tag:blogger.com,1999:blog-58395644903560103752024-03-05T21:30:31.534-08:00Vitorlás a kertben, avagy ha eljön érted a finn dingiCsabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.comBlogger204125tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-46923429758206580472022-08-14T08:16:00.002-07:002022-08-29T11:03:50.311-07:00Szünet a dingiben és ilyen egy szerethető Kékszalag<p>A tavalyi szezon persze nem ért véget az EB-vel, két Balatoni verseny várt még ránk így a hajókat vissza se hoztuk az Agárdi bázisra. Tihanyból Fűzfőre kerültek ahol a két napos versenyből a szombat produkált értékelhető szelet, sőt az értékelhetőnél is értékelhetőbbet erős ötös formájában. Már a pályára kijutás se volt egyszerű, mindig nyavajgok amikor verseny után kreuzban kell visszamenni a kikötőbe. Itt most kifelé menet kreuzoltunk, komolyan mondom elfáradtam mire kiértem ráadásul a rajtot is lekéstem de pár másodperccel a következő osztály /kalóz/ előtt még elrajtoltam így érvényes volt a futamom. </p><p>Ennek mi értelme volt, kérdezhetnétek szóval ezt megelőzendő elárulom. Az egyik, hogy abban a marha hidegben nem fűlött a fogam a hajóban fagyoskodáshoz közel egy órán kerszetül mire indul a második futam. A gyakorolás is rám fért hiszen a Balatoni hullámokon a hajóvezetés sajátos technikát kíván emelett matematikai szempontok is vezéreltek. Ugyan nem egy nagy dicsőség utolsóként beérni de a végelszámolásnál minden egyes pont jól jöhet, magyarul: a versenyt teljesítő utolsó helyezett több pontot kap mint aki valamiért el sem rajtol és úgy lesz utolsó, bár mint utóbb kiderült semmit se értem vele. Tehát együtt mentem a kalózokkal amiről itt és most lebeszélnék mindenkit. No nem a társaság miatt -remek barátaim nem mulasztották el a viccelődést a verseny után- hanem a finnhez képest hatalmasnak tűnő hajók sebességét-fordulását tök nehéz volt kiszámítani egy találkozásnál. Félelmetes volt közöttük menni. Hátszélben azok a rohadt nagy hullámok úgy toltak minket mintha fizettünk volna érte és bármerre néztem, mindenütt azok a rémisztő kalózok. Mindegy, túléltem a huszonegyedik helyen és a gyakorlás meghozta gyümölcsét mert a második futamban -ahol ugye időben indultam- mentem egy tizenötödiket. Utána meg egy tizennyolcat ami szintén nem rossz. </p><p>Örök kérdés a távoli versenyeknél a szállás amiről a vendéglátóink itt is gondoskodtak bár nem mehetünk el szó nélkül az elszabadult Balatoni árak mellett. Jó hogy egyesület, meg kedvezmény a versenyzőknek na de kétezer forintot egyetlen éjszakáért közvetlen vízparton? Mit tehettem volna, kifizettem. </p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhHqnM2KdG004acR1nhphasJOFMw1GxHac_HOPhcicfo6cSzFpq_w2hUFlwmrXexNkezQVnlR7c6LwzH5__Xx_GLe4-urpqSNBhx-pJhyFQ4FE1BsBvX106_NHYtUUYtuRgP1I5IO503dmAOzrGASrVuY5lUg8lavd7DyKr0hZYktffdbPemXm3z2lS" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="842" data-original-width="1125" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhHqnM2KdG004acR1nhphasJOFMw1GxHac_HOPhcicfo6cSzFpq_w2hUFlwmrXexNkezQVnlR7c6LwzH5__Xx_GLe4-urpqSNBhx-pJhyFQ4FE1BsBvX106_NHYtUUYtuRgP1I5IO503dmAOzrGASrVuY5lUg8lavd7DyKr0hZYktffdbPemXm3z2lS" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szállás extrával. Az a fehér a hűtőszekrény, felár nélkül</td></tr></tbody></table><br /><br /><p></p><p>A másnapi szélcsendben kiderült, a versenyünk szombaton véget is ért. A következő egy hónap múlva esedékes szintén a Balcsin és bármennyire is kedvelnek minket a legtöbb kikötőben, annyira azért nem hogy hetekig kerülgessék a hajóinkat. Más választás nem lévén visszacuccoltunk Agárdra, az akkor kevés lehetőségeket tartogató Velencei-tóhoz. </p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjLwFMwtOg4gw0QksmEyT24JObFh1h7kVSwhwvX_LaNJA0_5TKwkZ9eqRsYe3KWaDrb7NMYNyf-SA0A6xt86Pn2qu_YCRsJB9BuvjbQfk_9C5kyRViCqLabHfJqqFggvs0SfJ1e3oCPto3qAIn58FNblpcM_UYZ_Taj26e2f0YYrEujhtl5QhKCnMLD" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="842" data-original-width="1125" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjLwFMwtOg4gw0QksmEyT24JObFh1h7kVSwhwvX_LaNJA0_5TKwkZ9eqRsYe3KWaDrb7NMYNyf-SA0A6xt86Pn2qu_YCRsJB9BuvjbQfk_9C5kyRViCqLabHfJqqFggvs0SfJ1e3oCPto3qAIn58FNblpcM_UYZ_Taj26e2f0YYrEujhtl5QhKCnMLD" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Van aki nem állta meg szó nélkül:<br /> "Köszönjük" felirat a betondarabon</td></tr></tbody></table><br />Ahogy látjátok a kikötő ezen része teljesen használhatatlan, részben ezért kellett az Agárdi évadzáró versenyt Tihanyban megtartani. A másik sólyához ahol valamivel mélyebb a víz Bajusz barátunk épített egy lépcsőt, hogy ilyen szar körülmények között is tudjunk vitorlázni. Itt a lépcsőn állva lehet felhúzni a vásznat illetve nem a mólóról -méteres magasságból- kell beleugrani a hajóba bár ahogy látszik, a vízszint minden számítást alulmúlt. Nem is kísérleteztem, a lépcsős sztori helyett a sólyán begyalogoltam a térdig érő tóba és ott szereltem fel a gépsárkányt.<br /><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEji3MqKVpUduRRV75ZuwM23-5LWHjE5PlHAf0yHY9VrzhzdgoOR1qnXe-t6d3yV3Y7NIFv5osVRSPErBMpMtyrItxW4v-EHkxs_AVcD5yp8FnoLnTh2W48strcT7Eu_GqJSdgwpTUS3C0vfGuc1j4MmNRHXrjt71A1P0AsT_XIzIj1YGvWxay9Fuile" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="842" data-original-width="1125" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEji3MqKVpUduRRV75ZuwM23-5LWHjE5PlHAf0yHY9VrzhzdgoOR1qnXe-t6d3yV3Y7NIFv5osVRSPErBMpMtyrItxW4v-EHkxs_AVcD5yp8FnoLnTh2W48strcT7Eu_GqJSdgwpTUS3C0vfGuc1j4MmNRHXrjt71A1P0AsT_XIzIj1YGvWxay9Fuile" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az említett lépcső. Igazából nem is emlékszem, hogy a<br />háttérben lévő hajó elmozdult-e onnan a tavaly.</td></tr></tbody></table><br />Szóval ha a körülmények nem is voltak kedvezőek de az időjárás engedett még néhány kört az október végi versenyig, ami ugye hagyományosan Agárdi, a mi egyesületünk versenye. Ez a már ismert okok miatt átkerült Tihanyba de hoz néha az élet olyat, hogy nem kell erőltetni a versenyzést. <div>Egy nagyon közeli barátom mondott búcsút hirtelenül és nem ő volt az egyetlen a tavalyi évben de ő zárta ezt a hosszú sort és a múlandóság teljesen maga alá gyűrt. Már nem az a kisgyerek vagyok aki ismeretlen idősek temetésére jár a szülei kíséreteként hanem közelítem az említett korosztályt és az én ismerőseimet, rokonaimat temetjük a végét pedig mindannyian tudjuk jól. Életünk akár egy torpedójáték ahol sorra találják el a körülöttünk lévőket, mi pedig végignézzük ahogy lassacskán vagy hirtelen itt hagynak minket. Egész úton, otthontól a kikötőig ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben és csak az amúgy sem népes olvasótábor elvesztésétől tartva nem megyek bele jobban a részletekbe. Ebben a derűs hangulatban érkeztem Tihanyba ahol alapból ötös szél fogadott amit az elengedhetlen ráfújások tettek igazán széppé. Kiküzdöttem magam a pályára, el is rajtoltam és ahogy visszafelé hátszélben néztem az előttem boruló hajókat azt mondtam elég, köszönöm szépen én ebből nem kérek. Mindezt egy olyan versenyen amit normál esetben ha nem is röhörészve de azért végigcsinál az ember. Normál esetben amikor nem aggódsz a szeretteid miatt, nem fáj az eltemetett családtagjaid, barátaid hiánya nem érzed azt az űrt amit csak egy anya hagyhat maga után. Amikor drámaként élsz meg egy bénán befűzött kötelet, egy elázott szendvicset vagy a parton felejtett ásványvízet pedig te is tudod hogy egyik sem az. </div><div><br /></div><div>Szélcsenddel indult a másnap ami nem javított az amúgy se fényes kedélyállapotomon, szerettem volna egy jó versenyzéssel/vitorlázással elbúcsúzni a szezontól hiszen innen már csak haza vezet az út és láss csodát, az égiek meghallgattak, küldtek egy futamra való szelet amiben mentem egy valamilyet ott a sor vége felé de nem lettem utolsó és tisztességes vitorlázással búcsúztattam a 2021-et beszariság helyett.</div><div><br /></div><div>Az idei év nekünk március végén indult de május volt az első alkalom amikor versenybe tudtam szállni és az a szomrú helyzet, hogy ebben az évben eddig az egyetlen is. A hagyományos tavaszi tókerülőn indultam és az üzemanyag mellett volt sajnos kapkodás is és a bumkihúzóról teljesen megfeledkeztem. Az erős szél miatt nem aggasztott annyira -mit mondhatnék mást- de négyes szélben is akad olyan része a tónak ahol enélkül elássa magát az ember. Készítettem egy tracket (erre persze volt idő) amin látszik a csodás tíz csomós csúcssebességem: Hasítottam, na. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhwduSA-0I1eIDbDLapw1SBoEi29xtDgX0p1GVddfqOlAIlzuMrbTDG8v4vLR0uoB_MkRJOsELo9UXlwY7Z_9Zp58vBRRZmLkYY8tdszwo6Ba2RllU5B02leCU1UELlSyfkwfhy2kqbSdb54AxJTB_h2245sKIPo5oIb-lc9Y1wyKad_HXkIvoC97m7" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2202" data-original-width="1125" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhwduSA-0I1eIDbDLapw1SBoEi29xtDgX0p1GVddfqOlAIlzuMrbTDG8v4vLR0uoB_MkRJOsELo9UXlwY7Z_9Zp58vBRRZmLkYY8tdszwo6Ba2RllU5B02leCU1UELlSyfkwfhy2kqbSdb54AxJTB_h2245sKIPo5oIb-lc9Y1wyKad_HXkIvoC97m7" width="123" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mintha egyetlen nádsziget<br /> se lenne a tavon.</td></tr></tbody></table><br />A széllel nem volt bajunk egy keskeny átjáróig amerre egyébként soha nem járok ezt a versenyt leszámítva, de az a gyümölcsfás szigetecske örökre emlékezetes marad mert ott minden évben lehagynak. Legyengült a szél, nem halogathattam tovább, be kellett akasztanom a gumikötelet ami menet közben olyan jól sikerült, hogy adtam magamnak egy 360-at /tettem egy teljes fordulatot a hajóval/ ezalatt páran elcsorogtak mellettem két finnt is beleértve. Könnyű lenne a begyűjtött hátrányt erre a malőrre fogni de az az igazság, ha jobb vitorlázó lennék náluk akkor beértem volna őket ehelyett minden erőfeszítésem ellenére csak néztem ahogy nő köztünk a távolság, és nem az én javamra. Még mindig van mit tanulni. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiG5D_tJtEDwF2wwywLiyMQ5ZOUfSYextEO_VpsN6TCXnm6GGv8tyqqsGHNpqkBrblpWBGt6pnEGsmLS8dMQSEVkhi9xzN4uqMW4RSrxfVXhj8JFBf8_ErZ9HFMZZi0SspS1wU2wEkZ6bKN98XCpfoio2vhSnKHDeA92qvOsycA8yGUE5GpSlxLes9J" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2436" data-original-width="1125" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiG5D_tJtEDwF2wwywLiyMQ5ZOUfSYextEO_VpsN6TCXnm6GGv8tyqqsGHNpqkBrblpWBGt6pnEGsmLS8dMQSEVkhi9xzN4uqMW4RSrxfVXhj8JFBf8_ErZ9HFMZZi0SspS1wU2wEkZ6bKN98XCpfoio2vhSnKHDeA92qvOsycA8yGUE5GpSlxLes9J" width="111" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ilyen szelünk volt. <br />Hamar körbeértünk.</td></tr></tbody></table></div><div><br /></div><div>A kikötői munkák szerencsére nem maradtak abba a télen, már most látszik milyen pöpec lesz amikor elkészül és ha <u>egy napon</u> végre normális vízmennyiség lesz a tóban még használni is tudjuk. </div><div><br /></div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiwZ4MKPcT0IUFZiAmr6QrdKnwRpbUSunwDl-FdjoV7fk5yAWlNhYYtLTJOcA3AVcpxyfiIu_1AxUUT77PBAnmoYM80MkU4pVXMNAwbyD-NPw6T8ErY5cOF68sTsu3-V2lGnKjxFdbfcLfL0XUPv91dcMe1_lM6CqsGQVLHVSLitSFlr3fWdHe1PPHO" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiwZ4MKPcT0IUFZiAmr6QrdKnwRpbUSunwDl-FdjoV7fk5yAWlNhYYtLTJOcA3AVcpxyfiIu_1AxUUT77PBAnmoYM80MkU4pVXMNAwbyD-NPw6T8ErY5cOF68sTsu3-V2lGnKjxFdbfcLfL0XUPv91dcMe1_lM6CqsGQVLHVSLitSFlr3fWdHe1PPHO" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hétvégi pihenőn a cölöpverőgép, a vízszint leginkább<br />az evezősöknek kedvez.</td></tr></tbody></table><br /><br /></div><div><div>Pár hónapra elhittük amit nem lehetett addig is edzések, boldog vitorlázások színesítették a szürke hétköznapokat, a tóba is visszatért az élet szó szerint és átvitt értelemben is, bár sajnos csak átmenetileg. A hajók kivétele nehezítette egyedül az életünket, ezen a sólyán három ember jelenlétét igényli a manőver és a másikon is jól jön a segítség annak ellenére, hogy Bajusz barátunk a lépcső mellé egy csörlőt is hebregált. Mit mondjak, működik, kihúztam vele a gépsárkányt tök egyedül de ahogy álltam az ördögi szerkezet taposóján nem tudtam elhessegetni a gondolatot, ha itt valami szakad vagy törik az fájni fog. </div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgc0EEKKmoC2v_6mg3Yxqxcxho21OvHLtyxjLKkYNRBUyoOBi2vnk0Glhd_g3zisaPSH6_O474U0D3u2CnS5SHGYmtNIHop1hIoU_oRk6hontfDDbjK0hN5ifvjwavhMVvRxg8s1l07O6KtVJurtBtAvoS5aqqApkhvOoJvOKGa8KTVTsIIeZvMGXYi" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgc0EEKKmoC2v_6mg3Yxqxcxho21OvHLtyxjLKkYNRBUyoOBi2vnk0Glhd_g3zisaPSH6_O474U0D3u2CnS5SHGYmtNIHop1hIoU_oRk6hontfDDbjK0hN5ifvjwavhMVvRxg8s1l07O6KtVJurtBtAvoS5aqqApkhvOoJvOKGa8KTVTsIIeZvMGXYi" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A TÜV tanúsítvány még folyamatban, de működik</td></tr></tbody></table><br />Aztán a nyár beköszöntével a vízszint drasztikusan csökkenni kezdett, olyannyira hogy egyik alkalommal vitorlázás helyett úsztam egyet hogy mégse menjek hiába amiből aztán az lett, hogy átsétáltam a tóban a Cserepes-szigetig. Erre azért nehéz bármit is mondani. </div><div><br /></div><div>Tavaly említettem nektek a meghívásomat az idei Kékszalagra egy pazar cirkálóra ami idénre sajnos elmaradt, így ha nem is pánikszerűen de nekiálltam hajót keresni. A nagy verseny előtt rendre megszaporodnak az ilyen jellegű hirdetések de kivétel nélkül legénység oldalról. Nehéz is hajót találni a túljelentkezés miatt, meg ugye minden kormányos szeretne a saját embereivel nekivágni az akár két naposra nyúlható versenynek amit ha valaki, akkor én meg tudok érteni. Nem egy nagy sztori inkább csak jópofa emlék amikor az egyik hajóra amin én is szolgáltam felajánlotta valaki a részvételét és a kormányos az emberhiány ellenére nem élt a lehetőséggel. Hát ezt is el lehet érni valahogy: nem azért hívnak egy versenyre mert ismernek, hanem pont azért nem hívnak. </div><div>De várjunk csak... lehet, hogy az én meghívásomat is ezért mondták vissza? Ááá biztosan nem... </div><div>Na mindegy, szóval szembejött ez a hirdetés, ráadásul Nautic 370-re ami elit kategóriának számít ebben az amúgy is elegáns sportban és mivel minden hajóra jut néhány nagy név, bekerülni csak úgy az utcáról szinte lehetetlen. Én is csak a szerencsémnek és az épp a verseny idején zajló cserkésztábornak köszönhettem a szerződésemet, ami bizony határozott időre szólt. Így ismertem meg Lacit a tulajt. </div><div>Köztudott, hogy saját hajót akkor érdemes venni ha az ember elegendő időt képes eltölteni a hajón, az évi két-három hétre kár ekkora nyűgöt a nyakunkba venni, szóval Laci életében is elérkezett ez a pillanat, a típusválasztásban pedig egy gyengeszeles nap erősítette meg mikor is a vánszorgó bérelt hajóból nézte az elegánsan úszó Naut. Hajó megvéve, kikötőhely a Nyugati medencében kiválasztva és a történetünk itt véget is érne, de a hajóosztály tagjai máshogy gondolták. Egyértelmű volt, hogy a Fenyvesen állomásozó hajó tulaját nem fogják rávenni a Füred környéki versenyekre, szóval valaki ismert valakit aki szólt valakinek akinek a kikötőjében épp árválkodott egy pont ekkora hely. Így került a hajó Alsóörsre, Laci pedig a versenyzésbe annak ellenére hogy mindössze vitorlázni szeretett volna egy saját hajóval. </div><div>Brainstorm névre hallgat az osztály első építésű hazai hajója ami a szabályok szerint etalonnak számít, azaz a további 370-esek egyike sem lehet könnyebb nála. Elég jól eltalált gépről beszélünk, olyan számomra teljesen létidegen komfortfokozattal mint hűtőszekrény meg wc azon meg egyenesen felröhögtem amikor a pólómat megszokásból ülve, előregörnyedve cseréltem át. Ja kérem, itt állómagasság van. A tervező, Andrej Justin munkáját dícséri hogy mindezek ellenére megy mint a leszakadt löszfal ráadásul a gyenge szél se okoz neki gondot. Egyetlen természetes ellensége a Balatoni hínár ami előszeretettel akad fent a tőkesúlyon. A rajt előtt nekem is le kellett merülnöm egy kontrollra ami nem egy népünnepély de muszáj megcsinálni mert olyan szinten fogja vissza a hajót, hogy az számokban mérhető.</div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgSIA-AzajAuHtpYs8GXL9cgOu_MQA_sPdMw7NkiORD8TplLbPaAYRNyflKJC8A809G3s0_aLNYkC6dp1mj4HOMplNhMHNH83t5JlANrZAdUugHeFcn_yw3TmiJQlXRmq3uSft1ue1TGpFo9VS_DRE-DW_jLCk_kXvSSyDFxTWm795GIVnperCfGofI" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2663" data-original-width="2295" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgSIA-AzajAuHtpYs8GXL9cgOu_MQA_sPdMw7NkiORD8TplLbPaAYRNyflKJC8A809G3s0_aLNYkC6dp1mj4HOMplNhMHNH83t5JlANrZAdUugHeFcn_yw3TmiJQlXRmq3uSft1ue1TGpFo9VS_DRE-DW_jLCk_kXvSSyDFxTWm795GIVnperCfGofI" width="207" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Apró finom részlet. Nem tudom, hogy gyári<br />vagy utólag került fel de nagyon állat</td></tr></tbody></table><br /><br /></div><div>A Kékszalagra szerda délután verődött össze a legénység, átvettük az alapvető manővereket, mi hol van, ki mit fog csinálni. Ezen felül egy esti edzés is szerepelt a listán de annyit szívtunk az egyik vitorla felhúzókötelével, hogy erre nem került sor. A lényeg, hogy a kötél megcsavarodott emiatt az utolsó fél méteren elakadt szóval más lehetőség híján a tulaj felhúztuk az árbócra /persze nem a vitorlázás hőskorából ismert módon/ és ő fent mi meg lent csavargattuk addig amíg ránk nem szállt az est, de probléma megoldva. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEj7xF6pL08AEF5ue1Elr6QGF-246Q_SBMbDjnNpYUL0tGiG6KieE8wHC5N38_nIlbt-rda5gcg7NacvkRBtD-kU9MxLPeEZiBmznaK3EqI3zgYQFS07ky7rOb-bhdBQ_2wm8vbPhKlVBRV7wQA0r3FXigCAeJp_7QYFj4T9qCF10ooKwiAQDB8x2RDo" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEj7xF6pL08AEF5ue1Elr6QGF-246Q_SBMbDjnNpYUL0tGiG6KieE8wHC5N38_nIlbt-rda5gcg7NacvkRBtD-kU9MxLPeEZiBmznaK3EqI3zgYQFS07ky7rOb-bhdBQ_2wm8vbPhKlVBRV7wQA0r3FXigCAeJp_7QYFj4T9qCF10ooKwiAQDB8x2RDo" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nincs mese, rá kell nagyítani. Az ott fent Laci</td></tr></tbody></table><br />A versenyre nem annyira jellemző intenzív szélre ébredtünk csütörtökön és több mint ötszáz hajó legénysége imádkozott, hogy a két hete szüntelenül fújó szél kitartson legalább szombatig. </div><div><br /></div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjmgC45czrLLTocqZsnC8a_tchZiGVXBB_hh92SpvMed7sKj44Sh_lQrx1g-8wr-_1G3GB6REI_PPfhcGMeEq8VwE00PTy69_iF1OPob_VE55Kwt-PoOMvsJ5az2T_qz7_H2eIZEAYYAeEEXiAt8N3ddrb6RUIiUWUDqTZKTPmult1I9r6Th7SPnyDO" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjmgC45czrLLTocqZsnC8a_tchZiGVXBB_hh92SpvMed7sKj44Sh_lQrx1g-8wr-_1G3GB6REI_PPfhcGMeEq8VwE00PTy69_iF1OPob_VE55Kwt-PoOMvsJ5az2T_qz7_H2eIZEAYYAeEEXiAt8N3ddrb6RUIiUWUDqTZKTPmult1I9r6Th7SPnyDO" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ezt a rajtszámot kapta a tollfosztó. A nevét ne keressétek,<br />egyelőre szerkesztés alatt áll az új betűtípussal</td></tr></tbody></table><br />A hínárosodás miatt a déli partról rajtoltunk és rendesen el is léptünk a mezőnytől a hátszélben. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjDqPxjqiqVdCOQptfMow7TGsRpHUCS0TGf1FILOwzpiArPLjhixNQJgjQNVLp5Qo-NhBGMpnwx9JVrRHW5PDp99OzzeQGZ69ycIUEUfQ3psQ8dHznqTWvO43_y8Uf_xjxY4cWOOs_zMd9fZ0vrGAsY7QgkekcaGWHV2PXy8Ypc_GfMYD5Gm9RYnqkT" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjDqPxjqiqVdCOQptfMow7TGsRpHUCS0TGf1FILOwzpiArPLjhixNQJgjQNVLp5Qo-NhBGMpnwx9JVrRHW5PDp99OzzeQGZ69ycIUEUfQ3psQ8dHznqTWvO43_y8Uf_xjxY4cWOOs_zMd9fZ0vrGAsY7QgkekcaGWHV2PXy8Ypc_GfMYD5Gm9RYnqkT" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez volt a sebességünk raumban, csomóban természetesen</td></tr></tbody></table><br />Képek amik nélkül nics Kékszalag rovatunk következik. Mit tehet az ember a vordecken ha már ott az a szép nagy vászon? Lefotózza természetesen és amint teheti megosztja ismerőseivel. </div><div><br /></div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEizqIOGsDBo9asc_LN0f2EHZeqgT0re-5gKWnb_HcgkZ2iHIMIIBn_bzMwyY1i6ZUUJ6a2pCcycO-C-U1MV7CSZCMqGESLhj0k412xLNI0r6y8NEi2ynW7VMv5MyOo5DquTuqnOT_yTuSI4BTQSOVeiLag1a7gK3ehsRCWvEEqvjLRSTYIGleZL08E_" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="4032" data-original-width="3024" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEizqIOGsDBo9asc_LN0f2EHZeqgT0re-5gKWnb_HcgkZ2iHIMIIBn_bzMwyY1i6ZUUJ6a2pCcycO-C-U1MV7CSZCMqGESLhj0k412xLNI0r6y8NEi2ynW7VMv5MyOo5DquTuqnOT_yTuSI4BTQSOVeiLag1a7gK3ehsRCWvEEqvjLRSTYIGleZL08E_" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">197m2-nyi húzóerő</td></tr></tbody></table><br /><br /></div><div>Boldogságban úszva jutottunk el Keneséig ahol a lassacskán elfogyó szélben megálltunk, a mezőny annak rendje és módja szerint feljött ránk és a gyengécske légmozgás nem jutott át a több ezer négyzetméternyi vászon takarásán. Buktunk vagy másfél órát de mint egy igazságos mesében idővel itt is minden jóra fordult és repesztettünk Siófokra. </div><div><br /></div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjdM2EDbM5KQvG9ouBRCMbEnRkEfXYaq-QY2b11j7PH4auuzvWCIiwyJO54u4ddzwQwZG0f_X32PKieMhrcSqyBCk4rhch6qcGljypp1fXk9OHtgCpc5LBZ1uw0Za43whwS-cHaQGT5TWlea3NXOqrLHxPhnleh2tOvs3qAcDuvy7d8Hou9vFJVdJOS" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjdM2EDbM5KQvG9ouBRCMbEnRkEfXYaq-QY2b11j7PH4auuzvWCIiwyJO54u4ddzwQwZG0f_X32PKieMhrcSqyBCk4rhch6qcGljypp1fXk9OHtgCpc5LBZ1uw0Za43whwS-cHaQGT5TWlea3NXOqrLHxPhnleh2tOvs3qAcDuvy7d8Hou9vFJVdJOS" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fogalmam nincs mi ez a hajó de szemben a Siófoki bólya<br /> végre nem naplementében, balra a nézők hajói</td></tr></tbody></table><br />Magával ragadó élmény volt a déli forróságban elhagyni Siófokot. Olyannyira, hogy hátra se néztem annyit gyönyörködtem benne kényszerűségből az emlúlt években. A csoda folytatódott Keszthelyig amit világosban, ráadásul a rajt napján pillanthattunk meg és sajnos véget is ért egy marha nagy lavór formájában. Aki szerencsésen le tudta vadászni a szélcsíkokat vagy éppen benne volt egyben az órákat nyert a versenyen, mi sajnos nem.</div><div>Jöjjön is az elmaradhatatlan naplemetés kép ami a giccs kategória klasszikusává nőtte ki magát az évek során: naplemente, Balaton, vitorláshajó. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjEhpaMSS6kUJIEEqT44zx_fy6Xvt456vvyqWdyI3ly0UAdWFeOaA_hOpF-EDJ8MLTAt4634t8qyhs90PI1vyRCFLk2A5rXAwsx3KQ8CWeLhK3WEp7A6Wh3xOhChjVgKBI-BmEOKFfrakS1VlRordxytEkLx8XptgIl6zQp6TWWw32iB6N45GvBwVhu" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjEhpaMSS6kUJIEEqT44zx_fy6Xvt456vvyqWdyI3ly0UAdWFeOaA_hOpF-EDJ8MLTAt4634t8qyhs90PI1vyRCFLk2A5rXAwsx3KQ8CWeLhK3WEp7A6Wh3xOhChjVgKBI-BmEOKFfrakS1VlRordxytEkLx8XptgIl6zQp6TWWw32iB6N45GvBwVhu" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Itt már visszafelé <strike>jövünk</strike> állunk ezzel együtt el kell tenni <br />emlékbe, ilyen Keszthely világosban</td></tr></tbody></table><br />Ez mondjuk mindig benne van a pakliban az életben se minden rózsaszín. Ez volt a fél kilences állapot. A telefon memóriája szerint fél tizenkettőkor még Balatonmáriafürdőn voltunk és elárulom nem azért mert olyan jól éreztük ott magunkat. Innentől már elég egyenletesen kaptuk a szelet ami még nem a beígért vihar előszele volt, csak úgy simán a szél de érdekes módon visszafelé is negyedszélben jöttünk. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjgXkIUxhBxMyIysjQiHjvq05bi1etG1gZR6q745zGpnR1-DrrrwgUU08Wnils6o1Sl7fU9fQoS9emjO-Qf8FrtH4YY8maUX1FSUKvPDiyvqP5UUbkba_5d9M6wjhCf2NkvMAvIkxco5dDa9YiTNQmzQEqVdmwNyV7nOeiDgwicQp8HtIoSRikevueh" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="4032" data-original-width="3024" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjgXkIUxhBxMyIysjQiHjvq05bi1etG1gZR6q745zGpnR1-DrrrwgUU08Wnils6o1Sl7fU9fQoS9emjO-Qf8FrtH4YY8maUX1FSUKvPDiyvqP5UUbkba_5d9M6wjhCf2NkvMAvIkxco5dDa9YiTNQmzQEqVdmwNyV7nOeiDgwicQp8HtIoSRikevueh" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Jól elkapott pillanat, gyorsabban a szélnél</td></tr></tbody></table><br /><br /></div><div>Kettő körül lemerültek az elemek, lerogytam a kabinban de mint minden versenyen a haladás megkívánja az aktivitást. Vezényszavak, folyamatos csörlőzés, léptek dobogása színesítette az éjszakát. "Ja Pelikán, az élet nem habostorta." </div><div>Rövidke pihenő után az ígért viharos szélben és olyan pánikhelyzetben találtam magam amire ritkán van példa. Éppen 18 csomóban reff kettőre állítottuk a grószt mikor azt látom, hogy a bumot az árbóchoz rögzítő csavar nincs a helyén, olyannyira hogy talán egy centi tarthatta az egész hóbelevancot. Fényképezni se mertem ami azért nálam nagy szó, fock be és Lacival próbáljuk visszatolni, hiábavalón ugyanis a vitorlára ható erők miatt el van fordulva a bum pont annyira, hogy ne sikerüljön. Van az a pillanat egy vitorlásversenyen amikor a szél ellenünk dolgozik dobálva a hajót jobbra-balra. Grószt le és mindenki tudja, a motor most sokat segíthetne a hajó pozícionálásában de azt is, hogy ez mivel jár. Arra meg egyikünk se vágyott, marad a nyers erő meg a remény, hogy nem ver valakit nyakon ez az egész. Laci csavarhúzóval feszíti a helyére én meg kalapács híján villáskulccsal ütöm a csavart míg végre valahára megindul majd helyére kerül. Közben a mögöttünk levő 370-esekből kettő is elmegy mellettünk basszus, de ennél sokkal nagyobb baj is lehetne és, nem egy elszakadt vitorlára gondolok. </div><div><br /></div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgP6eEnrEnIJVPhTUF0Q7sWpbpqPmiXe6YcrEujADiDGuC-oLWO6uYEzwOTDLOfvAYIREfEU18wbZIiHby36B215xUUxavZxQygpxD94Awr6qW68zRpgdx_RmOGXlZrb-vFQHslzl4r83iSZbQhFEVHCj7nY9-PTWqkpCZkhfiI8_RumXFBfGS7Q80s" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="4032" data-original-width="3024" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgP6eEnrEnIJVPhTUF0Q7sWpbpqPmiXe6YcrEujADiDGuC-oLWO6uYEzwOTDLOfvAYIREfEU18wbZIiHby36B215xUUxavZxQygpxD94Awr6qW68zRpgdx_RmOGXlZrb-vFQHslzl4r83iSZbQhFEVHCj7nY9-PTWqkpCZkhfiI8_RumXFBfGS7Q80s" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez már a feljavított változat, épp keressük az anyát</td></tr></tbody></table><br />Értelmet nyer a pár órája a fedélzeten talált anyacsavar aminek senki nem találta a helyét. Ehhez képest a Kenesei vitorlaszakadásunk semmi, ennél több szót nem is érdemes vesztegetni rá. Innen sima ügy a szorosig, ott is átjutottunk egész jól de a befutó... megölte a bulit. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhJKTi5SZANspQMaSvSg6zc3JYReSwun_i2XJjTdbO2V-g6ueO7WPX-1lCSjj3QHvaDiB740W1_Q8VQoVrFXxrq9JLLwNHIbxxdpVtrIXmASXKJRVthMWJbAI-hHJ-RHqvT7RmVdt56KdBHszCVxJfZDDJuI_a6dp2oHg0cK7pqJP_sLcTQcEOwBZ2g" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhJKTi5SZANspQMaSvSg6zc3JYReSwun_i2XJjTdbO2V-g6ueO7WPX-1lCSjj3QHvaDiB740W1_Q8VQoVrFXxrq9JLLwNHIbxxdpVtrIXmASXKJRVthMWJbAI-hHJ-RHqvT7RmVdt56KdBHszCVxJfZDDJuI_a6dp2oHg0cK7pqJP_sLcTQcEOwBZ2g" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Még javában a szoros előtt, a hajó itt bőven kész (és lassan mi is)</td></tr></tbody></table><br /><br /></div><div>A szorostól talán ha másfél óra alatt értünk oda, szélben. Szélben amihez képest a legcifrább "trükkös Agárdi" is csak egy vattacukrot falatozó, pereccel galambot etető romantikus andalgó vasárnapi séta a ligetben. Olyan negatívokat mentünk hogy besírsz de vagy a Hajógyári öböl felé tudtunk menni vagy Siófok felé és egyszer-egyszer ajándékként pár métert a befutóra is. 7:45 beértünk. Nem hülyéskedek de ha a szoros után nem fordultunk vagy hetvenet akkor egyet se. Esküszöm szélcsíkról-szélcsíkra mentünk és Füred előtt még mindig elérhetetlennek tűnt a befutóra félretett "győzelmi" mangós Monsterem. Egyetlen porcikám se kívánta már az egész versenyt és igaz, hogy fizikailag közeledtünk a célhoz de a hajóról ez alig-alig érződött. Fájt az oldalam mert párszor odavertem a hajóhoz és ő volt a keményebb, a zselatinos térdvédő szorította a lábam, valahol a kezem is elvágtam de esküszöm nem emlékszem mikor, mivel de mi csak fordultunk, fordultunk, fordultunk. Mintha egy a hetedik évadánál járó Netflix sorozatot néznék ahol még mindig nem derült fény a gyilkos kilétére de csak nyugi, majd a következő forduló után. </div><div>Látjuk a befutót és az előttünk lévő cirkáló még épp elkapott valami szelet amivel elhúzott de a mögöttünk lévők ugyanúgy szívnak mint mi. Szépen sorban jönnek át a szoroson, hirtelen feltűnik vagy ötven hajó de szerencsére nem tudnak feljönni ránk. Ugyanabban a sorban igyekszünk a pénztárhoz de mi előrébb vagyunk. És egyszer csak ott vagyunk, megcsináltuk. Nem biztos hogy ez volt a legnehezebb része a versenynek de talán a fáradtság és a soha el nem érhető cél miatt mindnyájan ezt éreztük annak de túl vagyunk rajta és innen a kanapéról a feledés jótékony homályába kerülnek a kevésbé szép emlékek. Marad a páratlan élmény, az összekovácsolódott csapat, a fáradt hajnali beszélgetések és a gyönyőrű látvány mert nem valószínű, hogy csak egy naplementéért-felkeltéért vagy a teliholdért bármikor kimennénk vitorlázni. </div><div>Ötszáz feletti indulóból a hetvenötödik helyet csípük meg ami a vitorlaszakadást meg a bumcsavar kiesését figyelembe véve szerintem nagyon jónak számít. A kapitány persze elégedetlen ami érthető, én se szoktam az lenni a dingiben. A dingiben ami idén sajnos vesztésre áll a munkával vívott meccsen de ez csak részeredmény, csak egyetlen év amit levált egy másik remélhetőleg több lehetőséggel és új távlatokkal. A hozzászólásokra csak itt tudok reagálni, köszönöm szépen. Thank you for your's encourage comments, it's very warmheart so you read my blog far from Hungary. </div><div><br /></div><div><br /></div></div>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-50176632536553894932021-11-20T10:33:00.003-08:002021-11-20T10:33:39.029-08:00Dingivel az EB-re<p>A jó születésnap titka: alacsony elvárások, mondta Phil Dunphy és elégedettséget sugárzó arccal belemosolygott a kamerába. </p><p>Egy héttel a Magyar Bajnokság előtt leszállítottam a hajót a Koloskába, egyrészt akkor hoztam el a szervízből másrészt meg voltam róla győződve, hogy a nagy verseny előtt edzek a helyszínen de legrosszabb esetben csak úgy örömvitorlázom egy jót a Balcsin. Nem mondom meg mi lett belőle úgyis kitaláljátok, az a hét nap elhussant a következő kép pedig amikor csütörtök reggel állok a hajómnál, próbálom megfejteni, hogy melyik kötelet hol kell elvezetni és egyébként meg mire való. Nyomorultul éreztem magam a másfél óra múlva kezdődő bajnokság előtt -tegyük hozzá nem alaptalanul- de aztán megtaláltam a helyüket, bekötöttem, az egyiket persze rosszul ami csak az első futamban derült ki szóval kint is várt rám egy szerelés. Meg még egy. </p><p>Ahogy láttátok idén nem tettem oda magam dingiben. Volt pár edzés aminek a gyümölcsét ezen a reggelen még nem éreztem, meg a nyugger verseny aminek az erdményét inkább ne feszegessük. Az alacsony vízszintben lehetett ugyan kishajózni Agárdon de a klubéletet teljesen hazavágta, ehhez jöttek a nagyhajós versenyek úgyhogy igazából most, ebben a pár napban ismerkedtem meg a hajómmal. Erős négyes szélben poroltunk ki a Balaton közepére, íratlan szabály hogy az északi oldalon a partközelben nem a legszerencsésebb a pályaállítás a csapkolódó szél miatt. Sajnos ez most az egész tóra kiterjedt így nem úsztuk meg halasztások nélkül de két futamot sikerült összehozni. A magam részéről elég keservesen ment és nem az említett kötélszerelés miatt. Olyan bénán mentek a fordulások hogy majdnem elsírtam magam és senkit se hibáztathatok, ilyen ez a finn dingi. </p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-0CwSfced7Up6o3RlVbX9xXTZ9cdOauHBGWVkuH15ZCk9DVmDvzDzrH2DKDnbMahK_c42mq7bLcUK3q3f36kIJcd3lLSt7wKE59kXKmPp3fLDs9hWH2soyEF6jcnNzHo2OtIK85DE1qw/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-0CwSfced7Up6o3RlVbX9xXTZ9cdOauHBGWVkuH15ZCk9DVmDvzDzrH2DKDnbMahK_c42mq7bLcUK3q3f36kIJcd3lLSt7wKE59kXKmPp3fLDs9hWH2soyEF6jcnNzHo2OtIK85DE1qw/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez így felejtős. <br />Ugyanitt kiülőpárna jól megvigyázva eladó</td></tr></tbody></table><br /><br /><p></p><p>Említettem a szervízt, szerencsére semmi komoly csak a kiülőpárnámat cseréltem le mert nem tetszett meg ahogy látjátok ez a sima (nem rozsdamentes) festett szem amiben fut a kötél, ez nem a jövő. A hajót a pontos méret miatt kellett odavinnem, igazából rászabták az úgynevezett kiülőpárna-emelőt amire természetesen nem fogok semmilyen párnát tenni. </p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9iyTURZRPhJVTKv6z4QCRwQOf2oVBQu1SJCxLCGyxm67d_N2MdqoYebX0QE0ZH_ez3HA6ZdSDCoXXYASrzUWoCJNJpNbL16CCJ2_4gacuZRS3Fb6v7dANceC7s53pBokH6VRGirxPVqI/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9iyTURZRPhJVTKv6z4QCRwQOf2oVBQu1SJCxLCGyxm67d_N2MdqoYebX0QE0ZH_ez3HA6ZdSDCoXXYASrzUWoCJNJpNbL16CCJ2_4gacuZRS3Fb6v7dANceC7s53pBokH6VRGirxPVqI/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bitangul néz ki és olyan mint egy vérbeli finnes:<br /> kemény de azért elviselhető</td></tr></tbody></table><br /><br /><p></p><p>Amellett, hogy ez a karbon cucc rohadt jól néz ki és elismerően mérik végig a sporttársak van más előnye is ami az én számból hiteltelennek hangzana ezért álljanak itt Pata mester szavai. "<span style="caret-color: rgb(34, 34, 34); color: #222222; font-family: inherit;">10mm-rel kijjebb ülhetsz, kijjebb tolhatod a súlypontodat (a szabályok szerint ennyivel lehet, a kiülőpárna emelő szélesebb mint a hajó)</span><span style="caret-color: rgb(34, 34, 34); color: #222222; font-family: inherit;"> </span><span style="caret-color: rgb(34, 34, 34); color: #222222; font-family: inherit;">Ez aranyat ér, mert azon az erőkaron ahol mi gurtnizunk ott 1cm az kb 1% nyomaték növekedést okozhat.</span><span style="caret-color: rgb(34, 34, 34); color: #222222; font-family: inherit;"> </span><span style="caret-color: rgb(34, 34, 34); color: #222222; font-family: inherit;">És ha a kiülőnyomaték 1%-kal több, akkor a vitorlán is 1%-kal több erőt lehet hasznosítani elvileg." </span>Nna szóval ezért. A plusz egy százalék nyomaték helyett leginkább azt éreztem, hogy eddig forduláskor rá tudtam tenni a kormányhosszabbítót az egykori textilpárnára és rá tudtam ülni, ezen meg csúszik mint a barom. És ha ez a csúszás nem lenne elég a hajóban a trepnin lévő csúszásgátló szivacs vagy mi mostanra végképp megadta magát akár az előző gépsárkányon, úgy látszik olyan korú hajókhoz jutok csak hozzá amin kezdenek haldokolni a dolgok. Szóval az első futam szívás a köbön de inkább küzdelem az életben maradásért két borulásközeli szituval. </p><p>Minden magára adó finnes rendberakja a hajót leponyvázás előtt. Ide tartozik a kötelek kiszedése a klemmekből, víztelenítés, vitorla kiszedése és a tárolóban elrakása valamint a kormányhosszabbító levétele a kormányrúdról. </p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio7MO40QLt1heALVW1yNdscnPc2aaroaMth183PEJnpBn2sN3MZ7Wax1Eqp-D8cn4RS0BGiE_4Sdpe3S6B8BTV80egdmZdEPWmNpoYbLOGXfWBb7MuTPjHRXood_tIl6lSFkHKz5vJtIs/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio7MO40QLt1heALVW1yNdscnPc2aaroaMth183PEJnpBn2sN3MZ7Wax1Eqp-D8cn4RS0BGiE_4Sdpe3S6B8BTV80egdmZdEPWmNpoYbLOGXfWBb7MuTPjHRXood_tIl6lSFkHKz5vJtIs/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ha azon agyalsz bent hagyd-e vitorlát?<br />Egy átlagos nyári napon mértem a leponyvázott hajóban</td></tr></tbody></table><br /><br /><p></p><p>Ez a legnagyobb szívás ugyanis alig tudom lefeszegetni a műanyag zárófedelet szóval fogalmam sincs hogy jött szét az első futamban, legyen elég annyi hogy a kezemben maradt a kormányhosszabbító, begyűjtöttem száz liter vizet a tóból de legalább megúsztam a borulást. Utolsó hely, van honnan feljönni és sikerül is amikor halzolásnál az erős szél miatt elkelt volna egy harmadik kéz az alba kiakasztására. Nem volt. Most ránézésre százötven liter víz, a verseny meg szinte el se kezdődött. És már beneveztem az EB-re... </p><p>Mindenhol ragad valami az emberre ha hagyja, a nagyhajós versenyek tanulsága számomra a mára közhelynek számító <i>nem adom fel</i> üzenet volt így bármennyire is szarnak és nem idevalónak éreztem magam úgy döntöttem, hogy végigcsinálom ha beledöglök is. Ez a vízmennyiség érezhetően több volt, nagyon nehezen akart eltűnni a hajóból meg nem is akartam kínozni a gépsárkányt, se a test, se az árbóc, se a vitorla nem ekkora súlyra készült, inkább nyugisabb tempóban kivártam hogy dolgozzanak a ventilek. Utolsó hely, küzdök mint malac a jégen és csak beérem az előttem levőt, valami csoda folytán le is hagyom. Köszönet az apró szívességekért, akkor innen kéne elkezdeni építkezni. A következő futam előtt annyi dőm volt hogy megpatkoljam a veretet. Érdekes, hogy azóta se esett szét pedig eredeti állapotában használom. </p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy13-0ird12eyzn3jUV5U3NhlnFzjMa4EuQEXuziHiYNP_suVaasyiTYxDDdHvlWDgvMNOxYB7EORtQOjQEn8a1xDDgH9-qPQFezNT5t5JMN0L7LtgJtXcsEsq4uMI-JXEqGuC6KUe-ng/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy13-0ird12eyzn3jUV5U3NhlnFzjMa4EuQEXuziHiYNP_suVaasyiTYxDDdHvlWDgvMNOxYB7EORtQOjQEn8a1xDDgH9-qPQFezNT5t5JMN0L7LtgJtXcsEsq4uMI-JXEqGuC6KUe-ng/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kis darab kötél ami soha nem hiányozhat a hajóból.<br />Igen, fel van tekerve a vitorla, ezt már a parton fotóztam </td></tr></tbody></table><br />Aztán halasztás, korai rajt, majd a kettő kombinációja mikoris a rendezőség átvitte a versenyt a déli partra. Komolyan mondom beszarás volt. Legálisan egy ilyen nokedli hajóval Füredről átmenni majdnem Zamárdiig... Gondolhatjátok, hogy nem volt rossz szelünk. Csak ültem a hajóban, élveztem a tétnélküli csapatos vitorlázást és komolyan mondom már ezért érdemes volt eljönni. Egy futam összejött a déli parton is mielőtt a szél máshová nem kényszerített minket. Nézzük csak, hol nem jártunk még? Tihanyban! Elvitték az egész mezőnyt Tihany alá ahol sajnos mégsem voltak olyan jók a körülmények így visszamentünk Füredre. Rendszeres olvasóim tudják mennyire szeretek Agárdon ötös-hatos szélben a kikötőben halzolni, na a versenyről negyedszélben visszamenni a kikötőbe nagyjából ugyanekkora örömforrás. Kérdezhetnéd, hogy mi van abban de ha azt mondom kilenctől ötig kint voltunk, mindenki vitte a hajóját, nem volt kinek átadni a kormányt, nem volt szuszóka a kabinban, meleg tea a reggeli hidegben vagy hűtött rozé a délutáni hőségben hanem azt számolod hány energiaszelet van még a kistáskában meg nahát, a másfeles szentkirályi is el tud fogyni akkor másképp látod. Ezzel együtt a legcsodásabb nap volt, illetve mint vasárnap kiderült az egyik legcsodásabb. <p></p><p>A harcos csütörtököt békés péntek követte és vessetek meg érte, egy cseppet se sajnáltam. Apranaxszal feküdtem azzal keltem mégis mindenem fájt, jólesett a parti levegő meg a hajón is volt mit csinálni. Először is azt a csodaszép fóliát kapartam le amit a klemmekhez ragasztott valamelyik előző tulaj. Gondolom a régi furatokat volt hivatott eltakarni de nekem még az is jobban tetszik mint a hajóra össze-vissza ragasztgatott katyvaszok. </p><p><br /></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkm3xvQkvZueMoPAnCAowDJ-39HHKanhIMOxfV2vH7bWDcpqOuB6UwwuReXKha729QIxPpmtFE3XzzqoaR-DqUDIIiEwC0jSq51Xyn7cjGAvXbR0PFS-ewdPF6yDmWyHKCdUmDosvI19w/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkm3xvQkvZueMoPAnCAowDJ-39HHKanhIMOxfV2vH7bWDcpqOuB6UwwuReXKha729QIxPpmtFE3XzzqoaR-DqUDIIiEwC0jSq51Xyn7cjGAvXbR0PFS-ewdPF6yDmWyHKCdUmDosvI19w/" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Már ezt se kell nézegetni</td></tr></tbody></table></div><br /><p></p><p>Másik probléma ami nem csak esztétikai a nagy mennyiségű víz a hajóban. Nem amikor megmerítem hanem egyébként. Ez erős szélben nem akkora dráma mert a ventil kiszívja de gyengében komolyan félek tőle, hogy elsüllyed a hajó. Első körben a ventilre gyanakodtam, oda is hívtam pár gyanútlan finnest hajót emelgetni-forgatni ha már úgysincs jobb dolguk, de a ventil jónak tűnt le is izé, szúrtak hogy ne legyek ilyen hülye, öntsem fel vízzel és nézzek be alá mert a svertcsavarnál is folyhat, azt meg így ránézésre nem lehet megállapítani. </p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEN93pNSONJjGtQE1iR1P7oVP8vuslGPD_x43M_e2ptFDWjRO8LLDo_cm3VN-Ac9y1tk3bwd582J7xq9WOUQHbguH-iJ6TUwAjsYxyKaJrgmA23K7mb7aw4Hy7fF_l4zIpHff2lKMWZE4/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEN93pNSONJjGtQE1iR1P7oVP8vuslGPD_x43M_e2ptFDWjRO8LLDo_cm3VN-Ac9y1tk3bwd582J7xq9WOUQHbguH-iJ6TUwAjsYxyKaJrgmA23K7mb7aw4Hy7fF_l4zIpHff2lKMWZE4/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nem tudom mennyire látszik, a kép közepe táján<br /> felfedezhetitek a szivárgás jeleit</td></tr></tbody></table><br /><br /><p></p><p>Így viszont igen. Ömlik a víz a svertcsavarnál, ez adódhat a csavar túlhúzásából amivel a kerékcsavarokon nevelkedett ezermesterek megroppantják a svertkasznit vagy a megfáradt tömítésből. Nagyon gyorsan ki kéne találni valamit mert erős szélben amikor becsap a víz csúszkálok a padlón és esek-kelek a hajóban/hajóval, gyenge szélben meg vagy elsüllyedek vagy egyfolytában szivacsolok de anélkül is elég szarul vezetem a hajót, jobb lenne csak egyvalamivel foglalkozni. Ráadásul jövő héten Masters Európa Bajnokság, nem lehet szarozni be kell áldozni a szombat reggelt egy vásárlásért. </p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0IoGRNU53-0zOxbPQU3uhUs0ANP6OIk-TWs-M8CyvKwfzSDDAma7RfiwZoZ7JFz8C4jpa4sl4xLxvTJ5fML8U2aPbEVI_KrnagkEvWPiDsaVo4ah76jm-kt6rFy97fFBxZE3TvlMyPdE/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0IoGRNU53-0zOxbPQU3uhUs0ANP6OIk-TWs-M8CyvKwfzSDDAma7RfiwZoZ7JFz8C4jpa4sl4xLxvTJ5fML8U2aPbEVI_KrnagkEvWPiDsaVo4ah76jm-kt6rFy97fFBxZE3TvlMyPdE/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Zsír kapucnis pulcsi az ereklyék közé</td></tr></tbody></table><br /><br /><p></p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyJlB9h6tqPSWut_rr_crdRzV-qTWQKkpvRzoj_rG-CYuMuz_wEWtFAPm-6PP0wFlGAbw7FaTXvCTYnCCuSaPjgTRSHH6os51wewuBaKsauk6Wzws-HsFzQborV74-83ZscWYpGtGXog8/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyJlB9h6tqPSWut_rr_crdRzV-qTWQKkpvRzoj_rG-CYuMuz_wEWtFAPm-6PP0wFlGAbw7FaTXvCTYnCCuSaPjgTRSHH6os51wewuBaKsauk6Wzws-HsFzQborV74-83ZscWYpGtGXog8/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Segítek: Finn OB 2021<br />Bevizsgált vitorla, indulhatok vele a versenyen</td></tr></tbody></table><br /><br /><p></p><p>Kilenckor nyitnak a boltok Veszprémben, ha minden gromek akkor a vásárlással csak az első futamot bukom el de legalább kezemben lesz az összes cucc a helyreállításhoz. Ezen felbuzdulva vettem szélvédőjavítót a festékesnél meg csúszásgátló lapokat a gördeszkás boltban. Poroltam vissza a kikötőbe de kár volt izgulni, egész nap nem volt versenyzésre alkalmas szél, nem maradtam le semmiről sőt buherálhattam a hajót orrvérzésig. A szélvédőragasztót egyik spori ajánlotta mint kevésbé esztétikus de sürgősségi ellátásra szoruló hajónál a leghatékonyabb beavatkozást. Körbekentem a svertcsavart ezzel marha sokat javult a helyzet. Nem végleges megoldás de itt és most ez a legtöbb amit tehetek. </p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihzFvIa89NCFAiAGPBBaLVXj-IutfIHcjRjaYA71PjC7I_ac8bhfI8QssQpxbEAGWDXMQmR8ekfd0oBjMIUzHf1J3NRc_-brCdJNqsNoLvJNYtGQt_vb5pRAoY11j8weK8I2bj1jhF7-4/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihzFvIa89NCFAiAGPBBaLVXj-IutfIHcjRjaYA71PjC7I_ac8bhfI8QssQpxbEAGWDXMQmR8ekfd0oBjMIUzHf1J3NRc_-brCdJNqsNoLvJNYtGQt_vb5pRAoY11j8weK8I2bj1jhF7-4/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nem szép de azt a festést nincs ami alulmúlja</td></tr></tbody></table><br />A szélvédőragasztót érdemes gumikesztyűben felkenni ha nem akartok úgy járni mint én, kunyerált higítóval se tudtam leszedni rendesen de az idő sok mindenre megoldás, pár nap múlva már helyenként a bőröm is látszott. Másik létfontosságú buhera a padló csúszásmentesítése. Öt nagyméretű öntapadós lapot vettem a gördeszkás boltban, kimértem majd kirajzoltam a helyüket és simán csak felragasztottam. Sok ész nem kellett hozzá az viszont egy hét használat után látszik, hogy magán a "szivacson" nem érzi jól magát a cucc, amíg a műanyagon tíz körömmel kapaszkodik, itt már válik le a sarka pedig lekerekítettem ragasztás előtt. <div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1cSOwrIFA9zluNWkXx3Fy-NnQcpA3HvITvFrxiTStD-hw_6vGYG-T_8V1nT4ysgG_5ZpIJNCPj445dUIhJr3kBSA4fDbvUdVc5nDZbDtz2nvpg8JZYLtZFxhDa__OlOUH1aQ3lGd6Fb0/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1cSOwrIFA9zluNWkXx3Fy-NnQcpA3HvITvFrxiTStD-hw_6vGYG-T_8V1nT4ysgG_5ZpIJNCPj445dUIhJr3kBSA4fDbvUdVc5nDZbDtz2nvpg8JZYLtZFxhDa__OlOUH1aQ3lGd6Fb0/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Érdemes vigyázni vele: durva akár a reszelő</td></tr></tbody></table><br /><br /></div><div>Ez is megvan mégsincs este, szokták mondani és amikor a szivárgást néztem feltűnt milyen szutykos a hajóm alja. A ráragadt kosz mellett apró karcolások csúfították a látványt nem beszélve arról, hogy áramlástanilag egyik se üdvös egy versenyhajó azon részén ahol a vízzel találkozik. Igazi jollés polírpapír nélkül még a teszkóba se indul el nemhogy versenyre így mondanom se kell mivel töltöttem a nap hátralévő részét. </div><div>Akkor számoljunk egy kicsit. Szombat késő délután van, volt két futam az első napon utána két nap szélcsendben szereltem a hajómat. A bajnokság érvényességéhez öt futamra van szükség ami elméletben megoldható hiszen ott van a vasárnap és tartalék napnak a hétfő ha minden kötél szakad. Viszont kedd este Tihanyban van a Masters EB megnyitója amire szinte az egész mezőny hivatalos, át kell vinni a hajókat és valamikor haza is kéne ugrania a többségnek ha másért nem például tiszta ruháért. A kecske-káposzta elvet követve a rendezőség vasárnap reggel nyolcra! tűzte ki az első futam rajtját amire túlzás nélkül mondhatjuk, hogy korán volt. </div><div><br /></div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCsJhWmtsOh71jH1wvZICMjYNz6ZBf4jwkOOdqHGpJwXAV5QEX5zptvcp9hQ4DSKHvUc22YfNzNb_mZbjmp9Qne2Eb87kKcmM8te1F-SUx_oPzn8A6HaBa0gQ6_d_qcXSZZIeqKFMx7o4/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCsJhWmtsOh71jH1wvZICMjYNz6ZBf4jwkOOdqHGpJwXAV5QEX5zptvcp9hQ4DSKHvUc22YfNzNb_mZbjmp9Qne2Eb87kKcmM8te1F-SUx_oPzn8A6HaBa0gQ6_d_qcXSZZIeqKFMx7o4/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Gyönyörű napkelte de bármikor meglátom <br />ezt a képet álmos leszek</td></tr></tbody></table><br /><br /></div><div>A hajók átszállítására a következő terv született: reggel hétkor! vízretesszük a gépsárkányokat, a sólyakocsit, ponyvát egyéb kegytárgyakat felrakjuk Stefi barátunk Megalodonnak nevezett óriási utánfutójára amin átviszik őket Tihanyba ahova mi is átvitorlázunk a verseny után a jó kis finnjeinkkel. Minden a terv szerint alakult kivéve amikor sólyázáskor beestem a tóba még civil ruhában de ugye erre mondják, hogy vizes sport meg aki elmegy örömlánynak az ne csodálkozzon ha izé, mindegy tudjátok. </div><div>Így volt vasárnap korai rajtunk, ha nem is a szó versenyrendezői értelmezésében. Négy futam jött a kettőhöz, ami tök igazságos hiszen így a legrosszabbat kiejthetjük bár a negyedik végén a legyengülő széllel épp csak becsorogtunk a célba. Akkor most irány Tihany, végig hátszélben kicsit bele-belebóbiskolva az útba ezen a hosszúra sikerült napon. Sorbanállás a sólyánál, hajók elpakolása majd busszal vissza Füredre, átöltözés, díjak, taps, gratuláció a győzteseknek. </div><div>Két cél vezérelt amikor eljöttem a versenyre: tisztességesen végigcsinálni és összeszedni magam az EB-re. Meg is látszott a gyakorlás hiánya hiába új hajó, spéci árbóc, jó vitorla ezek maguktól nem fognak menni, tudtam, viszont a versenyhelyzet meg a hátsó sor mindig előhoz belőlem dolgokat. Az egyik kora nyári edzésen a fordulás utáni fordított kezes hajóvezetést (nem ülök rá a kormányhosszabbítóra hanem ideiglenesen azzal a kézzel kormányzok tovább ami ilyenkor a hátam mögé kerül) tanította Pallus, ami elég kacifántos és nem akaródzott megtanulnom most viszont -mivel a karbon hosszabbító elcsúszik a karbon padon- más választás nem lévén kénytelen voltam elsajátítani ha egyáltalán versenyben akartam maradni. Ez és ehhez hasonló dolgok törtek elő nyomás alatt valahonnan az agytekervények útvesztőjéből és lettem az ötvenhetedik a hatvannégy indulóból ami messze felülmúlta az elvárásaimat. Igen, ha ott ez és ez történik akkor biztos előrébb végzek mondhatnám de meg kell tanulni hajót vezetni, a kifogások keresése, az adott verseny sikertelenségének megmagyarázása a legszánalmasabb emberi magatartás. </div><div>Két otthon töltött nap után ismét a Balatonnál találtam magam, a Finn Masters Európa Bajnokságon. Én. Alig akartam elhinni. Pár éve még álmodni se mertem arról, hogy valaha részt veszek egy EB-n most meg itt vagyok és nem azért harcolok hogy beérjek szintidőn belül, nem az utolsó helyen kullogok hanem hatvanadik lettem a hetvenhét indulóból egy ilyen mezőnyben. </div><div><br /></div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5VaPXIAThMU2zMUNQ0B2KdCI9cA96s3GWCrrqxKPb2rbvlXJpg-qpYMc0k5sVTHZbNn8qhfR12a6Q11vKXbcqeN4P7F_4K43eYjiJWaZ85iMX15LNtvI7_MHZGkjjNdOLCN883jKfzok/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5VaPXIAThMU2zMUNQ0B2KdCI9cA96s3GWCrrqxKPb2rbvlXJpg-qpYMc0k5sVTHZbNn8qhfR12a6Q11vKXbcqeN4P7F_4K43eYjiJWaZ85iMX15LNtvI7_MHZGkjjNdOLCN883jKfzok/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nem ér nevetni. A késői nevezés miatt ezt a versenyirodában<br />készítették, a többiek szép nyomtatottat kaptak</td></tr></tbody></table><br /><br /></div><div><br /></div><div>Minden nap ragadt rám valami és rájöttem, igazából most kezdtem el tanulni a finnezést nem pedig évekkel ezelőtt amikor Agárdra evett a fene. Ebben szerepe van persze az elmúlt időszaknak és kétségtelenül az új hajónak is amivel azért "oda lehet érni." Az OB-vel szemben itt lényegesen jobban mentem, ez az eredménylistán is látszik de leginkább a mezőnyben vitorlázás volt kézzel tapinható. Olyan sporikkal mentem együtt (a külföldieket is beleértve természetesen) akikkel eddig csak a parton találkoztam illetve valahonnan a távolból néztem őket értetlenül, hogy lehetnek annyira elöl. Na ott azért most se voltam de például jobbra mellettem Misibá, balra Béla egy kicsivel előttem Mester Bá, mögöttem Csimbi. Aztán a befutóra ez megváltozott és ekkora mezőnyben hiába érek be mondjuk a Pisti mögött tíz méterrel ami marha jónak számít, ha van köztünk nyolc külfödi játékos már nem is olyan nagy szám a dolog, de akkor is. Innen már lehet puskázni. Vitorlabeállítás, üléspozíció, hajó terhelése, kormányzás mind-mind apró de annál lényegesebb információkat rejt amit van hogy a parton hiába kérdezel. </div><div><br /></div><div><br /></div><div> Fotó: Szűcs Ábel</div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjRurRFjOBLGZoiiFfq2gnOOBcptVLlwfa_pmyv_V-nuFLsMDEOgH-IK2WN1KMzBLkbCDEDEckhZ4cnB6J6vwpp0ero6dRipPEnT7-Bi-dxjdnFWqLT0e3e77wLgHtCRZovaTRlczUuTA/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1365" data-original-width="2048" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjRurRFjOBLGZoiiFfq2gnOOBcptVLlwfa_pmyv_V-nuFLsMDEOgH-IK2WN1KMzBLkbCDEDEckhZ4cnB6J6vwpp0ero6dRipPEnT7-Bi-dxjdnFWqLT0e3e77wLgHtCRZovaTRlczUuTA/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Itt versenyeztünk. Mit mondjak, ki lehetett bírni</td></tr></tbody></table></div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div>A négy versenynapon hét futamot sikerült teljesíteni, az utolsó a versenyzésre alkalmatlan szél miatt inkább a pakolás jegyében telt. Első nap a keleti, másik két napon a nyugati medencében állítottak pályát. Csütörtökön elsők között mentem ki a vízre és visszanézve a Tihanyi szorosban ott jött az a rengeteg hajó a hátszélben olyan idétlenül oldalra dőlni akaró vitorláival, komolyan mondom már a látványért megérte. </div><div><br /></div><div><br /></div><div> Fotó: Szűcs Ábel</div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-DWhHZIsOshgDnSqUMmf5MNE0Yx9zlbCgzTJoqy7GHORpMJzFWh4_a7ig1BXiWduFbusutuKW5tiWGQMa4-PwETo5VM3m0Rz9c7Phv6aBW09DDnnfzqfX3j9Xk4fDGyk_XAfWD1FRnxA/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1365" data-original-width="2048" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-DWhHZIsOshgDnSqUMmf5MNE0Yx9zlbCgzTJoqy7GHORpMJzFWh4_a7ig1BXiWduFbusutuKW5tiWGQMa4-PwETo5VM3m0Rz9c7Phv6aBW09DDnnfzqfX3j9Xk4fDGyk_XAfWD1FRnxA/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hátszélben hasítok az EB-n de a lényeg: vannak mögöttem</td></tr></tbody></table><br /><br /></div><div><br /></div><div>Az látszik, hogy az erős szélhez a hetvenöt kilóm édeskevés. Ilyenkor jobbára az életemért küzdök de normál körülmények közt egész jól elboldogulok és gyenge szélben se vallottam szégyent. Az éppen változó erejű szélben akadnak azért hiányosságok, a Balatonon itt válik el a szar a májtól amikor a szél visszavesz egy kicsit de a hullámok még megmaradnak illetve a háborús viszonyok adják fel a leckét amikor a hullámokon kell kormányozni a gépsárkányt. </div><div><br /></div><div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMqGdOznN_-8MUSuug2M1gj8UXI3ft-VE_4Ib42oTUbCUrp1R6_S-yXyOUXc1otgJSsn41xLSv01VVCWDQhiVcIQsnoGtr6B960TNI0GSLGWAq2Kgp0VHNDvm1ViDXb_D9UP3J8hUMbbU/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMqGdOznN_-8MUSuug2M1gj8UXI3ft-VE_4Ib42oTUbCUrp1R6_S-yXyOUXc1otgJSsn41xLSv01VVCWDQhiVcIQsnoGtr6B960TNI0GSLGWAq2Kgp0VHNDvm1ViDXb_D9UP3J8hUMbbU/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Technikai póló és egy palack jóféle bor Pata jóvoltából</td></tr></tbody></table></div><div><br /></div><div><br /></div><div>És ide kéne valami összefoglaló aminek többször nekiugrottam higgyétek el, de állandóan a történtek hatása alá kerülök. Igazából nem is emlékszem mikor voltam ennyit a Balatonon ráadásul ilyen szép időben. Egy csomót vitorláztam, mit vitorláztam, finneztem a barátaimmal ráadásul minden nap tanultam ezt-azt ami remélhetőleg <u>egy napon</u> összeérik valamivé amit hajóvezetésnek hívnak, addig is nézzétek meg milyen <a href="https://youtu.be/92Kdw9Di6xc" target="_blank">egy EB velünk</a>.</div><div><br /></div>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-73388228464894778072021-09-02T19:47:00.000-07:002021-09-02T19:47:22.423-07:00Kösd ki valamihez a vitorlát, ha borulnánk<p>Ahogy látjátok kicsit ellinkeltem a finnezést de mentségemre szóljon a nagyhajózás, meg a Velencei-tó ami most élő példája annak, hogy lehet íróasztal mellől hülye döntést hozni. Hát így. Drámai vízszintet írtam a múltkor, ebből mostanra elpárolgott még pár köbméter és nehéz jelzőt találni a helyzetre indulatok nélkül. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGbqp5XkWPasWPtZ2_KRMUjBFZeMPhdziv1GQDFJqHRgpi2gMzgMKyU8GMoNnBhICkIxQv0daI7W2YiE8X-kXsfcoYfhpr2Mvzmredi23XRrO9JeE4wmZ6FGU_kDGm_DffRonbz7CDWvc/s2048/IMG_4403.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGbqp5XkWPasWPtZ2_KRMUjBFZeMPhdziv1GQDFJqHRgpi2gMzgMKyU8GMoNnBhICkIxQv0daI7W2YiE8X-kXsfcoYfhpr2Mvzmredi23XRrO9JeE4wmZ6FGU_kDGm_DffRonbz7CDWvc/s320/IMG_4403.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ritka kikötői kép. Nyár van de az összes hajó a parton vesztegel</td></tr></tbody></table><br /><p>A "déli" sólya használható jó erőben -vagy túlerőben- levő finneseknek. Ez finom kis északi szélben elég melós de hát ez van, ne válogassunk. Minden tudományos alapot nélkülözve számolgattam egy kicsit. A tó eredetileg nagyjából 39.000m3 (lenne). Mérőszalaggal a mostani és az átlagos szint között nyolcvan centi a különbség ami a tó alapterületével beszorozva 20.800m3-t tesz ki, tehát több tó hiányzik mint ami a mederben van. Az éves átlag csapadékmennyiség a met.hu adatai alapján országosan változó, a Velencei-tó környékén 500-550mm-t tehát zéró párolgással másfél év múlva térhet vissza a normál állapot, ha emberünk a kényelmes kis irodájában másként nem gondolja. Ismétlem, ez csak egy afféle amatőr mérés amatőr számítással súlyosbítva ami több helyen is hibádzhat ettől függetlenül a helyzet elég fos. </p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgw3pEjaXl1cf7a4GQbUUByfyAx0XmNCKedNzIll4zsX3kw50UG_OuoWh81zVRpH-onndcr5XbaJGp42OhVsnRKYUWPQeRLz-D9Ij-2W8ZEecKwEZ2KWZdSOPN4XioQ-fq2BHdi0HgHKGw/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgw3pEjaXl1cf7a4GQbUUByfyAx0XmNCKedNzIll4zsX3kw50UG_OuoWh81zVRpH-onndcr5XbaJGp42OhVsnRKYUWPQeRLz-D9Ij-2W8ZEecKwEZ2KWZdSOPN4XioQ-fq2BHdi0HgHKGw/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nem a horvát tengerpart sziklás fövenye, Agárd</td></tr></tbody></table><br />Ezt ugyanott a mi kikötőnkben -ahol a múltkor- készítettem de az akkor még víz alatt lévő kövekhez mostanra le tudtam menni száraz lábbal a mederbe. Csak kishajókat láthattok a háttérben, azok még elmennek valahogy, meg az evezősök. A jobb oldalon látható úgynevezett "északi" sólyát az előtte lévő kb harminc centis vízmélység miatt jelenleg csak a hattyúk használják. Marad a remény, hogy mint annyi hülye cselekedetünket ezt is megpóbálja helyrehozni a természet és ha sikerül mérhetetlenül hálásak leszünk neki de szokás szerint nem tanulunk belőle. <p></p><p>A 15-ös bajnokságra -ami több nagyhajó országos bajnoksága is volt- hárman álltunk össze, a Kékszalagról már ismerős Csimbi volt a kormányos, Bartoss "Jenő" Gábor barátom a vordecket foglalta el én pedig a zongorista voltam, igaz billentyűk nélkül. Szerda délután még javában szereltük a cájgot a másnapi versenyre de estére egy jó kis edzést azért összehoztunk. A finnes versenyekről évek óta ismerjük egymást de így hármasban ez volt az első alkalom, hogy együtt mentünk. A szerepek is most dőltek el, egész pontosan a kormányosi pozíció biztos volt, Jenő és én osztoztunk a maradék két helyen. Harcos szelet ígértek az első két napra /most mondom, mindegyiken az volt/ így jól is jött a szerda esti erősszeles edzés, szoktuk egymást meg a hajót azaz a Mokányt. </p><p>A versenyen végig 13-18 csomós szél fújt hiába reménykedtem pár békésebb napban, nem hallgattak meg az égiek. Minden nap ebben a szélben poroltunk át Siófokról a Füred előtti pályára és jöttünk vissza, mit mondjak, csak annyi időt töltöttem parton amennyit muszáj volt. Sokat elárul a körülményekről a címben szereplő mondat ami a csütörtök reggeli indulás után hangzott el és a kabinban lévő kisebb fockra vonatkozott. Értsd: ha borulunk ne ússzon el a vászon. Aznap két futam jött össze az északi szélben és egyébként pont belefért volna egy harmadik de délről olyan feketeség fenyegetőzött, hogy jobb volt ez így még épp kiértünk a vihar előtt. </p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsZLQ7DX0IBOap5dwjz_PbprLPz1_ZU4nzNeO5L1BdTwvFMm1Y0C-BtHXH7CXzINWYMCGUSuIKsD5AxGu568QH_HTsqOOJGzso7waACIEmZle31a2lKeSo7bcrcPbTllHO-VUSv7UY0mU/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsZLQ7DX0IBOap5dwjz_PbprLPz1_ZU4nzNeO5L1BdTwvFMm1Y0C-BtHXH7CXzINWYMCGUSuIKsD5AxGu568QH_HTsqOOJGzso7waACIEmZle31a2lKeSo7bcrcPbTllHO-VUSv7UY0mU/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Balcsin ez nem egy megnyugtató látvány. Legalábbis hajóból</td></tr></tbody></table><br /><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiX-rlz47cTLDTchr3Zihi5NC6msQzJd-poxYyvRO2aTdHcylKximwjL7UX6S511yDZMv9klGlXjN9X9z9NJU-NrhwYABmFJmWodlNcuB_bDY5JZuH5z4LB_Z5PqTYlcN8MJNsQxwfsrVw/s2048/IMG_4306.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiX-rlz47cTLDTchr3Zihi5NC6msQzJd-poxYyvRO2aTdHcylKximwjL7UX6S511yDZMv9klGlXjN9X9z9NJU-NrhwYABmFJmWodlNcuB_bDY5JZuH5z4LB_Z5PqTYlcN8MJNsQxwfsrVw/s320/IMG_4306.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">(Az egyik) legjobb dolog egy harcos nap után. Ezt nézni a partról</td></tr></tbody></table><br /><div><br /></div><div>Kiadós esővel köszöntött ránk a péntek, igen végre egy laza nap, gondoltam de hamar elillantak ezirányú reményeim. Ahogy Füreden elállt már szóltak is, hogy ideje indulnunk így kénytelen-kelletlen szakadó esőben megindult Siófokról a 15-ös flotta. Az első futamban valamikor azért elállt de sajnos akadt más ami beárnyékolta a napunkat és ezek nem a felhők voltak. Az orrvitorla betekeréskor feltekerte a hátszélvitorla felhúzókötelét így a spinakkert egyáltalán nem, a génuát pedig csak "reffelve" tudtuk használni, azaz a beragadt kötél nem engedte teljesen kitekerni. Ezt úgy-ahogy három futam alatt, mondanom se kell hogy verseny közben próbáltuk orvosolni, sikertelenül. Például a második futam után annyira lekötött minket a szerelés, hogy a harmadikat közel másfél perccel lekéstük és nem azért hogy fényezzem magunkat de ennek ellenére harmadiknak értünk a kreuzbójához. <div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoCY4ERa-tUzMvzQLFfx4XmX3j8cbObr1DsPIA1OtCoUUpvgBxSUVQ7cA1RiUebnsV33kjopRPHAeN0gRtaTdznJaU_ELsDHfVOwTC9f7LJfO6pw05UxeFhsEFQhTJIUv9U91Bkydqecs/s2048/IMG_4342.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoCY4ERa-tUzMvzQLFfx4XmX3j8cbObr1DsPIA1OtCoUUpvgBxSUVQ7cA1RiUebnsV33kjopRPHAeN0gRtaTdznJaU_ELsDHfVOwTC9f7LJfO6pw05UxeFhsEFQhTJIUv9U91Bkydqecs/s320/IMG_4342.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ha volt időm nézelődni ezt láttam. Ki lehetett bírni</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div>Talán ez volt a legszarabb rész az egész versenyen hiszen attól függetlenül hogy éppen mentünk vagy "álltunk" egész nap azzal a hülye kötéllel szívtunk és a 18 csomós befújások sem tették kellemesebbé az emléket egy ilyen borulékony hajón. A negyedik futamra ideiglesen elhárítottuk a hibát de véglegesen csak a parton találtunk rá megoldást. Mint kiderült az árbóc tetején lévő spifall csiga csavarodott meg (kizárólag okulás képpen, ide csak fix csigát szabad szerelni pont emiatt) és ezt cseréltük ki a sporik segítségével, daru nélkül. Ez is csak egy dingi alapon az oldalon már bemutatott módszerrel oldalára döntöttük a hajót. </div><div><br /><p></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEu83y9jmO88j2A969oOlDFukuKJhn10gUT4h7Fcbu8o9BUhOA8s6CF6BPpKM0fGJ1XeyFiNZxAsuD3HefiIjq8ALe_Weug0J6uxR3dGsKOhyzNMSSzE_JknY8g-i7NTS60cS576cxC44/s2048/IMG_4348.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEu83y9jmO88j2A969oOlDFukuKJhn10gUT4h7Fcbu8o9BUhOA8s6CF6BPpKM0fGJ1XeyFiNZxAsuD3HefiIjq8ALe_Weug0J6uxR3dGsKOhyzNMSSzE_JknY8g-i7NTS60cS576cxC44/s320/IMG_4348.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Akár a finn dinginél csak itt többen kellenek hozzá</td></tr></tbody></table><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><p></p><p>Eleinte nem tudtam eldönteni, hogy higgyek-e a szemenek vagy sem így a biztonság kedvéért lefotóztam az akciót. Zárójelben jegyzem meg, annyi eszünk nem volt hogy előbb kiakasszuk a klemmből a kötelet szóval külön köszönet a Csér kormányosának mert amíg mi töketlenkedtünk ő már ugrott is a vízbe, mászott a hajóra és kikötötte a zsinórt. Csigacsere pipa, de követelt némi áldozatot.</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg48WYGh7RZHj3d-OU_roXKOU7Qy8msCtp3T75qCTxAEGeVLM8rRnMfzHqRRbY2OP6LcYewYEfIb3XbLlHm5ClMa2MruvChzDr9nlf3zLCDnpSxg09jipZz-TAeOjAHTgvOfhZDEfKvcDc/s2048/IMG_4351.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg48WYGh7RZHj3d-OU_roXKOU7Qy8msCtp3T75qCTxAEGeVLM8rRnMfzHqRRbY2OP6LcYewYEfIb3XbLlHm5ClMa2MruvChzDr9nlf3zLCDnpSxg09jipZz-TAeOjAHTgvOfhZDEfKvcDc/s320/IMG_4351.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hajóba csak vízhatlan dolgot. Mint esőruha, banán, müzliszelet</td></tr></tbody></table><br /><p>Az ilyen jellegű szerelés némi időkorlát alá esik ugyanis ezzel a módszerrel simán el lehet süllyeszteni a hajót, szégyenszemre a kikötőben. Nálunk az ablakon tört utat magának a víz, a rövidke idő alatt kb ötven liter. </p><p>A szombat szélcsenddel indult és igen, tudom hogy versenyre jöttünk de szerintem megérdemeltük azt a kis pihenést. Ezt úgy fél kettőig élvezhettük amikor szóltak, hogy szeretettel várnak minket a pályán. A gyengécske szélben kérdéses volt a pontos érkezés így vontával vittek ki a pályára ahol háborús állapotok uralkodtak. Benne voltunk a délutánban így két futamnál többet nem rótt ki ránk a rendezőség mégis ez volt a leghosszabb nap a 15-ös mezőnynek. A második futamban ugyanis egyik vetélytársunk a Meléna felborult. Az egész sztori annyi tényezőből áll, hogy nem kívánom se a helyet se az időtöket rabolni a részletekkel ráadásul ha valami esetleg kimarad akkor már sántít az egész beszámoló szóval maradjunk annyiban, hogy megtörtént. A legközelebbi hajó az éppen vezető Csér, helyét feladva azonnal segítséget nyújtott, a legénységet összeszedték a hajó mentése pedig betöltötte a nap hátralévő részét. Sérülés nem történt, emberélet nem volt veszélyben így a futam befejezésének se volt akadálya utána pedig az osztály összes tagja beállt a mentésbe, bár abban a hülye szélben, vitorláshajóból a három biztosító motoros mellett nem sokat tehettünk de sose lehet tudni. A lenti kép egy elég biztató pillanatban készült, ha rá tudsz nagyítani éppen kiemelkedik az árbóc a Csér mellett. </p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikYrVt4ffTCMrM05iPD7roQjzq3L5JpmEkUugXQxEpbdZZAv1XnfDFI-68TI2BTbIWMY8aKnRGCAhyW2HRUm5sw6P8HyLvDwVpNWWJfFBbSZ0CEdwJCnvLzXrtncfOfuz39adl5kGSYEE/s2048/IMG_4382.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikYrVt4ffTCMrM05iPD7roQjzq3L5JpmEkUugXQxEpbdZZAv1XnfDFI-68TI2BTbIWMY8aKnRGCAhyW2HRUm5sw6P8HyLvDwVpNWWJfFBbSZ0CEdwJCnvLzXrtncfOfuz39adl5kGSYEE/s320/IMG_4382.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mentés tizenöt csomóban. Nem szeretnéd</td></tr></tbody></table><br /><p>A visszaállításra tett kísérletek kudarcba fulladtak, egész pontosan egyszer sikerült talpra állítani az egyik motoros segítségével de megtörtént ami ilyenkor általában. A szél belekapott a vászonba és azzal a lendülettel elfektette az ellenkező oldalra. (Igen, szélirányba sikeresebb lett volna az akció de pont arrafelé szúrt le az az árbóc, nem hagyva választási lehetőséget.) Nagyjából két óra hiábavaló fáradozás után maradt a partra vontatás a hajónak ebben az állapotában. A kikötő szóba se jöhetett, sekély partot kellett választani ahol a lábon állva tudjuk merni a vizet így a közeli strandon találkoztunk. Ekkora már az időjárás békésebb arculatát mutatta, kicsit melegebb is lett a szél elálltával így tartva a sporttársak dehitratálódásától és vitaminveszteségétől ízletes gyümölcspárlattal és jéghideg, malátából készült palackozott frissítővel érkeztünk az Ezüstpartra, befejeztük a merést és tepertünk vissza a kikötőbe. Melénát immár a talpán vontatták vissza a bázisra még kábé négyszáz liternyi Balatonnal a kajütben és a légkamrákban elosztva. Gépi majd kézi szivattyúzás, vízmerés, szivacsozás a vásznak kiszabadítása, szárítása, a hajó és ami még nehezebb a legénység összerakása várt a csapatra. A késő estébe nyúló munkába mindenki beletette amit tudott, a sarki Pomucz vitorlásbolthoz tartozó Bogi például felajánlotta, hogy fél tizenegyig ügyeletben lesz otthon, ha valamire szükség van nyugodtan hívjuk, jön odaadja. </p><p><i>Most nézzük meg ezt a hajót közelebbről. Mellesleg a 15-ös túrajolle egy rendkívül stabil verda. Gyárilag. A nevében szereplő szám eredetileg 15m2 vitorlázatot takar de a sebességmámor és a gyengszeles napok következményeképp a sporik nem érték be ezzel a fékezett habzású változattal,</i><i> így ez 25m2-re hízott amihez az osztályelőírás alapján ma 40m2 hátszélvitorla engedélyezett. Ha ez kevés lenne a borulékonyság fokozásához akkor a típust utolérő fogyókúra eldöntötte a kérdést. Az acél svert és kormánylapát adta meg igazán a stabilitást a modellnek ám ezeket mára a versenyszférában fára cserélték.</i></p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMjhaflm9rF4uR6Q7O_V7ojGcs4w_QUKI6KblVMAmS44uf0lBO8BGvTRbnZzt_GmQQhYrMGZIDplr0btHu656tJ8JA-XwWYgNbPg4RQeLDcTmmVrjUT5pK5yQhHyBWZVt3MhdzPB2z1OY/s2048/IMG_4358.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMjhaflm9rF4uR6Q7O_V7ojGcs4w_QUKI6KblVMAmS44uf0lBO8BGvTRbnZzt_GmQQhYrMGZIDplr0btHu656tJ8JA-XwWYgNbPg4RQeLDcTmmVrjUT5pK5yQhHyBWZVt3MhdzPB2z1OY/s320/IMG_4358.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ritka látvány az acél uszony. Csak az arányok miatt:<br />Laci bácsi, Rita gazdája két méter magas és <br />igaz, hogy ül de mégis elvész mögötte. </td></tr></tbody></table><br /><p><i>A svert lehetett vagy hatvan-hetven kiló, a kormánylapát tizenöt-húsz tehát nagyjából nyolcvan kg súlyt helyeztek el a tervezők a lehető legjobb helyen. A csere hatására nem csak ez a tömeg tűnt el, hanem a fa alkatrészek amiket a víz alá kényszerítünk, egész pontosan egy kötéllel "lehúzunk" plusz felhajtóerőt képeznek. Az eredmény egy marha gyors hajó amivel a versenyen az öt perccel előttünk rajtoló osztályt a második körben beértük! viszont a proteinszelet mindig legyen a zsebedben mert pályaversenyen még csak be se nézhetsz a kabinba, nemhogy bemenj. </i></p><p>Visszatérve a Melénára reggelre készen álltak. A hajó csodával határos módon megúszta egy enyhe árbóc görbülettel meg ami ilyenkor alap, új széljelzőre lesz szükség. A szél hozta a formáját ahogy az elmúlt napokban, egyedül a második futam felénél gyengült le de egy pályarövidítéssel érvényes volt az is. Azzal a szándékkal indultunk a versenyen hogy legalább egy futamot megnyerünk és dobogós helyre visszük be a Mokányt ám egyik sem sikerült. A dobogós reményeink a kilencedik futamban szálltak el véglegesen így a versenyszellem jegyében még inkább odatettük magunkat a tizedikben hogy valamelyik dobogós hajót lehagyjuk. És meg is léptük amikor a hátszélben a Kékszalagról már jól ismert spi veret ismét megcsavarodott a spinakker bummal együtt amit végül a parton, flexszel kellett levágnunk. Normál vitorlázattal esélyünk se volt a hátszélvitorlával szemben, a Meléna lehagyott viszont a pályarövidítés miatt negyedszeles befutóra mentünk, foggal körömmel harcoltunk a harmadik helyért és egy hajóhossznyira behoztuk a lemaradást de megfogni nem tudtuk őket. </p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKCH0VzUWrxrNhyJ2Hzxm3y62dNkgjB47eC7AgBjLKVVn1CVDklMwaQz3oFjLDQ09De38B9ZK0WALUuwKmLHd4j6wsArLsHENFauxwUdKKfjZTqrwqyDKylVZoO6GB1UgiG9Xu9RCSufs/s1125/IMG_4389+2.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1125" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKCH0VzUWrxrNhyJ2Hzxm3y62dNkgjB47eC7AgBjLKVVn1CVDklMwaQz3oFjLDQ09De38B9ZK0WALUuwKmLHd4j6wsArLsHENFauxwUdKKfjZTqrwqyDKylVZoO6GB1UgiG9Xu9RCSufs/s320/IMG_4389+2.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Jenő trapézol, én kötelezek, Csimbi kormányoz.<br />Ezért kell megtanulni trapézolni, az a leglátványosabb</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2_FUOyVF4VIWsdEdFb4ZWdpbGdtsSJvuG_vN_M9qtT87x0u3KIL0hgRHdStmxRA_Soff7g8zafMR_e4f16BE6I5-5mZ9ifMKiFKqb9EFnkTv1P3DmImS3ujZGiIF5IxQONtp853Pg1Xg/s1125/IMG_4392.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1125" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2_FUOyVF4VIWsdEdFb4ZWdpbGdtsSJvuG_vN_M9qtT87x0u3KIL0hgRHdStmxRA_Soff7g8zafMR_e4f16BE6I5-5mZ9ifMKiFKqb9EFnkTv1P3DmImS3ujZGiIF5IxQONtp853Pg1Xg/s320/IMG_4392.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nem festettük át két futam között, ez ugyanaz a hajó. <br />A Mokány egyik jellegzetessége, hogy mindkét oldala más színű</td></tr></tbody></table><p><br /></p><p>Kár lenne magyarázkodni az elvesztett dobogó miatt de a tíz futamból négyben technikai problémával küzdöttünk ami testvérek között is negyven százalék és ez pont negyvennel több mint ami egy bajnokságon megengedhető. A hajót Csimbi barátom bérelte ki mert a mostani tulaj egészségügyi okok miatt nem tudja használni, így ő többet költött rá idén mint a gazdája az elmúlt években de a fejlesztés hiánya -ahogy láttátok, már a Kékszalag óta- érezhető volt. Sablonos duma, hogy magunkból és a hajóból is kihoztuk a maximumot de így van. A borulástól való félelem, a spontán halzolás lehetősége és a vérre menő harc miatti stressz a maradék hajszálakat is őszbe borította. Volt olyan nap, hogy a kikötőbe érve elfelejtettem a palsteket, a fejemet két helyen szakította fel a bum és felszabadító érzés volt hétfőn verseny helyett munkába menni, de kedden már hiányzott. </p></div></div></div>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-81732032008018985502021-08-18T01:38:00.000-07:002021-08-18T01:38:35.121-07:00Olimpiai érem nekünk, előtte Kékszalag<p>Zsombikám, köszi szépen! Nehéz ennél többet mondani amikor az egész ország-világ a te sikeredtől hangos, és szakavatott újságírók fogalmazzák a megindító mondatokat. Bárhogy alakult volna ez a Tokiói sztori a hősünk vagy mert lövésünk sincs mennyi munka és lemondás eljutni odáig. Sokan szeretnénk csak egyetlen évünkbe annyi munkát beletenni mint te egy napodba és mi adna ehhez nagyobb lendületet mint a Medal Race-en aratott győzelmed a világ legjobbjai ellen. Köszönöm, köszönjük hogy megcsináltad és elhoztad azt a káprázatos ezüstöt ebbe a kis országba, ennek a maroknyi finnesnek. </p><p>Itt most jöhetne egy gyenge próbálkozás az átkötésre, miszerint finnes barátommal indultam a Kékszalagon de nem érzem benne a stílust, szóval a mostani átigazolásom története egészen a kezdetekig nyúlik vissza amikor legénységnek jelentkeztem egy 15-ös jolléra, úgyhogy tekintsük inkább visszaigazolásnak. Csak akkor, onnan olyan erővel szippantott be a finn dingi, hogy esélyem se volt a maradásra de mostanra beértek a dolgok, belerázódtam a vitorlázásba és a teendőket is jobban átlátom de nem szaporítom a szót, nézzük ezt a tizenötös Kékszalag sztorit a Mokány fedélzetéről.</p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDSU_IQXDq02cFoaAHt3XREbC5IcMZxf1fxuGTsHWKBev8Dbg8BZdLpkQ1CcEUgF-9eBp8a8GqEEWzKDorNlK_E5Z7JrH8O05yMoOC-hpHE22fTowUWY4stcTC6KahHoNG4ZuHdiKPlz4/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDSU_IQXDq02cFoaAHt3XREbC5IcMZxf1fxuGTsHWKBev8Dbg8BZdLpkQ1CcEUgF-9eBp8a8GqEEWzKDorNlK_E5Z7JrH8O05yMoOC-hpHE22fTowUWY4stcTC6KahHoNG4ZuHdiKPlz4/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mintha lebegne. Csak a képek nézegetésekor vettem észre <br />milyen tiszta a víz</td></tr></tbody></table><br />Ahogy megannyi másikat, ezt a 15-öst is Lukács Alexander azaz Luxi bácsi építette '90 környékén azzal a különbséggel, hogy ezzel versenyzett a legtovább és hatszor nyert vele a bajnokságot. Az én szememben ez több mint jónak számít, például el se tudnám képzelni, hogy egyszer valamilyen csapatban bajnokságot nyerhetnék. Ám amennyire megtisztelő egy sikeres hajóval versenyezni épp akkora teher hiszen valami fostalicskára még rá lehet húzni, hogy "ez ennyit tud" de itt nincs kifogás, ha a sor végén kullogsz Öregem akkor bizony béna vagy. <div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLem2siLcqE8QEOdjfzU3lP0V7h70U2V5x5mYBgVxrsSm-2sO3O9T5aTxu9eNu6ehOqUJvnV45xwXJkGbDrVaa5tyY8GtrUK_HdeaEW6TywUJfDl1BiWcxZpzkahlaTubVG3dudrtLGzc/s2048/IMG_4206.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLem2siLcqE8QEOdjfzU3lP0V7h70U2V5x5mYBgVxrsSm-2sO3O9T5aTxu9eNu6ehOqUJvnV45xwXJkGbDrVaa5tyY8GtrUK_HdeaEW6TywUJfDl1BiWcxZpzkahlaTubVG3dudrtLGzc/s320/IMG_4206.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Műhely a táblaerdő mögött...</td></tr></tbody></table><br /><div>Ebben a műhelyben épült a gépsárkány, Siófokon a Yach Hotel mellett. A műhely tizenötös jolléra van méretezve bár volt rá példa, hogy oversize gépsárkány készült a falai között olyannyira, hogy emiatt nem lehetett becsukni az ajtót. Magyar ember leleményes, szokták mondani és ez Luxi bácsira is igaz tehát vágott egy kb 30x30-as nyílást az ajtón, a műhelyt ezután be tudta zárni és csak az orr éjszakázott szabad ég alatt. Ez ami a mai napig meg van, igaz kívülről nem látszik, de belülről kis kereséssel megtalálható a hosszabbítók és kötelek takarásában. </div><div><br /><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijAgghdtPy6knynQES1OyNIKS2XOqg2JXMlFEDOCrmxYWeFPxY98BU199-fOJ7UgXvWPZukESzUKQfcM8zW50dC0v1RnbvlVl-LY9TY2dW4nEtNl86TxVJF9ZXtTrAYsgLaTJFwsb_y_0/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijAgghdtPy6knynQES1OyNIKS2XOqg2JXMlFEDOCrmxYWeFPxY98BU199-fOJ7UgXvWPZukESzUKQfcM8zW50dC0v1RnbvlVl-LY9TY2dW4nEtNl86TxVJF9ZXtTrAYsgLaTJFwsb_y_0/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">és a szupertitkos kisajtó</td></tr></tbody></table><br />Visszatérve a hajóra nem csak az eredméyei miatt különleges hanem a felszereltsége is egyedülálló. Az építés idején ez lehetett a legmenőbb bika az egész kikötőben de meg merem kockáztatni, hogy az egész Balatonon is így annak rendje és módja szerint fel kellett kerülnie a Mokányra. És amennyire jól néz ki pont annyira van útban az összes kötélnek a vordecken olyannyira, hogy érdemes lenne csak a kibogozásra tartani egy embert ha nem jelentene plusz súlyt meg nem lenne útban. De így a mi dolgunk marad. </div><div><p></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlcq1LhKSL3eJTaMHTqtcYQJtomomKW0iwsQQIZwz1PPQ08gYdpl28bUbPjnmhm5_QQo7Tv0DecPc6ygqAr4-HtI6p0UaeE-OQu1mlYIJn40bNVBkVs8yn8WJkDOHuGPENdeQXHAzRlQ0/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlcq1LhKSL3eJTaMHTqtcYQJtomomKW0iwsQQIZwz1PPQ08gYdpl28bUbPjnmhm5_QQo7Tv0DecPc6ygqAr4-HtI6p0UaeE-OQu1mlYIJn40bNVBkVs8yn8WJkDOHuGPENdeQXHAzRlQ0/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Sok örömünk eddig nem volt benne, de csodaszép</td></tr></tbody></table><br />Valahogy kimaradt az 5-ös számú felszerelési jegyzékből de hasznos kiegészítő a kilencvenes évekbeli hajóban a nyolcvanas évek slágere az "eredeti olasz" rugósbicska. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSA582vBhYNg3dIzlAIpmkeP5hBYTARC5Bjf3MAo02XoKm91v1x5AZKtqUAvXUxfa7MnPcNNqmN3EONFijN_oJbxgSrnZx7INj1YFjso4Cmnw-0Phax_aZgmrtNQaM-hIQy_MYLIiYycM/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSA582vBhYNg3dIzlAIpmkeP5hBYTARC5Bjf3MAo02XoKm91v1x5AZKtqUAvXUxfa7MnPcNNqmN3EONFijN_oJbxgSrnZx7INj1YFjso4Cmnw-0Phax_aZgmrtNQaM-hIQy_MYLIiYycM/" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">15-ös jolléhoz 15cm-es pengehosszúság</td></tr></tbody></table><br />Még egy szép részlet, a kormányrúd. <br /><br /></div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIs4ngb884Td-XbXRsYIHhVXs3gwaj9T4kjG6Ws1My-WPAV18wXHvzaZUGOgpQgRSUBKmg-EsGwl0jXEPQQsa2AV1MdHY_yMomNgLJ-AZJ4c43ZRjXBItfYRjqwK_TaZ5jxFdKuuCGjh0/s2048/IMG_4234.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIs4ngb884Td-XbXRsYIHhVXs3gwaj9T4kjG6Ws1My-WPAV18wXHvzaZUGOgpQgRSUBKmg-EsGwl0jXEPQQsa2AV1MdHY_yMomNgLJ-AZJ4c43ZRjXBItfYRjqwK_TaZ5jxFdKuuCGjh0/s320/IMG_4234.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Rétegelve, hajlítva ahogy kell. Ehhez is kellett pár nap</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div>A csörlő helyes kis csigaházban nyugszik és a kötél egyszeri körbetekerése, ahogy a képen csak gyenge szélben megengedett mert ha nagy nyomás van a vitorlán ilyenkor képtelenség kiszedni a klemmből szóval ajánlott inkább kétszer rátekerni. A 15-ös -akár a jollék- simán felborulhat csak a génua miatt ezért ökölszabály, hogy az orrvitorla kötele mindig kéznél legyen, ha baj van elég csak eldobni, de azt lehetőleg azonnal. Szintén a hajó és építőjének sztorija amikor Luxi bácsi kezelte az adott vásznat és az erős ráfújás miatt nem tudta kioldani a klemmbe szorult kötelet a boruláshatáron lévő hajón így jobb híján a képen látható kötéllel együtt fejest ugrott a vízbe. Erre már a klemm se tudott nemet mondani, a hajó maradt a talpán Luxi bácsi pedig visszaúszott, bemászott és minden folyt tovább a maga medrében. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3OHL6DsTuQqmtgIQj0h6AWRLxixvLD6hW2UZqye6zENhrj3HbB2r2hSbjmSaoSeAlhZOxmc6YqFyKnlNe_PRv5d0cNpgomccEbjk5kWyroVwz2EWQWuS1GUcC0xllS88xzEjQO6FoMUY/s2048/IMG_4254.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3OHL6DsTuQqmtgIQj0h6AWRLxixvLD6hW2UZqye6zENhrj3HbB2r2hSbjmSaoSeAlhZOxmc6YqFyKnlNe_PRv5d0cNpgomccEbjk5kWyroVwz2EWQWuS1GUcC0xllS88xzEjQO6FoMUY/s320/IMG_4254.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ezt így, csak gyenge szélben </td></tr></tbody></table><br /><div>Az ismertető után lássuk a Kékszalagot ami sokaknak, sokáig emlékezetes marad. Nekem is. A lelkemre kötötték, hogy csak a szükséges mennyiségű kaját illetve ruházatot vigyem ne terheljük a hajót, ivóvízről pedig a kapitány gondoskodik. Tehát könnyített felszereléssel léptem a hajóra és mindent megértettem. Mondjuk nem Business Class-ra számítottam de a látvány lesokkolt egy 48 órásra nyúlható versenyzés előtt. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEierjV3YupyXEri_00RDHh08tj4homhh7Oe9YFnonXDrdWa0hMTlneb0azEGx57ZpxIjs5yClAHxrizq3TwoAkBB1QQZU6Som5aB-fsEqyEfKuOlroYh5QkIaeNpXZKWZw3M_VGF8yYJiQ/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEierjV3YupyXEri_00RDHh08tj4homhh7Oe9YFnonXDrdWa0hMTlneb0azEGx57ZpxIjs5yClAHxrizq3TwoAkBB1QQZU6Som5aB-fsEqyEfKuOlroYh5QkIaeNpXZKWZw3M_VGF8yYJiQ/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nem, nem most jött a hajóépítő műhelyből. Versenyre megy</td></tr></tbody></table><br />Ahogy látjátok van két vitorla, valahol elöl egy hálózsák illetve a karton vízen kívül még a hajó orrában is akad kettő de én például szénsavmenteset iszom. Mondjam azt, hogy a magammal vitt két mentes palack helyett két szénsavasat le kellett vinnem a hajóról? Nem mondom mert úgyse hinnétek el. </div><div>A kékszalag beszámolók egyik hátulütője hogy keveseket érdekel ki mikor melyik bójánál mit csinált, hol várt órákig, hol ment mint állat, hol fogyott el ez, hol szakadt el az leszámítva a élménybeszámoló készítőjét. Így én is csak a szüséges dolgokra hagyatkozom mielőtt beleunnátok illetve olyan részletekre amik érdeklődésre tarthatnak számot. Kilenckor rajt, és akkor éppen a déli part volt ígéretesebb, hiába hosszabb pár kilométerrel ha van szél érdemesebb akár a nagyobb távot választani mint a tó közepén szívni a szélcsendben. Egy darabig működött is a dolog, azután szívtunk a déli parton a szélcsendben. Mindegy, Kenese után Siófok ahol két bólya között egy úgynevezett kapun kellett áthaladnia a mezőnynek. Igen ám csak akkor értek oda a visszafelé az északi partot választók így kb százötven hajó állt szó szerint a kapuban és környékén. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQIy1iPpzJRexI_R3feWSOTjdvokjuFBpMEsiaL49IIiHF2LaH0az4JYpRrTcCHwd9rFpz09ixm9Ajc6uW4lVRUHPNEyhDjXgtAVm1o3_9rKhyphenhyphenMageoE7Gnxc3R6CyqMpNol1lPbdh4NI/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQIy1iPpzJRexI_R3feWSOTjdvokjuFBpMEsiaL49IIiHF2LaH0az4JYpRrTcCHwd9rFpz09ixm9Ajc6uW4lVRUHPNEyhDjXgtAVm1o3_9rKhyphenhyphenMageoE7Gnxc3R6CyqMpNol1lPbdh4NI/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ott kéne átmenni. Mondta 150 hajó legénysége</td></tr></tbody></table><br />A szinte semmi szélben épp találtunk egy nadrágszíjnyi sávot ahol átvittük a hajót a balszerencsésen beszorultak között, átvágtunk és kievickéltünk a szélárnyékukból de nem jutottunk messzire. A naplementét ezúttal is Siófokról élvezhettük. </div><div><br /></div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXmlfbYrlcHIlt9SVyxVN6M-dVkvTZURImbvsJ5neE6l30LEqoBzdW3pV7boW3AMAuqqmrx1WtO7E4nFB0Haj6tOpiv_5hm6YYVXm_MmcTiQgnDsiKSJ3Dl8TZimY48e6C443cb8nB3mo/s2048/IMG_4236.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXmlfbYrlcHIlt9SVyxVN6M-dVkvTZURImbvsJ5neE6l30LEqoBzdW3pV7boW3AMAuqqmrx1WtO7E4nFB0Haj6tOpiv_5hm6YYVXm_MmcTiQgnDsiKSJ3Dl8TZimY48e6C443cb8nB3mo/s320/IMG_4236.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pazar de remélem jövőre végre máshol leszek.<br />Úgy értve ugyanitt csak máshol</td></tr></tbody></table></div><br /></div><div>El se hittem de még aznap átjutottunk a csövön sőt éjfél körül Őszödnél jártunk. Hideg éjszaka köszöntött ránk és az összes ruha ellenére fáztam mint a kutya. A szemem majd leragadt ezzel párhuzamosan folyamatosan vacogtam és a délutáni szélcsendes hőség után most másodszor gondolkodtam el, hogy mit keresek ezen a versenyen. Szinte másodpercenként ugrottak be az elalvás előtti képek de amikor hajnal kettőkor beestem az "ágyba" csak feküdtem álmatlanul. Így van ez, nem lehet egyik pillanatról a másikra lejönni a versenyről, legfeljebb ha elalszol a decken.</div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdZeLA9lIEeSKeexwij6t6Oxb9gPNkrudWov5b4zOwFZPK2liERaSUZ2IJusbBIk_Gcqxt_b8qbdKn0NoL1uR6Abu_kNxwMBWbEhu2EUtvGbD5aZibxHK0vy89hScLhDCW-kF8wt8M5GU/s2048/IMG_4241.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdZeLA9lIEeSKeexwij6t6Oxb9gPNkrudWov5b4zOwFZPK2liERaSUZ2IJusbBIk_Gcqxt_b8qbdKn0NoL1uR6Abu_kNxwMBWbEhu2EUtvGbD5aZibxHK0vy89hScLhDCW-kF8wt8M5GU/s320/IMG_4241.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mit keresek itt? Például ezt</td></tr></tbody></table><br /><div>Ami miatt a hozzám hasonló önjelölt tanulónak a többiek beszámolója az élvezeti érték mellett kötelező olvasmány az pedig a szél változása ugyanazon a ponton akár egészen rövid időeltéréssel. Itt van például a Szigligeti öböl, hogy csak egyet említsek a sok eset közül. Ugyanúgy válaszúthoz érkeztünk akár a főszerkesztőnk aki nem sokkal járt előttünk. Dél vagy észak az itt a kérdés. A hajó amivel versenyben voltunk a déli partot választotta de olyan fasza szél jött az öbölből, hogy képtelenek voltunk ellenállni neki tehát az északit választottuk ahogy András. Viszont amikor ő ott járt úgy elcsípte a szelet, hogy Keszthelyig meg se áll ezzel szemben nekünk már csak a vége maradt ami ugyan marhára meglódított minket és lehagytuk a másik tizenötöst de hamar kitelt az esztendő, alig egy óra múlva már átjárót kerestünk a déli partra hogy egyáltalán versenyben maradjunk velük. </div><div>Sokat elárul a verseny tempójáról, hogy a korai napkelte Fonyódnál ért minket és az Üveghegyen túli Keszthelyi bólyát 11-kor vettük. Innen szélcsíkokat keresve bár nem annyira találva lépésben pötyögtünk visszafelé és késő délutántól fokozott figyelemmel vártuk a beígért erősödést. Évtizedekig nem értettem mit kell majrézni a másodfokú viharjelzéstől totális, szinte reggel óta tartó szélcsendben. Mostanáig. Köztudott, a Balatoni vihar akár az anyós egyik pillanatról a másikra robban be az életedbe és mire kettőt pislogsz átrendezi az agysejtjeidet. Először csak szürke felhők jelentek meg Keszthely felől majd a motorosrendőr az ellenkező irányból utána néhány aprócska hullám és szó szerint értsd, a következő pillanatban lecsapott a front. Reffeltük a grószt ami sikerült, betekertük a génuát ami meg nem. Maradt benne fölül egy répa így újra kitekertük amit elég félelmetes volt átélni a hirtelen érkezett hátszélben de a második betekerésnél elszakadt a behúzókötél. Más lehetőség híján orrvitorla le és a kormányos döntése alapján este fél hétkor Fenyvesnél feladtuk versenyt. </div><div>/Igen, lehetett volna nálunk tartalék kötél (mindenhova akár kettő), tartalék vitorlák, tartalék ragszalag-mondjuk az tényleg- meg tartalék drótkötéltől kezdve a nipliig minden, de nem volt./</div><div>Az életben meghozott összes döntésünk előzményekre alapul ahogy ez is. Az egyik az árbócon lévő spinakker bum veret, ami alapból egy íves vízszintesen elhelyezkedő vasdarab és ki tudja miért már a verseny kezdetekor hullámosra deformálódott amitől a spi bum minden vitorlaállításnál megfeszült. Ahogy látjátok ez a hegesztés rovására ment de úgyis ott vagyok elöl, majd szemmel tartom.</div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5RbrXnLtmwV77SuwIVppmMees1rLi2GXqNuegJ8mIbGI5v_Tl6sQAe58poN1tAzLjdRvuFYtH2lEOYWi6ItXV-R_I36GEhI5JksivbUJOIWuS-dRy4iXDD5ZZSvX_vBAgp6yuWKYISEk/s2048/IMG_4215.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5RbrXnLtmwV77SuwIVppmMees1rLi2GXqNuegJ8mIbGI5v_Tl6sQAe58poN1tAzLjdRvuFYtH2lEOYWi6ItXV-R_I36GEhI5JksivbUJOIWuS-dRy4iXDD5ZZSvX_vBAgp6yuWKYISEk/s320/IMG_4215.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Erős az anyag de arra a hegesztésre nem bíznám a 40 m2 ballont</td></tr></tbody></table><br /><div>Kenese környékén leszedéskor elszakadt a spinakker -csak hogy ne távolodjunk el a hajó elejétől- viszont szigszalagon kívül más nem volt a fedélzeten. Nem nagy szakadás igaz de induláskor mindössze pár centis volt és egyvalamiben biztosak lehetünk: nem marad ekkora. Ezen a Kékszalagon gondolkodásra és barkácsolásra egyaránt jutott idő így került képbe az eü csomagom. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj65O4tpERSU2T8JK7A1kDaSmTYpUOHmt59MM63RvwvCb6XtcnbSIohadwM4OqVqHszjVnVRo-7rxsjvtfh89_Hm4dRbPQ14YJxlFZhsAOojybSXWvS6noqyY2x3IhAKw2eo1w6eHozVvQ/s2048/IMG_4231.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj65O4tpERSU2T8JK7A1kDaSmTYpUOHmt59MM63RvwvCb6XtcnbSIohadwM4OqVqHszjVnVRo-7rxsjvtfh89_Hm4dRbPQ14YJxlFZhsAOojybSXWvS6noqyY2x3IhAKw2eo1w6eHozVvQ/s320/IMG_4231.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Duct tape helyett leuklopast. Működött</td></tr></tbody></table><br /><div>Ezek külön-külön is nyomasztó problémák bár nem végzetesek így együtt viszont, különös tekintettel az elszakadt fockroller kötélre elég szarul hangzanak. A jó kormányos nem csak arról ismerszik meg, hogy megtalálja a szélcsíkokat, viharban is ura a helyzetnek, bírja a szar zenét a gálavacsorán vagy jó taktikát választ a megfelelő pillanatban. A legénységért és a hajóért egyaránt felel és ha úgy értékeli, hogy bármelyik veszélyben van azt el kell fogadni. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwjMliIKf8EmJLcrDdHxAfpoYeJ_MTtBSGO8DF2rI83Am_ij3fC_ktoIirC-XJVcjhd4-XPhxGB6UTMUz_1ms8Lfd51DmBoyipkWM3bIPPQDGJq5JleuuG4f-sEY-K35vc_1Ky4td63jE/s2048/IMG_4256.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwjMliIKf8EmJLcrDdHxAfpoYeJ_MTtBSGO8DF2rI83Am_ij3fC_ktoIirC-XJVcjhd4-XPhxGB6UTMUz_1ms8Lfd51DmBoyipkWM3bIPPQDGJq5JleuuG4f-sEY-K35vc_1Ky4td63jE/s320/IMG_4256.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nyomasztó látvány. Szél van, hajó van, Balaton van,vitorla nincs</td></tr></tbody></table><br /><div>Ez a verseny nem csak vitorlázásról szól. A barátaim közül sokan nincsenek elragadtatva tőle, leginkább a kötelező nyűg kategóriába sorolják. Igen, tényleg nem egy klasszik pályaverseny ahol lehet aratni, ez -bármilyen hülyén hangzik- leginkább a túlélésről szól. Kibírni a hőséget, a langyos vizet meg a megfáradt szendvicset, túléni azt a hülye tehetetlenséget amit a szélcsendben érzel és túltenni magad a félelmeiden amik rádtörnek a nemszeretem időben. Azt a pár hajót leszámítva itt nem úgy indulsz el, hogy este majd iszunk egy sört a parton sőt van hogy másnap este se. Büdös vagy és ez alól a többiek se kivételek hiába mártóztok meg a tóban. Fáradt vagy mert ugyan aludtál pár órát a kajütben de ez nem az amihez otthon hozzá vagy szokva. Nyűgös vagy mert mostanra nincs olyan része a hajónak ahol kényelmesen ülhetnél. Jólesne egy finom kávé vagy sör vagy feles, esetleg mindhárom de még valahol Keszthely és Fonyód között próbálod lopni a távolságot, órák óta eredménytelenül. Jobb lenne bárhol mint itt de motorral hazavinni a hajót az is egy örökkévalóság, különben is nem azért jöttél hogy feladd. Bennem is felmerült, minek tagadjam de csak akkor szabad feladni ha elég erős vagy. Ha elég erős vagy ahhoz, hogy amikor szombat reggel a kikötőben találkozol a barátaiddal tiszta szívvel, minden rossz érzés nélkül tudj gratuláni azoknak akik megcsinálták. </div><div>Nézem a fényképet az utolsónak beérkezett hajóról és le vagyok nyűgözve. Végigcsinálták. Kicsit irigy is vagyok ráadásul a győztes hajó csapata fogadja őket és marha szarul érezném magam ha holmi szeszélyből, unalomból, indulatból vagy gyengeségből kiszálltam volna. Mert a többségnek ezt jelenti ez a verseny. Megcsinálod, vagy nem. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUqosj_v7vdunXUhwPVuX2jqvfLr94zw8tiltn4n8FoR82g5j-gBYPtEGyspysYS0PXrLJqJRPwkswyezvqrVxSG9iPHSni-mh9GLu-q5XMFMJYF8hpioIYFkiBQp8cHhfgVMRehyphenhyphenjG3A/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUqosj_v7vdunXUhwPVuX2jqvfLr94zw8tiltn4n8FoR82g5j-gBYPtEGyspysYS0PXrLJqJRPwkswyezvqrVxSG9iPHSni-mh9GLu-q5XMFMJYF8hpioIYFkiBQp8cHhfgVMRehyphenhyphenjG3A/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Örök ereklyék</td></tr></tbody></table><br />A csapat a rajt előtt két héttel állt össze, név szerint Stocker Gyuri Bá aki a hajó építése óta vitorlázott a Mokányon, Balla "Csimbi" Zoltán finnes cimborám és jómagam. A Kékszalag legfontosabb eleme nem a drága hajó vagy az időjárás hanem a legénység ahogy ez tavaly is bebizonyosodott. Különböző, teljesen eltérő temperamentumú emberek remekül össze tudnak hangolódni ha van bennük türelem és tisztelet a másik iránt. Amíg nem találsz ilyeneket el se érdemes indulni, legyen tanulság erre az első Kékszalagom. Ez viszont olyan jól sikerült Barátaim, hogy már kikötés előtt meghívást kaptam a következő Szalagra egy olyan cirkálóra hogy hű, de erről majd jövőre. </div><div><br /></div></div></div>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-82126710597134199982021-07-20T11:58:00.000-07:002021-07-20T11:58:46.084-07:00Öregek otthona. Így aláznak a nyuggerek és Szabadtéri Múzeum Csopakon<p>Többedmagunkkal vitorlázunk a Balaton közepén, versenyzünk, fogadáson eredményhirdetésen veszünk részt és utána akár beülhetünk egy éttermbe. Újra természetes amit két évvel ezelőtt örökre annak hittünk és mára meg kellett tanulnunk, hogy nem az. Szóval megindult a szezon ezerrel, hála az égnek újra térdig járunk a versenyekben ám sajnos a Velencei-tóban is. </p><p>Az első értékelhető versenyem idén a második lett, egészen pontosan a Laurel Kupa ami Agárdi verseny, ötven feletti finneseknek. Ezer éve szerettem volna eljutni de vagy nem fértem bele a korosztályba vagy az időm nem engedte de idén megtört a jég. A versenyt "régi" szabályok szerint rendezik, azaz a pontozás is másképp van, itt az első helyezett nem kap pontot. (A mai osztályozás szerint az első egy "büntető" pontot kap a második kettőt és így tovább, amit az előző generáció erősen sérelmez -tegyük hozzá okkal- hiszen aki megnyeri a futamot azt miért büntetik?) És van még egy apró különbség ami miatt kicsit hosszúra nyúlik ez a beszámoló ez pedig a pálya. Próbálom érthetően megfogalmazni ezért a mai pályákkal kezdem. Ez ugye lehet háromszög vagy up and down másnéven virsli, a lényeg mindkettőnél ugyanaz: hátszeles szakasz után félszélbe fordulunk és befutunk. A klasszik pálya alakját ne kérdezzétek, az én képességem kevés a megértéséhez de a lényeg, hogy negyedszélben haladunk át a célvonalon. Ez szerintem elég körülményes -az ilyen magamfajta önjelölt versenyzőnek aki már csak Kelenföldön szállt fel a Budapestre tartó vonatra- hiszen mezőnyben nehéz kitaktikázni a fordulókat meg a célvonalat meg a többiekre is illik odafigyelni ugye ha már ott vannak. Mindemellett a pálya sajátossága, hogy befutó után vissza kell vitorlázni a rajtvonalhoz. </p><p>Sokat elárul a finnes osztályról, hogy hétfőn-kedden rendezik a versenyt ennek ellenére tizenkilencen összejöttünk. A tó vízszintje ilyesztően alacsony és bárki bármit hablatyol, az építkezés miatti tószabályozást vitték túlzásba, sőt a hőség miatt naponta két centiméterrel csökken az amúgy is drámai vizszint. Ami jó a partfal betonozásához abba a halak tömegesen pusztulnak bele emellett egy jót fürdeni se lehet hiszen a tó fenekén is marha meleg a víz ráadásul a felbukkanó haltetemek látványa is lehangoló. A parton veszteglő tőkesúlyos hajókról és a helyzetbe beleőszülő gazdáikról nem is beszélve, plusz olyan dolgok kerülnek a szemünk elé amire nem számítottunk. </p><p>(Ez az állapot uralkodott az említett versenynapon, azóta a sima uszonyos hajók használatának téljogosultsága is kérdésessé vált. Lehet, hogy a hal és vadállomány belepusztul ebbe az építkezésbe és mindössze pár pocsolyában gyönyörködhetünk mikor az egykori tó helyén sétáltatjuk a kutyánkat de a betonpartfal, az odatesz.) </p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWCuFlfBu9cdJ2SGcejj4JKzJyfMbS3wowPxP2oF9sPp_1Ei-sc4LpdPjPSUCB8N9DbviYNMM_80_eayLvXGXWuMDreetzU6qSjAktFQLIuedXBRHlgOT5mTm319zB2QdUNjN3LCyXluk/s2048/IMG_4010.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWCuFlfBu9cdJ2SGcejj4JKzJyfMbS3wowPxP2oF9sPp_1Ei-sc4LpdPjPSUCB8N9DbviYNMM_80_eayLvXGXWuMDreetzU6qSjAktFQLIuedXBRHlgOT5mTm319zB2QdUNjN3LCyXluk/s320/IMG_4010.JPG" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">Ez a kikötőnkben van. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">Most már akkor se fordulok erre ha lesz víz a tóban</div></div><p></p><p>A kormányosi értekezleten tudomásunkra hozták, hogy keddre intenzív szélcsend várható ezért ma négy futamot tartanának amennyiben az egybegyűlteknek nincs ellenére. Hetvenes bácsik bólogattak helyeslően, naná hogy én is remek ötletnek tartottam. A negyven fokban nem erőltettem a neoprén cuccot, a dress-code ilyenkor a párnázott bringásnadrág és az UV szűrős felső. Semmi nem csábít jobban mint olyan másodlagos, semmitmondóan felületes dolgokkal terelni a szót mint a szélerő, korai rajtok, szélforduló miatti új pályaállítás de sajnos itt az igazszág pillanata, ismét alulmúltam önmagam. Éspedig. Hátszélben hasítunk és egy ideje már le akarom hagyni Józsit -lelövöm a poént hogy ne kelljen emiatt izgulnotok, nem sikerült- de se negyedszélben se hátszélben nem jött össze eddig viszont most tíz méteren belül vagyok, ha faszán beállítok mindent és kicsit rámegyek a frissülésre akkor meglehet a trófea, leelőzök egy hetvenkétéves nagypapát. Mintha kicsit csökkenne is a távolság bár többet vártam magamtól de semmi gond, van még idő a bójáig Józsi meg csak ül simán a hajóban, nem erőlködik, látszik hogy a zsebében érzi a futamot, hátra se néz mintha nem jelentenék rá veszélyt de majd mindjárt odapirítok a kiscsávónak. És ahogy így haladunk egyszer csak feltűnik, hogy néhány spori balra fordul még a bója előtt azután Józsi is, mintha lelőtték volna a futamot. És miért? Mert az előző bójánál már befutottunk. Ne mondjatok semmit. A verseny hevében fel se tűnt csak mentem ész nélkül a többiek után de ebben semmi szégyellnivaló nincs, több hasonló sztori kering nagyjainkról akik a befutó helyett elindultak egy negyedik körre, viszont hogy a hajójában kényelmesen ücsörgő bácsit épp csak meg tudtam közelíteni az összes tudásomat bevetve... lapozzunk. </p><p>Ezután a Balaton következett a Fétissel, ott is a Klasszikus Kupa Csopakon ami felér egy múzeumlátogatással ahogy már tavaly is írtam. Értékelhető eredményt sajnos nem produkáltunk pedig pénteken ötös szélben hősiesen átvittük a hajót Földvárról, szombaton Bf4-5 környékén lenyomtunk két és fél futamot vasárnap pedig az egyre erősödő szélben hármat. A kemény munka gyümölcse inkább a tapasztalat és az élményekkel teli vitorlázás volt szóval nem mentünk hiába. Meg hát a látvány.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7NcgJcLy946qqqYjscgGbCqeCq_bCZ_U-SgEfXgU8NmL3NUMfb-bPYjjo4Eu18Mb3qjzOTY1TySSjn75xPTMG4l_RY4ZmSPykayeXEHd9f6WTnG0HxDEjcsCqUtgl_wuab-CQm02CvrE/s2048/IMG_4093.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7NcgJcLy946qqqYjscgGbCqeCq_bCZ_U-SgEfXgU8NmL3NUMfb-bPYjjo4Eu18Mb3qjzOTY1TySSjn75xPTMG4l_RY4ZmSPykayeXEHd9f6WTnG0HxDEjcsCqUtgl_wuab-CQm02CvrE/s320/IMG_4093.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kikötve a ménes</td></tr></tbody></table><br /><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVDg25RcsHVxW4DhtGV0gyK8_O0-vXGJzUPmX4jVHewTbdVxYs0roDLa3Jx9qmuFaMuNmSP_aKfoiHG9yGYgRaXjtdxYwq2gt3mea6ItepVW8wT5fKBdS1pUJQ88ryK6mpES5s_4eGU4g/s2048/IMG_4106.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVDg25RcsHVxW4DhtGV0gyK8_O0-vXGJzUPmX4jVHewTbdVxYs0roDLa3Jx9qmuFaMuNmSP_aKfoiHG9yGYgRaXjtdxYwq2gt3mea6ItepVW8wT5fKBdS1pUJQ88ryK6mpES5s_4eGU4g/s320/IMG_4106.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Cirkálók, mondd hogy nem szépek</td></tr></tbody></table><br /><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoKdxZklbWGVHSqzrPe44VoXobOdf8v0H1V38PbnVrlhdyLkLk0ulwEvC_jtXd7-bzbQl34MRNntxUGSVLK0zhWoaXVhmGxOLqW3X_s7a_lJTPRzzo8atKTelkyyHZz52e80aEtRgmMoM/s2048/IMG_4105.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoKdxZklbWGVHSqzrPe44VoXobOdf8v0H1V38PbnVrlhdyLkLk0ulwEvC_jtXd7-bzbQl34MRNntxUGSVLK0zhWoaXVhmGxOLqW3X_s7a_lJTPRzzo8atKTelkyyHZz52e80aEtRgmMoM/s320/IMG_4105.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Itt is. Figyelmetekbe ajánlom a jobboldali hajón<br />a csigasorral súlyosbított achterstagot</td></tr></tbody></table><br /><p>És még egy fa dingibe is belefutottam amiről sajnos semmit nem tudtam kideríteni de remélem legközelebb sikerül, meg lőni néhány képet. Kabát nélkül. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXl_P397rRREBlzXkGGmaZJWSkkJtRXsOJSrUktyPmcrNz6CquulhY9vfv8x_oa0Ysr58x-m5LpnEnjaPIDGE-SaiVD6xnbHCEATSHyU8WJsf9alQ5XBPRgjoLhptkqtCnNJcMC7iEgMg/s2048/IMG_4112.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXl_P397rRREBlzXkGGmaZJWSkkJtRXsOJSrUktyPmcrNz6CquulhY9vfv8x_oa0Ysr58x-m5LpnEnjaPIDGE-SaiVD6xnbHCEATSHyU8WJsf9alQ5XBPRgjoLhptkqtCnNJcMC7iEgMg/s320/IMG_4112.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ha megnövök én is cirkáló leszek</td></tr></tbody></table><br /><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOBotZ5RhBmzqDlXoRswMP7q4i8SJZ-q4mhGogP0DP1CojUhqmcoPicEgEhqToAfaIU5pAJOc7rv__xRBTx_bv2kHL8atyE6a_EqH8_vPcWIzx0bWM4dUbcfkiYBRoGyRYHimzDxd2MEI/s2048/IMG_4103.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOBotZ5RhBmzqDlXoRswMP7q4i8SJZ-q4mhGogP0DP1CojUhqmcoPicEgEhqToAfaIU5pAJOc7rv__xRBTx_bv2kHL8atyE6a_EqH8_vPcWIzx0bWM4dUbcfkiYBRoGyRYHimzDxd2MEI/s320/IMG_4103.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Igen, ez a kabintető már korhatáros</td></tr></tbody></table><div><br /></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGPeToiFffwdRKe0L2GEvpT0w3Aq3DH-v0xfhQavtohkTCunJA9R_MsruPdl89kxr44dZYEE4y2Bq9OIUDeR4CLzB37NPxhDZU5OxxWPmjYKKRcn9d4uiUqRtmore2VhAcMMinjpXIQ0E/s2048/IMG_4135.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGPeToiFffwdRKe0L2GEvpT0w3Aq3DH-v0xfhQavtohkTCunJA9R_MsruPdl89kxr44dZYEE4y2Bq9OIUDeR4CLzB37NPxhDZU5OxxWPmjYKKRcn9d4uiUqRtmore2VhAcMMinjpXIQ0E/s320/IMG_4135.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ezek a mai fiatalok! Mindig azon jár az eszük</td></tr></tbody></table><br /><p>Szombatra a házigazdák remek fogadást szerveztek isteni vacsorával és a Tokiói olimpiára induló vitorlázóink búcsúztatásával. Fináczy Gyuri bácsit, egykori finnest is felkérték pár szó erejéig. A neten mindent megtaláltok róla szóval szigorúan csak néhány mondatban annyit, hogy olimpikon vitorlázó, amilyen hajóba beül azzal általában nyer is, övé volt a 40-es vitorlaszám amit Berecz Zsombor az iránta érzett tiszteletből "elkért" tőle és valószínűleg Spanyolországban legalább annyian ismerik mint idehaza mert nemzeti hősnek számít. Az egyik versenyen egy spanyol finnes beborult a hajójával ő pedig kimentette -szó szerint megmentve az életét- amivel akkora tiszteletet vívott ki, hogy Spanyolországban kitüntetésre terjesztették elő csak hát ugye itt virágzását élte a kommunizmus. Mai fejjel nehéz elhinni de akkortájt úgy lehetett nyugatra -értsd nem baráti szocialista országba- utazni ha "odafentről" jóváhagyták illetve túristaként három évente egyszer. Szóval egyetlen lehetséges módja volt az utazásnak, mégpedig a verseny. Épp ezért Gyuri bácsi iránti respectből és kitüntetése okán Spanyolországban annak rendje és módja szerint szerveztek egy versenyt karácsonykor! amin ketten indultak a spanyol versenyzővel. A dolog érdekessége, hogy azt a versenyt Christmas Race néven azóta minden évben megrendezik és jelenleg a második legnagyobb vitorlásverseny Spanyolországban. Szóval többek között őt kérték fel a búcsúztatásra és többszörös olimpikonként jó érzékkel csak annyit mondott, hogy nem akar semmilyen elvárással terhet rakni a versenyzőinkre, ők már mindent tudnak így "mindössze" sok sikert kívánt nekik ami szerintem a legjobb útravaló egy olyan országban, ahol a többség az olimpiai aranytól lefelé minden helyezést kudarcként él meg. </p><p>Mert a vitorlázás kemény sport, ha nem is látszik mindig annak. Trapézolsz vagy lógsz a hajó oldalán amíg úgy érzed leszakad az egyenes combizmod azután a derekad kezd fájni majd sorrendben a hasizmod következik a vádlit megelőzve. Esetleg minden félelmedet félretéve, a külvilág felé nyugalmat árasztva uralod a viharban boruláshatáron nyeszegő hajót és azt hiszed kemény vagy? Hát nem Öcsisajt, ez még csak az előszobája annak amit ki kell állnia egy igazi vitorlázónak mert a versenyzés nem méznyalás és van hogy a próbatételek a parton várnak rád. Mint az esti zenekar az összes számával amitől olyan a Retro rádió amilyen, ráadásul mind érfelvágós hangulatban előadva. Gondolom nem kell bemutatni a "Holnap hajnalig"-ot ami ezer éves ugyan de ott van benne a bugi de itt ez is ravatalozói feldolgozásban siratta a közelmúltat amivel ez az egész búcsúztatós sztori más megvilágításba került. Az este tízórás befejezést többen későinek éreztük ugyanakkor ez az egyetlen ami az adott helyzetben pozitívumként felhozható. A Soundnak még napkeltekor sincs vége. A vitorlás kalandok pedig új irányt vesznek ugyanis meghívtak egy másik osztályba versenyezni, de erről majd a Kékszalag után. </p>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-48212788930573539042021-05-29T10:33:00.000-07:002021-05-29T10:33:17.203-07:00Kölcsönadtam most meg javíthatom, erre itt ez a végtelenítés is<div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="text-align: left;">A kölcsönadós dolgokban általában van némi kockázat -kérni és adni se mindig jó ötlet- épp ezért csak feltétlen bizalom esetén működnek. Abban meg nem volt hiány így ajánlottam fel Pallus barátomnak a tollfosztót aki rögtön kiszúrta, hogy idézem: "Huppog a hátulja." Ez bizony a fartükörrel van összefüggésben egész pontosan a kormányveretnél ahol valamikor már </span><strike style="text-align: left;">szakszerűen</strike><span style="text-align: left;"> javították és a szaki egyébként sem sikeres munkája mostanra megfáradt. Persze nekem is feltűnt volna, leginkább amikor a tó közepén kiszakad az egész és a kormánnyal, kormányverettel meg a fartükörrel a kézben várok a csodára de így olcsóbb. Ez az év se telik műgyantázás nélkül. </span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="text-align: left;"><br /></span></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHpt8yuy6iIy1u4k4N5BQcj1glNeSfn7movioNjviIenyuqIu-w5jYzic8YyDI_1xrY0NMAC3SI2Dd-lbDECZPt8PyQYwmf-bKOYmfAWFdmjzVH7bTTIM3POX_uKYTN-CJzSmdnvdysRY/s2048/IMG_3703.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHpt8yuy6iIy1u4k4N5BQcj1glNeSfn7movioNjviIenyuqIu-w5jYzic8YyDI_1xrY0NMAC3SI2Dd-lbDECZPt8PyQYwmf-bKOYmfAWFdmjzVH7bTTIM3POX_uKYTN-CJzSmdnvdysRY/s320/IMG_3703.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ennél kisebb alátéteket nehéz lett volna találni</td></tr></tbody></table><p>Nem élete munkája volt a mesternek de a biztonság kedvéért emberesen meghúzta a csavarokat, amíg az alátét be nem horpadt. És ami itt simán csak bajnak látszik az a másik oldalról, a kormányveret leszerelése után kész katasztrófa.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlNjHN_uQRWu2pBRkBzpV5ifkomTiS49rIJ-7S8Bf_muLI9TfRxejrqEHe-Oa29rObzPCLivafmR0Y2VSQR1i4bjD_9pe9ZKlm6kXE2Qa-qYB_rJbbBnzq6dHncR6IG0Vo3J-D0J6kBss/s2048/IMG_3708.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlNjHN_uQRWu2pBRkBzpV5ifkomTiS49rIJ-7S8Bf_muLI9TfRxejrqEHe-Oa29rObzPCLivafmR0Y2VSQR1i4bjD_9pe9ZKlm6kXE2Qa-qYB_rJbbBnzq6dHncR6IG0Vo3J-D0J6kBss/s320/IMG_3708.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A repedések se gyengék de az a törés a két furat között...</td></tr></tbody></table><p>Normális szakembert tavasszal meg se próbáltam találni így felelevenítettem a műgyantás időszakot, csak előtte kicsit kapirgáltam odabent. </p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigDT5YH5gYWlXEOr-tSjfkBY7FN1OjHKffbgfzEqxcCVu965JKdsDEGiz5x_gOa8uCDh6HATtYjt6KHlAIWTHiFlduzWjQ9AuJzghg_eW4rQ4AQLeOdD8w-TSXMB-jXSVRTIFsdMjow8U/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigDT5YH5gYWlXEOr-tSjfkBY7FN1OjHKffbgfzEqxcCVu965JKdsDEGiz5x_gOa8uCDh6HATtYjt6KHlAIWTHiFlduzWjQ9AuJzghg_eW4rQ4AQLeOdD8w-TSXMB-jXSVRTIFsdMjow8U/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Minden erőlködés nélkül szedtem le. <br />Remélem a többi javítást máshol csinálták</td></tr></tbody></table><p></p><p>Nem valószínű hogy a három vitorlázásom alatt ment szarrá és biztos vagyok benne hogy az eladó se tudott róla, tehát amikor hajót vesztek a kormányveret legyen az egyik első amit leellenőriztek, mint autóvásárlásnál a küszöb. </p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgB_DIlBuQD5y1z1teDsZU-3GMsnAYEiAAyVoR0dUMnZ6pF7eTMLW45aoEJ_ysXYa4cKRo9ZkGc9lxsEWrC9KDU8sLQrriqK5q96jjDHNuGFhkbDR3BbkkiaPm0X5Z3FWgri1TDFywV0eU/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgB_DIlBuQD5y1z1teDsZU-3GMsnAYEiAAyVoR0dUMnZ6pF7eTMLW45aoEJ_ysXYa4cKRo9ZkGc9lxsEWrC9KDU8sLQrriqK5q96jjDHNuGFhkbDR3BbkkiaPm0X5Z3FWgri1TDFywV0eU/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A szett. Az a kártya már történelem a plüssmacival együtt</td></tr></tbody></table><p><br />Persze vissza kell rázódni, elsőre nem találtam el a két komponens arányát félve a túl gyors kötéstől de ha műgyantázol egy dolgot meg kell tanulnod, Cimbora: nálad senki le lehet gyorsabb. Klasszik üvegszövet került a belső oldalra, itt volt elég hely a vastag anyagnak de tudtam hogy nem úszom meg ennyivel, kívülre is kell valami, ami több egy sima glettelésnél emellett kameraképes. Ezt a fajta üvegszövetet gipszkartonozáshoz tartják a barkácsboltok, nagy előnye hogy vékony de azért elég műgyantát felvesz ahhoz hogy tartson is. Úgy számoltam, hogy belül már elég erős de a biztonság kedvéért kívülre is feltettem két csíkot.</p><p></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZpH0GjRtBFTww2lHvDvyQ3WqFI7c6X5yA5mkKplBAi_1ax7iUr-nyHvDcvGuy4Zyg6hwvZZMn5XpvsqprKlRuFkccRy591rH8N4KLef84pgVAOe3NmInJFLuYzM6A0qaqK9QaFtXKqkE/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZpH0GjRtBFTww2lHvDvyQ3WqFI7c6X5yA5mkKplBAi_1ax7iUr-nyHvDcvGuy4Zyg6hwvZZMn5XpvsqprKlRuFkccRy591rH8N4KLef84pgVAOe3NmInJFLuYzM6A0qaqK9QaFtXKqkE/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kemény lett mint egy utcai bunyó</td></tr></tbody></table><p>Ennek hagytam egy kis időt a kötésre, annál is inkább mert hamarosan esteledik. Legközelebb festés lesz napirenden, akrillal ami marha gyorsan szárad viszont nem takar és amikor azt hiszed túljárhatsz az eszén és ráfújkálsz rétegeket akkor megfolyik. És továbbra se takar. A legapróbb csiszolásnyom is félelmetes kráterré válik az akril hatására így némi nyomozás után a szálak a szórógitthez vezettek. </p><div><p></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyoPzJOTSu24ftQ-Sr75e1i02t3b49zwyqK47yHdwqgS0U_mu9pkRGWRYKtgqU7ZUBFtopeB0EeUXX8JydD2yRwUNwyFjmjBBkE7pLwrtB6luOywTpqq0xhdWniQdwK4dOOJ2ZTjfn2Os/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyoPzJOTSu24ftQ-Sr75e1i02t3b49zwyqK47yHdwqgS0U_mu9pkRGWRYKtgqU7ZUBFtopeB0EeUXX8JydD2yRwUNwyFjmjBBkE7pLwrtB6luOywTpqq0xhdWniQdwK4dOOJ2ZTjfn2Os/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Starter kit fartükörhöz. Ideje indulni</td></tr></tbody></table><br />Érdekességként mondom, hogy a szórófejen beállítható a felvivendő mennyiség, magyarul vastagon vagy vékonyan is fújhatjuk. Húsz fok környékén húsz perc száradás után jöhet a következő réteg, én négynél álltam meg. Itt papírforma szerint huszonnégy óra száradásra van szükség de fiatal voltam, kellett a pénz szóval egy óra elteltével óvatosan átsimogattam vizes nyolcszázas papírral és lefestettem. Persze nem vagyok hülye, előtte átfúrtam, amíg még látszódtak a lyukak. <p></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNNSZOCH9WXrMVLl_wRfw9__rCKL7WRQhm7kDSVpQYPi-3DFzDlxbOUaFbcudDI868-GbraxR-q8z47l9uJYVgJPsd0iNrL-IARIuuT7EC5oga_TWnUnK2VaOkaiCOldg-9l3ErlDFZco/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNNSZOCH9WXrMVLl_wRfw9__rCKL7WRQhm7kDSVpQYPi-3DFzDlxbOUaFbcudDI868-GbraxR-q8z47l9uJYVgJPsd0iNrL-IARIuuT7EC5oga_TWnUnK2VaOkaiCOldg-9l3ErlDFZco/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">És ezt is kimondhatom, jobb lett mint volt</td></tr></tbody></table><br />Ezt a szórógittes akciót csak ajánlani tudom, olyan fasza lett rajta a festés, hogy több hajóstárs elismerését is kiváltotta. Abban megegyezhetünk hogy ahol ilyen erők uralkodnak ott az a négy alátét lófasz, ezért háttértámogatásként aládobtam egy darab rozsdamentes lemezt. Talán a lyukkiosztás lehetett volna szerencsésebb, de eleve nehezített pályán indultam az egyenetlen felület miatt, na meg a fartükör merevítőjét is pont ide középre kellett tenniük a gyárban. </div><div><p></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPsnjzFjj4wS8Es1mYhae7Kpd-YfcwpKEKzZM-bDWpdrCxHAunFoXUeoKs6q5D1yFX1rAUdlgF6xMoNh4Oo_xRRUJ921es8COeV_-qDD8xGMkLEbMJBMVVjjNg6Ty2FkOePWoxi5wookk/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPsnjzFjj4wS8Es1mYhae7Kpd-YfcwpKEKzZM-bDWpdrCxHAunFoXUeoKs6q5D1yFX1rAUdlgF6xMoNh4Oo_xRRUJ921es8COeV_-qDD8xGMkLEbMJBMVVjjNg6Ty2FkOePWoxi5wookk/" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Igen, a belső is számít<br /></td></tr></tbody></table></div></div><div><br /></div><div>Kettőnk közül még mindig Josephine-t egyszerűbb felkészíteni a szezonra így a könnyebbnek ígérkező utat választva belevágtam a kötélcserébe, végtelenítéssel súlyosbítva. Mondanom se kell hogy ezt is nekem szánták az égiek pedig nehezen adtam meg magam. Egyszerűen alig jutok el a kikötőbe, semmi kedvem azt a kevés időt ilyen marhaságokkal tölteni. Találtam inkább valakit aki elvállalta azzal a feltétellel, hogy küldjem el a köteleket, ha akarok rá csigát akkor azokkal együtt és megcsinálja. Hát igen, a csiga még hagyján de a svertszekrényt is is körül kéne ölelnie a köteleknek ráadásul mindegyik egy furaton van átvezetve így leginkább az egész hajót kéne elküldenem azzal a könnyebbséggel, hogy árbóc nélkül. Hát legyen, megpróbálom a többiek úgyis szóvá tették hogy egyrészt "meg tudod csinálni" másrészt meg "ebben van ennek az egész hajózásnak a szépsége." Ezt a szépséget eleinte nem éreztem de biztos bennem volt a hiba. </div><div><div class="separator" style="clear: both;">Nem hiszem, hogy az olvasótábort kizárólag feketeöves vitorlázók alkotják ezért engedjetek meg egy kis kitérőt. A végtelenítés lényege a finn dingiben, hogy bármelyik oldalon ülsz a hajóban mindig tudsz áthúzni kötelet a túloldalról vitorlaállításhoz. Hogy érthetőbb legyen: versenyen a futam előtt át kell húzni a bal oldalra a köteleket /ha nincsenek végtelenítve/ mert az esetek nagy részében jobb oldalon állítjuk őket a bójavétel miatt. Ha erről megfeledkezik a polgártárs akkor mondjuk az első él vagy a svert kötele a futam felére teljes mértékben átkerül a jobb oldalra és ilyenkor csak csapásváltás után lehet állítani amit meg nem biztos hogy szeretne az ember az adott helyzetben. Erre találták ki a végtelenítést ami kicsit olyan mint amikor az egyszeri embert megkérdezik hogy milyen a felesége az ágyban? Hát tudod, van aki szidja van aki dícséri. De ha ilyen faszán ki van építve az új hajón akkor nem variálok és hogy ne érjenek meglepetések már otthon rágyúrtam a dologra. Tévénézés közben több mint egy óra szívás után jöttem rá, hogy akármilyen bozótrázó kötéllel ez nem fog menni, dyneemát ide. </div><div class="separator" style="clear: both;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiKAyCmtvIFtzEhFtV3jjcSuDTD9QFNDr1yPvDvg_QKvw6sVy-S2PVEF9qVCtoV_raz7LuVI3i7_l9MABoMYxNZNEWLmA062wRkyyGu_vR5LP609WgilU-RpTv-OOxbtJ_iAZl9X_e0cw/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiKAyCmtvIFtzEhFtV3jjcSuDTD9QFNDr1yPvDvg_QKvw6sVy-S2PVEF9qVCtoV_raz7LuVI3i7_l9MABoMYxNZNEWLmA062wRkyyGu_vR5LP609WgilU-RpTv-OOxbtJ_iAZl9X_e0cw/" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mondjuk a régi kötéllel se volt baj</td></tr></tbody></table><br /></div><div class="separator" style="clear: both;">Táskámban a teljes kötélkollekcióval indultam Agárdra ahol rá kellett jönnöm, ez a végtelen történet nem olyan egyszerű mint a needless rope videókban a youtube-on. De a kikötő jó hely, mindig akad valaki aki megunja a másik spori kínlódását emellett konyít is valamit az aktuális javítanivalóhoz mint esetünkben Misi barátom. Elvégeztem nála egy gyorstalpaló-gyakorlatcentrikus végtelenítő kurzust -ezúton is hálás köszönet érte- így mostantól oszthatom az észt kötél ügyben, de szakmai kifejezésekre ne számítsatok.</div><div class="separator" style="clear: both;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglzJR3Y09b208Duy6kq8Hwf7P4QbpmeaMb_2ESx6dYRwxAt68XOJdS-pohB2RjjWFQa2TEdUW8m2f3RpVanWLGmwTQC3zDe6BKix3hbVGx3Y0Im7apBsfQr62xRYgOcOdCdxwF8bLbEEQ/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglzJR3Y09b208Duy6kq8Hwf7P4QbpmeaMb_2ESx6dYRwxAt68XOJdS-pohB2RjjWFQa2TEdUW8m2f3RpVanWLGmwTQC3zDe6BKix3hbVGx3Y0Im7apBsfQr62xRYgOcOdCdxwF8bLbEEQ/" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Tehát a hozzávalók...</td></tr></tbody></table><br /></div><div class="separator" style="clear: both;">Nélkülözhetetlen kellék a darab deszka mert a dyneema belső szálát elég nehéz elvágni, még jó sniccerrel is. Közben persze eleredt az eső, mikor ha nem most de semmivel se rosszabb ez mint esőben vitorlázni ráadásul a délutánt erre szántam, szóval beöltöztem a finnes ruhatárból és nyomtam tovább. </div><div class="separator" style="clear: both;"><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgj0l-s7B9SC_bzAjvvi1uznZ8P7fV-ghiZXLXYv8uy_wdUcQ_yyUJYX0a0uAvhygeptjeeCAnRATUiJposVrY5DKBW6aJ-NPOEH4YCc2XHq59ME5EaQah5P4deG_0VqEX04lsCKHmwJDs/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgj0l-s7B9SC_bzAjvvi1uznZ8P7fV-ghiZXLXYv8uy_wdUcQ_yyUJYX0a0uAvhygeptjeeCAnRATUiJposVrY5DKBW6aJ-NPOEH4YCc2XHq59ME5EaQah5P4deG_0VqEX04lsCKHmwJDs/" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kezdésnek kiszedtem a kötél belsejét kb 20 centin</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8-Qs4mzBAuNvVzN2tQP306rX8wK3UZTu55LITU0jd28oiuEFwCLluSTgDCxgL_GDTfdMRKud0WB3Mk3QgePQoQ5-2F1efbzo3flnhsUDxqinN5Wj_MYwgWfmqa2un0tWZujHuZeUCsfA/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8-Qs4mzBAuNvVzN2tQP306rX8wK3UZTu55LITU0jd28oiuEFwCLluSTgDCxgL_GDTfdMRKud0WB3Mk3QgePQoQ5-2F1efbzo3flnhsUDxqinN5Wj_MYwgWfmqa2un0tWZujHuZeUCsfA/" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Aztán azzal a dróttal félúton behúztam a külsejét a másikba.<br />Majd az ellenkező oldalon ugyanígy<br /><br /></td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfuc_w9FQz9lk0pMiEb1zlFnVy_qdt0vqSnQHiya-scehUCx0kWgvWBwE-OhtX1HlzgnkCGRtJOrFUFdkV9hHudOmmQ-YocIGkdrMFqvoB738Odnl3ZfI3_98qmV7OvhoCU6sehGs_Aq0/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfuc_w9FQz9lk0pMiEb1zlFnVy_qdt0vqSnQHiya-scehUCx0kWgvWBwE-OhtX1HlzgnkCGRtJOrFUFdkV9hHudOmmQ-YocIGkdrMFqvoB738Odnl3ZfI3_98qmV7OvhoCU6sehGs_Aq0/" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ha nagyon nem szúrja el az ember <br />akkor most itt tartunk</td></tr></tbody></table><br /><span style="text-align: left;">Ezután a tisztességesen el kell igazítani a kötelet, kicsit megsodorni majd a kihámozott kötél belsőt le lehet vágni a külső rojtokkal együtt. </span></div></div><div class="separator" style="clear: both;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEia9bfDalDHVvw7PjAQlo8KkR-26vHSTkhlPWmzi70y2EKEzSrAvTEOLkXN1IvXGYcCuY5l2KbHccQp0vXA6gWAeBrOtDiH-pxgKmfcMU61X4n1IF-CbZcKChZUhLBYx1yOUvtN_uMDpg4/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEia9bfDalDHVvw7PjAQlo8KkR-26vHSTkhlPWmzi70y2EKEzSrAvTEOLkXN1IvXGYcCuY5l2KbHccQp0vXA6gWAeBrOtDiH-pxgKmfcMU61X4n1IF-CbZcKChZUhLBYx1yOUvtN_uMDpg4/" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nehezen hittem el de én csináltam, egyedül </td></tr></tbody></table><br />Már csak a varrás van hátra a két kötélvég összebújtatásánál spéci viaszos cérnával és ezt megismételni a többi kötéllel, majd a vitorlához vezető kötelek cseréje jött, naná hogy színben harmonizálva. </div><div class="separator" style="clear: both;">Nem tudtam betelni a látvánnyal, hogy ismét szépült valamicskét a gépsárkány és ekkorra az eső is elállt. Felhúztam a vitorlát, a saját sikeremben fürödve állítgattam a frissen felszerelt köteleimet és igen, tényleg ebben /is/ rejlik ennek az egésznek a szépsége és ugyan ma nem mentem egy métert se a hajóval de megérte, mert mostantól bárhol látok egy darabka kötelet végteleníteni fogom ha akarja a gazdája ha nem. Mindemellett már találgatnom sem kell, melyik kötél mit állít mert ha az alba van soron csak meghúzom a sárgát és az a másik sárga kötelet fogja állítani. Apropó sárga...</div><div class="separator" style="clear: both;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhgqIDeaJwpPt3c9xm7Fb_Y0v5c0Ia9RCJODp67vrPcacMP96IcLhPZ8q3veE8pUyFhnr2dBfiVitCZIlQJQtuhavYjuOq4v8c2tfpTfhPKxtsx1TW7V_yERGVhQbX0NYm9ob9t2zcGB0/" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhgqIDeaJwpPt3c9xm7Fb_Y0v5c0Ia9RCJODp67vrPcacMP96IcLhPZ8q3veE8pUyFhnr2dBfiVitCZIlQJQtuhavYjuOq4v8c2tfpTfhPKxtsx1TW7V_yERGVhQbX0NYm9ob9t2zcGB0/" width="180" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Keresd a hibát a képen</td></tr></tbody></table><br />Biztos ki lehet bontani a végtelenített kötelet és újra végteleníteni a maradékot de szerencsésnek tartom magam, hogy egy hetes kulccsal és egy csillagcsavarhúzóval helyreállíthattam. Örök tanulság: az összes tartósnak ígérkező kapcsolat előtt jól körül kell nézni. Mire végeztem a szél is megérkezett és este mehettem egy kört a tök üres tavon. Királyság volt, még ha Pünkösdi is. </div><div class="separator" style="clear: both;"><br /></div></div>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-67014344356541821672021-04-28T00:49:00.000-07:002021-04-28T00:49:01.080-07:00Josephine, meg ami hiányzott<p>Az enyém lett. Igen, pont olyan boldog vagyok mint az előző csónak vásárlásakor ebből következik, hogy depresszió, lehangoltság, rossz kedélyállapot sőt kijárási tilalom esetén is garantált segítség lehet bármilyen hajó de leginkább a vitorlás. Josephine 1998 májusi születésű ami a finn dingik folyamatos fejlődését tekintve korosnak számít de részben az utólagos fejlesztéseknek köszönhetően sok apró finomítást rejt. De beszéljenek a képek. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUVGbHRbAemqQHexmH4-HGcftbTvSBCNdoIUE6JAixb7UlQumhqgSObeA7o_xuYykq9a0D7lKqc1pYpahtsd-J3OanXa5hju2XWcnWpwdrx8K5Kg5T9zRVFHNFNmo4MiczQEFYM-WEgsU/s4032/hajo%25CC%2581.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4032" data-original-width="3024" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUVGbHRbAemqQHexmH4-HGcftbTvSBCNdoIUE6JAixb7UlQumhqgSObeA7o_xuYykq9a0D7lKqc1pYpahtsd-J3OanXa5hju2XWcnWpwdrx8K5Kg5T9zRVFHNFNmo4MiczQEFYM-WEgsU/s320/hajo%25CC%2581.JPG" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Eddig semmi extra, az összes régi hajó ilyen</td></tr></tbody></table><p>A képen az edzővitorlával van felszerelve a gépsárkány és a 19-es szám az előző gazdát idézi. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjI7CS1FBFmvBxTWZbVWUuAE6AjRBVWzC-5TSqGh63QfQET_OOs8k5FSqsVj1R6Vc9EW_GIYxzkPnlR-Pd43tgQJuzmU4YTrKrYFCt50duxLmxxsx6FUhZbEGZeFGfAZDgkgoD_xJ8c4rg/s2048/elo%25CC%258Be%25CC%2581let.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjI7CS1FBFmvBxTWZbVWUuAE6AjRBVWzC-5TSqGh63QfQET_OOs8k5FSqsVj1R6Vc9EW_GIYxzkPnlR-Pd43tgQJuzmU4YTrKrYFCt50duxLmxxsx6FUhZbEGZeFGfAZDgkgoD_xJ8c4rg/s320/elo%25CC%258Be%25CC%2581let.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Persze volt más tulaj is, még taljánföldön</td></tr></tbody></table><p>Egyik extra számomra az alul ívelt bum. Az ilyet mindig irigykedve néztem mások hajóján, most végre nézhetem a sajátomon. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhooN8z9xbDKdpWwhVUFwKAmtws-H4ijeqRlhfyBft_cMXHDNfEkhkAlCHcGfA0YbZAa-Xaewv8MbyHh0JO-ObX89gkzcYHIKJl8R-_k8EGLuk5tM_D55Hjn_KGLdNyxm5skFpw9tsMIhc/s2048/bum.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhooN8z9xbDKdpWwhVUFwKAmtws-H4ijeqRlhfyBft_cMXHDNfEkhkAlCHcGfA0YbZAa-Xaewv8MbyHh0JO-ObX89gkzcYHIKJl8R-_k8EGLuk5tM_D55Hjn_KGLdNyxm5skFpw9tsMIhc/s320/bum.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ne legyenek illúzióink, ugyanolyat üt mint a szögletes</td></tr></tbody></table><br />Másik nagy kedvencem a nyitott orr amitől tágasabbnak tűnik a hajó. Az ilyet mindig irigykedve nézt... ja izé, szóval ebbe is szerelmes voltam. <p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnM0GbL9wpsTSXJltR6iL2wPGn022sBxFzEV-Vscl16akwG6ZjVTukinVLDSRSpd1xIP6vVc1HnUdJyS6qmFuxbfWlbVjJxdicpm1bzpU3-mgjcIjdRor1WR_gpr_4EQoPz43XtFZjZz8/s2048/nyitott+orr.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnM0GbL9wpsTSXJltR6iL2wPGn022sBxFzEV-Vscl16akwG6ZjVTukinVLDSRSpd1xIP6vVc1HnUdJyS6qmFuxbfWlbVjJxdicpm1bzpU3-mgjcIjdRor1WR_gpr_4EQoPz43XtFZjZz8/s320/nyitott+orr.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ebből a szögből elég racingos</td></tr></tbody></table><p>Látszik a végtelenített kötélzet, valamennyire a karbon kormányhosszabbító és az összes extrát felülmúló fullextra ami a vásárlást is eldöntötte: kistáska a svertszekrényen! </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjo8EbJUPHqg0pFdIEl8XzxsTrvv09yAcRInsIin9N1Jrf1Xy8Ex-qT_1zIxNClSadiaY5vQg02Hmfy2v6_FwP2jj_0cuFUYhOEShn4XacKfC_IjUOlMUF5bj9wilSoZgFXTbc7AI84Q_o/s2048/leekocsi.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjo8EbJUPHqg0pFdIEl8XzxsTrvv09yAcRInsIin9N1Jrf1Xy8Ex-qT_1zIxNClSadiaY5vQg02Hmfy2v6_FwP2jj_0cuFUYhOEShn4XacKfC_IjUOlMUF5bj9wilSoZgFXTbc7AI84Q_o/s320/leekocsi.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kiülőpárnák sorsa még kérdéses, van faszább megoldás is. Aranyárban</td></tr></tbody></table><p>Szakavatott szem az előbb már kiszúrhatta de itt jobban érvényesül az íves leekocsi, és -igaz utólagosan beszerelve- már "rendes" talpcsiga van mint az összes mostani hajón, nem a decken kell beakasztani a sottkötelet. Egyelőre ismerkedési fázisban vagyunk de annyian esküsznek rá, hogy <u>egy napon</u> biztos szeretni fogom. </p><p>Minden szakszerűen felújított árbóchoz menő vitorla felhúzókötél dukál, itt sincs ez másképp. A lényege, hogy az árbóc és a vitorla beakasztási pontja között ez esetben elég kicsi a távolság tehát rövidebb szakaszon kap terhelést az árbóc, ráadásul a kötélnek esélye sincs nyúlnia mert amint látjátok az ominózus rész acélból készült mint például más hajókon az állókötélzet. Bármilyen hihetetlen ezt összehozták a felhúzókötéllel, ne kérdezzétek hogyan. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkfGeH_Mw-EoLYa8uCZp_W4CInbZMI-V-qAg2rkV0fR-o9skvzOLEK7HJ9FVyokPydS-GNX98NbrIOf170DgpahD-n298zOmpoHkNafoXSHCs4z2VnK15dU5E1PqFYyJoNLiItsy6FDCE/s2048/a%25CC%2581rbo%25CC%2581c.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkfGeH_Mw-EoLYa8uCZp_W4CInbZMI-V-qAg2rkV0fR-o9skvzOLEK7HJ9FVyokPydS-GNX98NbrIOf170DgpahD-n298zOmpoHkNafoXSHCs4z2VnK15dU5E1PqFYyJoNLiItsy6FDCE/s320/a%25CC%2581rbo%25CC%2581c.JPG" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Halyard lock hook néven keressétek</td></tr></tbody></table><p>Igaz, hogy minden szép és jó de nincs az a tulaj aki ne szeretné egy kicsit a saját ízlésére formálni a hajóját. Ez alól én sem vagyok kivétel. A régi hajómhoz fájó szívvel adtam oda a sárga kerekeket amit a sólyakocsira vettem de nem volt pofám ezen szarakodni az új tulaj előtt. Ám az Isteni gondviselés nem maradt el, neki felfújható kerékre volt szüksége amit nagyvonalúan elpostáztam a sárgákért cserébe így most újra méltó helyükre kerültek. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLFp6s8LNVL7uuiFVEKvh6h4IA-0v8oi7oDtbbQZXW09Hiuzi_-Rwm2sPDAGmMCB9v7ETDXadF3Dh0ah5OJO_vH9UsLHNOq2vDwpswFIQoWl4Rc7Um31ioowtDT7Jbk_V7EuIjPH4MbGY/s2048/kere%25CC%2581kcsere.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLFp6s8LNVL7uuiFVEKvh6h4IA-0v8oi7oDtbbQZXW09Hiuzi_-Rwm2sPDAGmMCB9v7ETDXadF3Dh0ah5OJO_vH9UsLHNOq2vDwpswFIQoWl4Rc7Um31ioowtDT7Jbk_V7EuIjPH4MbGY/s320/kere%25CC%2581kcsere.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A tuning első lépése</td></tr></tbody></table><p>Nem annyira látszik de egy polírozás esedékes lesz, ehhez Marci a régi tulaj kölcsön is adta a gépét amit pont a hajó felpolírozásához vett. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7ciegiyN4SF7N3x9lvV3qIwanVIpg_-WFnqqUk14dZCwmAjQR6yJsY5a0L2ELxpKB8omXGY5NyjAZYVVZQy3xdtZ_1TeOeGG5Of-Uetu4s3Fo_0QDxDTpyiScBDynDFBNMTu_f6egrg0/s2048/compass.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7ciegiyN4SF7N3x9lvV3qIwanVIpg_-WFnqqUk14dZCwmAjQR6yJsY5a0L2ELxpKB8omXGY5NyjAZYVVZQy3xdtZ_1TeOeGG5Of-Uetu4s3Fo_0QDxDTpyiScBDynDFBNMTu_f6egrg0/s320/compass.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Azt is mutatja amikor megdől a hajó. Ha nem venném észre</td></tr></tbody></table><p>Évek óta ennél menőbb cuccot használnak a sporik és akár még én is lecserélhetem a tuti napelemes-rajtórás compassra, de egyelőre marad ez. Kíváncsiságból lemértem, sokkos állapotban szereltem be az 1,36kg-os műszert ami ugyan nem nyom többet egy üveg ásványvíznél mégis mélyütésnek éreztem. Ilyenek vagyunk na, tizenöt kilóval ezelőtt semmi nem számított most meg minden dekagramm miatt pánikolok pedig még jóformán vízre se tettem a hajót. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhST-zxifTx5iGJhT5J-BGBFV09KVHvPdhmUS-3a5msuwFixG5znJj_Ij7l8N65xRj204PguuMJFhBdnNCRzarDkzvNMg8amE7n08xbROQ16s_N1AIaCSJXnxcOauJ9dN7JJPdLSWB9kMU/s2048/rozsda.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhST-zxifTx5iGJhT5J-BGBFV09KVHvPdhmUS-3a5msuwFixG5znJj_Ij7l8N65xRj204PguuMJFhBdnNCRzarDkzvNMg8amE7n08xbROQ16s_N1AIaCSJXnxcOauJ9dN7JJPdLSWB9kMU/s320/rozsda.JPG" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Rozsda a ventilen meg még ez a festés is.<br />Nem tudom melyik felkavaróbb</td></tr></tbody></table><div><br /></div><div>Ez bizony fos. Egyébként a nálam töltött rövidke idő alatt a használat közbeni rozsda kopással sokat javult a helyzet de csakis a rozsdamentes acél lehet a végleges megoldás. Nem mehetünk el csak úgy a svertszekrény színválasztása mellett de mégsem találok rá szavakat. Nehéz elhinni, hogy valaki valamikor ezért a festékért pénzt adott és még nehezebb, hogy rákente a hajójára. De megtörtént, dolgozzuk fel valahogy és próbáljunk túllépni rajta. Nem biztos, hogy a mienk jobb alapon -íratlan szabály- más hajóját, feleségét nem kritizáljuk. Viszont ez a hajó már az enyém így egy apró észrevételnek bátran hangot adhatok. Marci, esküszöm gyönyörűek ezek a csúszásgátló pöttyök de talán megérettek a cserére. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4cyWQhgWU_xgDKqbAnS8omzCLklg4Fce5NbOTKUgYBJKF6n65zvHZRO_-3-5hyphenhyphenkojhA09vuG1KHvxazN14M_Q6aeibwx_BR7g2eoyAwfFnVu_dSBYULZn67aSm7SBW_HwoWE2b9P1yjY/s2048/po%25CC%2588ttyo%25CC%2588s.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4cyWQhgWU_xgDKqbAnS8omzCLklg4Fce5NbOTKUgYBJKF6n65zvHZRO_-3-5hyphenhyphenkojhA09vuG1KHvxazN14M_Q6aeibwx_BR7g2eoyAwfFnVu_dSBYULZn67aSm7SBW_HwoWE2b9P1yjY/s320/po%25CC%2588ttyo%25CC%2588s.JPG" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Külön kedvencem (volt) hátul a dobókocka ötös</td></tr></tbody></table><p>Az ilyennek cimke eltávolító nélkül neki se álljatok. Persze érdemes egy kevésbé látható helyen kipróbálni nehogy kárt tegyen a tollfosztóban de a szakszerűen felvitt gélezésnek ez nem ellenfél. Elég maszatolós meló de megérte. A ragacs eltávolítása után még mindig úgy nézett ki a hajó mint aki köpülyözésről jött így nekiugrottam a foltoknak ecettel -amit eredetileg a vízkő eltávolítására vittem. Minimálisan még észrevehető de már jobban hasonlít egy finn dingire. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7lxHAB-lGJyqf2h1c82I_k4tX2ZSLskeMdtE8kThfYs_bD9_IW-JqnHtuJc8JsRYkbEFIN19BbZN3OuUcltGasNXYI7cw9c3KJTSEXIyAhDDonr0vbtRIh17VoIu_8IjMPcgOAdtNyhk/s2048/ecetes.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7lxHAB-lGJyqf2h1c82I_k4tX2ZSLskeMdtE8kThfYs_bD9_IW-JqnHtuJc8JsRYkbEFIN19BbZN3OuUcltGasNXYI7cw9c3KJTSEXIyAhDDonr0vbtRIh17VoIu_8IjMPcgOAdtNyhk/s320/ecetes.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">És a polírozógépet még ki se vettem a dobozból</td></tr></tbody></table><p>Egyébként meg verseny híján edzegetünk amit nem is bánok. Lövésem se volt, hogy egy év kihagyás alatt mennyit felejt az ember. És az izomzat is. Egy olyan nap végén mikor tisztességesen ki kell ülni a hajót simán a végemet járom pedig rendszeresen edzek a helyi outside gymben. És nem három- vagy négyfutamos hatvanperces verseny után hanem másfél óra múlva. Na meg a tömeg. Ez pillanatnyilag kimerül öt-tíz hajóban de jelenleg a távolságokat is tök bénán mérem fel. Két napból kétszer kellett ütközést elkerülnöm, nem más hibájából. Nem baj, volt ennél rosszabb is kár aggódni, főleg hogy edzések végére jobbára beiktatunk egy kis "sima" vitorlázást is, ráadásul most végre jó kis északi szélben, komor felhőkkel fűszerezve, öt főre tálalva. Sok minden van aminek a vége a legjobb, nem kivétel ez alól az edzés sem. Elérünk a kikötő előtti nádasig ahol a nádhoz közeledve egyre kisebbek a hullámok majd átmennek apró fodrozódásokba amik tükörré simulnak ott ahol a szél már nem érinti a vizet. Itt egy időre félszélbe fordulunk mintha túlkreuzoltuk volna a nemlétező bóját és nézem az előttem elegánsan csorgó hajót. Képtelenség betelni a látvánnyal. Alig ér a szél, itt csak a vitorláinkat legyezgeti. Csend van. A szigetet építő munkagépek mára befejezték így mindössze a hajók lágy csobogását hallani ahogy a felettünk köröző sirályok vijjogásával keveredik és rohadtul sajnálom, hogy nem tudom hirtelen lefotózni de higgyétek el, nincs az a megapixel-filter párosítás ami ezt visszaadná. Inkább megélem a pillanatot. Együtt vagyok a barátaimmal, van egy fasza hajóm amivel vitorlázhatok és szinte túlcsordul a szívem a sok jótól ami rám telepedik ebben a szempillantás alatt véget érő pillanatban. Pedig nem csináltam mást mint hajóba ültem. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhETrnNHUHDKEuvfF23V-z6UNZbO7d6Svly6Y2U9BCeP5GpP46XwzbhPOVJWJx45hcbLYVj0BcyO0JTAD5w5ZThXZIfcwMP6Hgej8lDYgsNmKAKoc3FBFXmeU-uPEjo-sZaknLK3dgvdH4/s2436/vizzenn.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1125" data-original-width="2436" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhETrnNHUHDKEuvfF23V-z6UNZbO7d6Svly6Y2U9BCeP5GpP46XwzbhPOVJWJx45hcbLYVj0BcyO0JTAD5w5ZThXZIfcwMP6Hgej8lDYgsNmKAKoc3FBFXmeU-uPEjo-sZaknLK3dgvdH4/s320/vizzenn.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Csak ülünk a gépsárkányban, semmi több</td></tr></tbody></table><p><br /></p>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-77603820447207711812021-04-01T13:41:00.000-07:002021-04-01T13:41:12.400-07:00Vagy Impala, vagy semmi. Így vettem hajót edzésen<p>Nem számolom hányadszor karoltam az örökérvényű Üvegtigris egyik idézetébe de ígérem, nem ez volt az utolsó és csak remélni merem, hogy nem untatlak benneteket az onnan merített mondatokkal. Mert hoz az élet olyat amikor kevesek vagyunk kifejezni gondolatainkat, érzéseinket netán indulatunkat egy odavágó idézet, esetleg káromkodás nélkül. </p><p>Döcögősen kezdődött a szezon és ha nem írnám le, hogy miért akkor is tudnátok hiszen több mint egy éve üldöz minket sajnos sokszor politikai, üzleti köntösbe burkolódzva mert ha valami jogilag sántít, arra mindig ott lesz valaki kezében az ütőkártya: járványhelyzet. Mint tudjuk versenyek egyelőre nem engedélyezettek és a borsónyi agyammal úgy gondolom, hogy leginkább a drukkoló tömeg miatt és pl. vitorlázásnál nem azért mert elmegyünk egymás mellett a hajóval. Más kérdés, hogy a kishajós összecsapásokra érkező szurkolótábor minden esetben kimerül a sporikat kísérő családtagokból akik száma a parton várható több órányi unatkozás miatt még nyáron is elenyésző. Hogy ez jelent-e nagyobb rizikót vagy villamossal utazni azt ne firtassuk, tartsuk be a szabályokat hátha hamarabb kimászunk ebből a trutyiból. Tehát verseny helyett edzéssel búcsúztattuk a márciust de van aki ebbe is belerondít. Szóval, az egyesületünk az általa-általunk használt területet bérli egy bizonyos cégtől aminek a kikötőnk vizsgáztatását kellett volna elintéznie. A vizsga hiányában nem engedélyezték a mentéshez és pályaállításhoz nélkülözhetetlen motoros használatát a tavon, ami mellesleg a területi rendőrkapitányság hatásköre. És nem fogjátok kitalálni milyen retorziót helyeztek kilátásba arra az esetre ha partizánakcióba kezdenénk. Nem, nem a rendőrséggel vagy az operatív törzsel fenyegetőztek ahogy minden tisztességes feljelentő tenné, hanem a bérleti szerződés azonnali felbontásával. Igen, a járványhelyzet miatt. Messze vannak egymástól mint Makó Jeruzsálemtől de a napnál is világosabb, hogy rajtunk kívül -igaz más formában de- valaki más is nagyon tudná szeretni ezt a koszlott kis klubházat. A békesség kedvéért tehát maradt az egyéni edzés. </p><p>Megszokott arcok, szokatlan fejlesztések fogadtak Agárdon kényszerű száműzetésemből visszatérve. Új hajók, új vitorlák, új árbócok és új finnesek. Jó volt újra elmerülni ebben a pezsgő-zsizsegő közegben, mintha ki sem maradt volna a tavalyi évem úgy üdvözöltek a cimboráim, hiába na, ide hazajár az ember. Szájtátva gyönyörködtem a pimpelt cuccokban és legmerészebb álmomban se gondoltam volna, hogy az egyik ponyva alatt lapul valami, ami hamarosan az enyém lesz. Szóval végigtaperoltam a faszányos hajókat, árbócokat, vatta új vitorlákat és igen, elfogott a vágy hogy újra ezzel a lüke csapattal legyek. Legutóbb már említettem a vásárlási tervemet és mivel emailcím változás miatt nem tudok hozzászólni a saját bejegyzésemhez ezért itt köszönöm meg a kedves hozzászólónak, egyúttal -dobpergés- üdvözlöm a tizenötödik követőt. </p><p>Kicsomagoltam a kék hajót, úgy látszik erre az évre ezt szánta nekem A Mester és igyekeztem a lebaszásözön előtt kihajózni. Izmos hármas-négyes déli szél meg az árbóc-vitorla laza kapcsolata tette izgalmassá az elmaradt edzést. Épp kiértem a kikötőből mikor feltűnt, hogy az alsó résznél vagy fél méter vászon nincs az árbócban. Biztos bénán fűztem be, volt az első gondolatom úgyhogy a finom kis négyes pöffökben leengedtem, visszaigazítottam és élt bennem a remény, hogy nem rontok a borulás kontra nem borulás statisztikámon ebben a hajóban. </p><p>Vagy Devoti, vagy semmi ezt az egyet tudtam. Méghozzá évjárat megkötés nélkül ugyanis ezt a formát, akarom mondani hajótestet már a kilencvenes években annyira eltalálták, hogy sok fiatalabb hajó elbújhat mellette annak ellenére hogy drágább. Emellett értékálló de természetesen a vitorlázás az elsődleges szempont. Itthon nem találtam, maradt az európai piac ahonnan hirtelen felvásárolták az eladó hajókat, legalábbis nyugatról. Az egyetlen elérhető gépsárkányt Bulgáriában hirdették ami ugyan pont kimerítette a keretet de 2006-os hajóról beszélünk ami fiatalnak számít és úgy okoskodtam, ha megvan kisírok valami árbócot Edző Bá-tól meg egy vitorlát és később fejlesztem a tollfosztót. Mit mondjak, marha jól nézett ki a gép, Pallus barátom segített a tárgyalásban és a szállítást is együtt terveztük. Az látszott hogy kicsit elhanyagolták az utóbbi időben de senki se szent és a tulaj hajlandó elhozni egy darabon, persze Bulgárián belül ami tovább növelte a vásárlási kedvet. Ennek ellenére a következő dolgokkal kell számolni: két negatív teszt és 48 órán belüli garantált visszaérkezés, nagy mennyiségű üzemanyag, pályamatricák, némi kp a cimborámnak mert senkitől nem várnám el, hogy két napot elbarmoljon a szabadidejéből puszira valamint a kockázat. Nem kell nagy dolgokra gondolni és alapjában véve bízom a finnesekben, de mi van ha a "good condition" mást jelent nekem és mást a mostani tulajnak 1200km-re tőlünk keletre, amikor a kormánylapát eleve szarul nézett ki a képeken. Nehéz ügy. </p><p>Épp hogy megindultam a helyreállítás után ez a hülye szél már kikezdte vitorlámat. Szép lassan, centiméterről centiméterre cibálta ki a vásznat tehát nem én voltam balfasz. Motoros híján sok lehetőséget ilyenkor nem tartogat az élet, irány a part. Ráhúzni nem ajánlatos inkább olyan nyomin, első erősszeles vitorlázásaimat idézve, a szelet kiengedve poroltam el a szomszéd kikötőig ahol végre meg tudtam fordulni. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpY4ohQSSlRnhBkAMzqG8s65cSxXcJDKzc0BhEI_sslMu_4yoGhLSwLTy2m9wzgRYsgPUMiJIQ7pkZFsclrX-c6usgXKIHIDtipZyb7JEd8gg4axKranV-ASJIGUjFk-WOgTbVD28cIj4/s2048/IMG_3508.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpY4ohQSSlRnhBkAMzqG8s65cSxXcJDKzc0BhEI_sslMu_4yoGhLSwLTy2m9wzgRYsgPUMiJIQ7pkZFsclrX-c6usgXKIHIDtipZyb7JEd8gg4axKranV-ASJIGUjFk-WOgTbVD28cIj4/s320/IMG_3508.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ilyen volt amikor megindult, később már nem mertem fotózni</td></tr></tbody></table><p>Ez nem azért szar mert nem jó, hanem mert bármelyik befújás pillanatok alatt kiszedi a vitorlát és spinakkert csinál belőle ami egy finn árbócnak már sok a jóból és törik mint a ropi. Látványnak se szép, partot érni se könnyű és még ki is kell fizetni. </p><p>Ki mással oszthatnám meg a vásárlással kapcsolatos kételyeimet mint azokkal akik ugyanebben a cipőben járnak. Terápiás csoport vagyunk. Senki más vállán nem sírhatjuk el mennyibe került a kötélvégtelenítés, mennyiért polírozták fel a decket, mennyiért varrták a ponyvát és mibe kerül az új hajó amit kinéztünk. Csak mi tudjuk, hogy ez még pont belefér sőt simán megérte de leginkább nem is volt drága. Irigykedés helyett bíztatjuk egymást, vigaszt nyújtunk ha szükséges és egy dologban biztos lehetsz. Bármit veszel, bármennyibe is került itt senki nem fogja azt mondani, hogy hülye vagy. A kiszemelt hajóra konkrét megerősítést senkitől se kaptam, mindenkiben ugyanazok a kételyek merültek fel mint bennem és ezt is felfoghatjuk egyfajta válasznak, majd valakitől elhangzott a nap kulcsmondata: "A Marci árulja a hajóját." </p><p>Nagy keservesen beértem a kikötőbe és itt ugyan gyengébb a szél de úgy forog, hogy harmadik nekifutásra tudtam csak kikötni. Közben folyamatosan vert a víz, annyit majréztam az árbóc miatt de végre átléptem a mólóra, béke van. Úgy döntöttem ma nem vitorlázok többet, tévedtem. </p><p>Akkor nézzük. Ezeréves Devoti két éve felújított árbóccal hozzá egy jó állapotú edzővitorla meg egy alig használt a versenyekre. Egy kis csinosítgatás, igazítás itt-ott jót tenne neki de ugyanez rólam is elmondható, jöhet egy kis flexelés: ebben a korban ez nem minősül hibának. Hosszas beszélgetés, ahogy ilyenkor lenni szokott de az igazi finnes nem autókupec módjára akarja rádvakolni a hajóját hanem részletes előadást tart az elkészült fejlesztésekről és az esedékes munkálatokról. "Rétegvastagságmérő" nélkül is beszámol a sérülésekről éppúgy mint a javításokról hiszen az eladás után nem csak a tükörbe hanem a vevő szemébe is bele kell nézni valamikor. Az ár pont a keret, ezen egy kicsit majd igazítani kell de amúgy komplett tollfosztóról van szó, nem kell semmi tartozékért kuncsorogni, bele kell ülni és menni vele. Visszavettem a neoprén cuccot és elmentünk egy körre a Kicsikével. Nagy dolgokat most ne várjatok tőlem, pont nem ebben a hülye forgolódó szélben fogok más hajójával hátszeles bravúrokat bemutatni, sőt igazából minden teljesen mindegy. Az enyém lesz és ez már a parton eldőlt. </p>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-3816693152793878802021-03-07T07:02:00.000-08:002021-03-07T07:02:14.562-08:00Március 3. Elmentem Agárdra autót szerelni, meg vitorláztam is<p>Ez a bizonytalanság a legszarabb az egészben. Van amit szabad csinálni, van amit nem, amit szabad azt se meri mindenki mert fél a fertőzés terhét a nyakába venni másrészt tart a társadalmi megítéléstől. Mert ettől mindnyájan tartunk kimondatlanul is. Köhögés, tüsszentés, orrfújás. Épp olyan természetes mint a lélegzetvétel de most őszintén, tegye fel a kezét aki közösségben bármelyiket meg meri tenni bűntudat nélkül. Ha igen akkor az összes szempár riadtan vagy elítélőn vetül rá mert potenciális veszélyt látunk mindenkiben. Ha találkozunk furcsán kerülgetjük egymást, távolabbról beszélgetünk, nem fogunk kezet csak töketlenkedve amolyan öklöst adunk egymásnak mert a vírus sokféleképpen terjed, de úgy biztosan nem. Egyáltalán hogy lehet bármit szabadon csinálni ha ez az egész fos úgy ahogy van belefurakodott az elménkbe, a kapcsolatainkba, az életünkbe és a szobának keresztelt börtönünkbe. Minden tiszteletem az online programok szervezőinek de már ha meghallom esküszöm kiugranék az ablakon, csak hát ugye földszinten lakunk. És igen azok nélkül még nehezebb lenne de a közös szurkolást, a fesztiválon tolongást, egymás sörébe kortyolást ez nem pótolhatja. Elvesztettünk egy évet az életünkből és jó eséllyel még egynek annyi. És egy kicsit mindannyiunkban megtörik valami. Nem tudom a barátaimban mennyi lelkesedés maradt futásra, baromfitartásra, youtube-os főzőcsatornára de én biztos nem fogok idén hobbikertészkedni és asszem soha többet az életben. Esküszöm nem zavarnának az étterem szomszéd asztalánál veszekedő gyerekek, a tuskó pincér, hogy alig találok parkolót a színház környékén, hogy vizes a mozis kóla, drága a koncertjegy vagy valahol a világban, emberek között bolyongva egy városban a lábamra lép valaki. Örülnék neki. Mert hoz olyat az élet hogy ezt leírjam. Egy biztos, az idő nem fog megállni, <u>egy napon</u> ezen is túltesszük magunkat de kérdés, hogy a rengeteg áldozat után vajon a bizalmat visszakapjuk-visszaadjuk-e egymásnak? </p><p>Rátérve a blog főprofiljára voltak nagy tervek a télre de vagy túl hideg volt, vagy nem. Egészen pontosan papírforma szerint februárban lett volna Balatonlellén egy nagyhajós verseny amit aztán a járványhelyzet miatt edzésnek keresztelt selyempapírba csomagoltak a szervezők. Ha versenyezni nem lehet attól még vitorlázásra van igény így lett belőle edzés, persze szigorú biztonsági szabályok között. Erre készültünk nagy erőkkel és menetrend szerint Alsóörsről indultunk volna bérelt hajóval, ez volt az egyik amin elvérzett a sztori. A múltkori hajónkat eladták, amit vihettünk volna helyette abban nem volt fűtés ami persze megoldható de a csónak közepébe beállított villanyradiátor melege nem veszi fel a harcot a míusz tizenegy fokkal. Ez már kicsit megtörte a lendületet ráadásul a két hete tartó kemény fagyok után kétséges volt, hogy az edzés után képesek leszünk-e egyáltalán visszamenni Alsóörsre és ha igen akkor vajon a kikötő előtt mennyi jégre számítsunk. Lehetne még itt kozmetikázni de a lényeg, hogy csirkék voltunk és nem lett semmi az egészből. </p><p>Jégvitorlázásról se tudok beszámolni hacsak nem arról, hogy volt egyetlen nap amikor a többiek mentek egy kanyart. Volt egy beszakadás is ami persze nem velem történt szóval a tél úgy ahogy van eltelt ütős sztori nélkül. Persze a mostani se lesz az de ebben az egy éve tartó fosban minden apróságnak örülhetünk pláne ha az egy vitorlázás, finn dingiben, március elején. Az egész kísérteiesen hasonlított az őszi kanyarra azzal a különbséggel, hogy egyedül mentem és nem azt a vízgyűjtő hajót kaptam hanem a "kéket" amivel finnes pályafutásom elején minden alkalommal beborultam. Az az idő persze elmúlt és az ember reménykedik, hogy egyszer ez is el fog. </p><p>A tó vizszintje semmit se emelkedett ami nem ért váratlanul bár volt bennem némi csalódottság, mindenesetre örömmel láttam, hogy az egyik "déli" sólyát, amelyiken mintha szakadékba löknénk a hajót- jelentősen meghosszabbították. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTWBGq6cqAzXDrVwLhnAzQHfyEyhfSGVO6ITHSP1yatyWpVMkFUtLFG9GpEl2467rgZYLtY99XFvA0FcY3hEzwtdzoiKnxhmqB5MRNBbFsHCVh0ly-IxRATU3Pn3p0j8TRsFXCNjJwHoA/s2048/IMG_3421.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTWBGq6cqAzXDrVwLhnAzQHfyEyhfSGVO6ITHSP1yatyWpVMkFUtLFG9GpEl2467rgZYLtY99XFvA0FcY3hEzwtdzoiKnxhmqB5MRNBbFsHCVh0ly-IxRATU3Pn3p0j8TRsFXCNjJwHoA/s320/IMG_3421.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ki mondta, hogy nem a méret a lényeg?</td></tr></tbody></table><br /><p>Más érdekesség is akadt egy a füvön összerakott jégszán formájában. Kicsit mintha egy kihalásra ítélt fajt látnánk nem olyan távol a természetes élőhelyétől. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSAq6HBZe6GtuFIA4CjmKuwvZoXFb-fyczmDP3eI_zs-NqdLOps63nPG01kVBom8g6nZSS7SH3Svix-I_S8CJ3SFOZM5Fo7HYxAjS02Lpm4xy7v1-Zn69qivT3ETKzuuiNSijXW5EBLns/s2048/IMG_3444.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSAq6HBZe6GtuFIA4CjmKuwvZoXFb-fyczmDP3eI_zs-NqdLOps63nPG01kVBom8g6nZSS7SH3Svix-I_S8CJ3SFOZM5Fo7HYxAjS02Lpm4xy7v1-Zn69qivT3ETKzuuiNSijXW5EBLns/s320/IMG_3444.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez a szín pont olyan mint a régi sólyakocsimé. <br />Nem, nem narancssárga de ez is valami <br />cég raktárából kerülhetett ki, okosba</td></tr></tbody></table><br /><div>A kikötő és a Cserepes-sziget felújítása töretlenül zajlik. A mi mólónkat is ránézésre vagy nyolcvan centivel megemelték, a vízről nézve kész erődítmény.</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1hn9MCEifVo5voFDz0Pfy0hkwRku4sl2eEeo70EIWJZEdUjVB9LPtgSxVvQ5a_YkCEcZETU9ixZjcq61RKJHwA3hzIBKg4dGlGBfhJtuQ0D0R0S6E5AYY3sN3c_vCfPkTewcw5S5kkBQ/s2048/IMG_3440.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1hn9MCEifVo5voFDz0Pfy0hkwRku4sl2eEeo70EIWJZEdUjVB9LPtgSxVvQ5a_YkCEcZETU9ixZjcq61RKJHwA3hzIBKg4dGlGBfhJtuQ0D0R0S6E5AYY3sN3c_vCfPkTewcw5S5kkBQ/s320/IMG_3440.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nincs az a hullám ami ezen átcsap. Vagy majd kiderül</td></tr></tbody></table><br /><div>Fél egyre értem Agárdra de nem olyan egyszerű az egyesületben vitorlázni ugyanis Mester Bá rendre talál elfoglaltságot a tagoknak. Jégszánokat ide, lasereket oda pakoljunk vagy ha már ennyien (hatan!) összejöttünk kihúzhatnánk azt a B16-ot. Kézzel. És ez minden alkalommal így van szóval ha van egy órád és csak lerongyolsz, hogy mész egy kört a tavon, az kérdéses hogy összejön. Azonban van az egésznek egy amolyan csapatépítő jellege ami szerintem már hiányozna is. Ez a mostani Lada ajtókárpit szerelésemre ugyan nem érvényes, de jobbára így van. Szóval miután végeztem a hófehér Samarával újfent hajóba ülhettem és ohhh yeeeaahhhh, vitorláztam. Szikrázó napsütés, kettes-hármas szél, sirályok a tavon, egyedül a vízen esküszöm mintha valami közhely panoptikumba csöppentem volna. Volt vagy tizenhét fok de nem dőlök be az efféle trükköknek, ilyentájt neoprén nélkül még csak rá se nézek a tóra. Esküszöm néha melegem is volt de ahogy a hatfokos vízbe mártottam a kezem próbaképp, rögtön kijózanodtam. Be kell öltözni vagy egy apró marhaság miatt könnyen statisztika lesz az emberből. Hoppá, viszont egy sokkal szimpatikusabb statisztika 14-et mutat. <br /><p>Nem voltak nagy terveim. El a tisztásig, ha van elég szél akkor az északi partig és őszintén reméltem, hogy marad annyi amivel a kikötőbe is visszajutok ugyanis az egyesületi motoros még a parton dekkol. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7Uk8gJ-mOmweGewvF-sLY6r8yznj-dsQ9W65cN6LpcZ2c4sOK3NmLp6x_aOhDyhuFqgZdAC4onK7VhwGFjlXcK_8xBDDUUfuFIO_Lw29684HZ1t8E-fkwQtAvMSCORPe-c6zHjaZu1R8/s2436/IMG_3441.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2436" data-original-width="1125" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7Uk8gJ-mOmweGewvF-sLY6r8yznj-dsQ9W65cN6LpcZ2c4sOK3NmLp6x_aOhDyhuFqgZdAC4onK7VhwGFjlXcK_8xBDDUUfuFIO_Lw29684HZ1t8E-fkwQtAvMSCORPe-c6zHjaZu1R8/s320/IMG_3441.PNG" /></a></div><br /><p>Nem, nem drónokkal tettem vízre a hajót a Hotel Nautis előtt, itt jutott eszembe a Kwindoo. Félszeleztem az északi partig és félúton egy jótékony pöff segítségével értem el a napi csúcssebességet, 5.4 csomót. Épp olyan pazar indítása a szezonnak mint amilyen a lezárása is volt. És lehetett gondolkodni, ez a jó ebben a nyüves hajóban. Itt ülök, boldog vagyok. A tavalyi év köszönőviszonyban se volt a finnezéssel az eladás meg egyéb dolgok miatt de idén talán fejben jobban ott tudok lenni. Nézem ezt a kopott hajót és elkezdem gyártani az elméleteket miszerint milyen fasza lenne egy saját gépsárkány. Ilyenek vagyunk, na. Ha lehetőség van lecserélni a régi autót tucatjával soroljuk az érveket amik a döntésünk mellett szólnak, ám ha deüt valami gebasz legalább ugyanennyit tudunk felhozni a régi megtartása mellett. Az eladás célja egy kategóriával erősebb hajó vásárlása volt és lehet, hogy most értek meg a körülmények. Annyi versenyre nem fogok eljutni mint két-három évvel ezelőtt de Agárdra egy-egy napra biztos szakítok időt és a nagyhajós kalandoktól se kell elköszönni a kishajó miatt. Szóval ülök a tollfosztóban és cikáznak a fejemben az efféle gondolatok de olyannyira, hogy az északi partra érve már hajót akarok venni. Na nem az élmezőny kategóriából -leírni is belepirulnék mi pénz egy olyan- csak a következő lépcsőfok érdekel és az eltelt finnes évek függvényében legalább tudom mit akarok. És ismerve magamat ez marha nagy dolog. Szóval már ezért érdemes volt március harmadikán hajóba ülni. A víz, a madarak, az érzés, az élmény, a tiszta gondolatok és Edző-bá kikötésem közbeni bazmegolása mind-mind csak ajándék. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjndgF8s_icpTM9t0AhzEmZzzSyyvaOQAHsR_YZ2wh8GqptjV3LGEGoQfkER4L4BVVcPdfyGe6stoMZE8IHWitD77w2JNj5iYGbbGwaXESLlK_amw7w_q3JoSCSyjckp2osy2sOMc-ibek/s2048/IMG_3434.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjndgF8s_icpTM9t0AhzEmZzzSyyvaOQAHsR_YZ2wh8GqptjV3LGEGoQfkER4L4BVVcPdfyGe6stoMZE8IHWitD77w2JNj5iYGbbGwaXESLlK_amw7w_q3JoSCSyjckp2osy2sOMc-ibek/s320/IMG_3434.JPG" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hívogató végtelen</td></tr></tbody></table><p><br /></p></div>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-43918884436545076372020-11-13T08:41:00.000-08:002020-11-13T08:41:05.333-08:00Helyzetjelentés Agárdról, és a szezonzáró kanyar<p> A versenykiírás szerint szeptemberben rajtolna az ősz de az utóbbi években/évtizedekben rendre lekési, általában egy-másfél hónappal és akár igazságosnak tartjuk akár nem, eme csúszását a rendezőség sehogy sem szankcionálja. Nagyjából október-novemberre ér a rajtvonalra amit pontosan meghatározni képtelenség, viszont a legszebb évszak beköszöntésének biztos jele a ránk telepedő, nehézkesen feloszló köd ami jó esetben tizenegyre eltűnik, rossz esetben pedig jövő héten tizenegyre. Egyelőre a jobb estet van napirenden és mivel a csapatom Balatoni szezonja lezárult de vitorlázni meg marhára kéne visszatértem a gyökerekhez, azaz Agárdra. Nem mellesleg bővült a hivatalos rajongók száma így mára egy nagypályás focicsapatnyi követője van az oldalnak. </p><p>Szóval Agárd. A kikötő felújítása töretlenül zajlik, betonvasak, zsaludeszkák, építési törmelék nehezítik a közlekedést de főleg a hajók mozgatását. Az eredmény mondjuk magáért beszél, pöpec az új betonmóló és ha <u>egy napon</u> elkészül, a mienk is olyan lesz mint minden "rendes" kikötő. A vízszint sajnos rendkívül alacsony, ránézésre is legalább fél méternyi hiányzik a tóból még egy három napos olyan eső után is amikor a folyóinkon árhullám vonul végig így élek a gyanúperrel, hogy ez nem véletlen valószínűleg az építkezés miatt szabályozzák, gondolom így könnyebb betonozni. Hajózni meg nehezebb. Ez már az a szint amikor a vízre bocsájtás is nehézkes. Egyesületi szállóigénk naná, hogy A Mester szájából származik: a finn egyszemélyes hajóosztály! és azontúl, hogy egyedül ülünk benne sajátos üzenete van. A finnes dacára annak, hogy közösségi ember egyedül szedi szét-rakja össze a hajóját, szállítja, teszi vízre, hárítja el az akadályokat a tó közepén és hetes befújásoknál ugyanúgy segítség nélkül tér vissza a kikötőbe mint szélcsendben, tehát a civil életben sem esik kétségbe ha magára marad egy megoldandó feladattal. Igazából mit szerénykedjek? Kemények vagyunk mit a kád széle de a Velencei-tó vízszintje eme örök érvényű szabályt is felülírja ugyanis a gépsárkány partra imádkozásához pillanatnyilag három állampolgár jelenléte ajánlott, ám amikor négyen vonszoltuk ki, abból se lett semmi baj. Emellett veszélyes is ugyanis a kikötő rejtett kövein fennakadva pillanatok alatt átrajzolhatjuk féltett kormánylapátunk áramlástani mutatóit. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvqEu5PPNP4eYcVqNp1vBERuJa22wWErq4ijqxFV3Y28X5TKGNcbiSK4WQmjwLv1JXlLZG63fFzwseUVe8n5TTB2sFUbVqor2LxP72lDnVp6CAE0QUQwY17_O29VItnf3LsoXe-y3f9PA/s750/s%25C3%25B3lya.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvqEu5PPNP4eYcVqNp1vBERuJa22wWErq4ijqxFV3Y28X5TKGNcbiSK4WQmjwLv1JXlLZG63fFzwseUVe8n5TTB2sFUbVqor2LxP72lDnVp6CAE0QUQwY17_O29VItnf3LsoXe-y3f9PA/s320/s%25C3%25B3lya.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"> Előtérben a felújítás előtti partfal, háttérben a<br /> felújított és a Vadliba. A sólya egyedül most egyirányú utca</td></tr></tbody></table><p>Mellesleg a Cserepes-szigeten zajló munkák eddig nem látott méreteket öltöttek. Nád helyett beton partfal övezi a déli oldalt amire biztos van magyarázat, mindenesetre még szokni kell az összefüggő nád helyetti néhány pamacs látványát és ezzel biztosan így van az ottani élővilág is. Kicsit olyan, mintha egy a szigetre tervezett építkezés alapjait készítenék elő a számtalan munkagéppel, markolóval, kitelepített konténerekkel, brigádokkal. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiR7z-VIm6i8FOnjjq_67LY4GnGbc_VYqyFpFpFEaQe76h-ofO_lzH5Jv4vT6xvuukOEtvKTRmdv2sQvtwDOpN9yZPawDaJapRz_JXpsscJbXIJbAH3-D-F4kDHbq0tcRF9-J2ybJ8b7WM/s750/cserepes.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="434" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiR7z-VIm6i8FOnjjq_67LY4GnGbc_VYqyFpFpFEaQe76h-ofO_lzH5Jv4vT6xvuukOEtvKTRmdv2sQvtwDOpN9yZPawDaJapRz_JXpsscJbXIJbAH3-D-F4kDHbq0tcRF9-J2ybJ8b7WM/s320/cserepes.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nád állott, most kőhalom</td></tr></tbody></table><p>Na de nem <i>Elméletek hajkurászása az építőipar sűrűjében</i> a blog címe, szóval egy csapásváltással visszakanyarodva az eredeti témához lássuk mit tartogat nekünk az ősz, a víz és a finn dingi. Így az év vége felé közeledve is olyan ereje van a napnak, hogy túlzásnak tűnhet a neoprén ruha de átázott mackóban visszamászni a tízfokos vízből a hajóba elég szar szóval ezzel nem szabad játszani. Persze nincs is sok játékos. Néhány kishajós hős akik nem bírják elengedni a szezont, pár hajósiskola és itt ott egy-egy magányos horgász keresi a békét távol az otthoni és a munkahelyi zsongástól. Az építkezéseket magunk mögött hagyva Pisti barátommal célba vesszük a tisztást ahol még ennyien sincsenek. Eszünkben sincs megszakadni, csak úgy kényelmesen kreuzolunk át a túloldalra hogy legyen egy kis "tengerérzés" és el vagyok ájulva a tehetségemtől, hogy még nem felejtettem el hajót vezetni csak a vizet felejtettem a kocsiban de a tó ami éveken keresztül oltotta szomjamat most sem hagy cserben, ráadásul ilyenkorra már tiszta mint egy gyermek tekintete. </p><p>Azért hihetetlenül kezes tud lenni egy finn dingi. Soha nem felejtem el mennyit szívtam mire megszelídítettem, de mintha róla szólna a dal: 'tanulj meg velem bánni, akkor lehet bármi." És lesz is, bármi. Leginkább szerelem. Még ez a leharcolt egyesületi darab is nagyon adja pedig úgy szedi a vizet, hogy komolyan aggódom marad-e elég a tóban a többieknek. Mondjuk nem ért váratlanul mert már a parton szemet szúrt az ötliteres öblítős flakonból készült mericske, aminél őszintén szólva már láttam pozitívabb üzenetet. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiV520w3WFwEiMCaqWHdJTxLHcZKiymIj3RAA_-ysDWLNG3Ekn8MSRTrdDRs3xeuReuhCf2rSZGxxI3vCesuDDt3Gj0QMN_yQRkJNxJf_xxwGJCYjGJsecJtKUNOuXT-7QTDrnqAQ92N-U/s750/finnespistis+kann%25C3%25A1s.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiV520w3WFwEiMCaqWHdJTxLHcZKiymIj3RAA_-ysDWLNG3Ekn8MSRTrdDRs3xeuReuhCf2rSZGxxI3vCesuDDt3Gj0QMN_yQRkJNxJf_xxwGJCYjGJsecJtKUNOuXT-7QTDrnqAQ92N-U/s320/finnespistis+kann%25C3%25A1s.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pisti elemzi a vitorlaállítást, a hajóban bal<br />oldalon pedig a 3XL-es mericske </td></tr></tbody></table><p>Istenemre mondom a szél is a mi kegyeinket keresi a maga négyes alja befújásaival és ennél többre, így november elején ép eszű vitorlázó nem vágyik. Őszi bejegyzéseimben visszatérő momentum a tisztást beborító több száz sirály lenyűgöző látványa és talán már unjátok is páran, de idén év vége felé is ez a legnagyobb flash. Nehéz szavakba foglalni ami ilyenkor az ember szeme elé tárul ráadásul a hatást ami magával ragad gyenge próbálkozás lenne részemről betűk formájában megjeleníteni, így az egyszerűbb utat választva lefotóztam.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZg96ODwZhdwkQOFKlnOL6Cz67-tYsQAWQQZKGsI4W6v6382bMn9QMkSh4E_A7sfdGVCZiIFCHKxvm9eu1_-gtf-7FDbZPmzs4r7TSGHezs3ac5yg85XN30JoHnnEKUOvj3hQTcMe6tHc/s750/sir%25C3%25A1lyoss.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZg96ODwZhdwkQOFKlnOL6Cz67-tYsQAWQQZKGsI4W6v6382bMn9QMkSh4E_A7sfdGVCZiIFCHKxvm9eu1_-gtf-7FDbZPmzs4r7TSGHezs3ac5yg85XN30JoHnnEKUOvj3hQTcMe6tHc/s320/sir%25C3%25A1lyoss.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nagyon remélem, hogy látszik. A hajó előtti és<br /> mögötti rengeteg apró fehér/szürke folt mind sirály</td></tr></tbody></table><br /><div>Mellesleg ilyentájt a legnehezebb megcsípni ezt a pazar időt. Eleve a napsütés is ritka mint a jó anyós, de a szél vagy viharos és beterítenek a felcsapódó hullámok vagy semmilyen, azt meg kár is elemezni. Ezt a Bf hármat még pont kilehet ülni a hajó oldalán, fokozva a felhasználói élményt de nem lesz tele a gatya ha egy fáradt őszi pöff nekitámaszkodik a tíz négyzetméternyi vászonnak. A partot övező fák még őrzik lombjukat, a látvány ilyenkor naplemente felé közeledve a legszebb. Vitorlázni mindig pazar de a kora esti kanyarok más érzéseket váltnak ki belőlem mint egy délelőtti. A szürkülettel arányosan erősödik az elmúlás melankolikus érzése és egy kevéske választott magánnyal keveredve az ember hajlamos átértékelni a dolgokat különös tekintettel a múltra. Jó és kevésbé jó döntések, szeretteink elvesztése, megoldásra váró problémák mind ilyenkor telepednek rá az amúgy sem stabil alapokon nyugvó lélekre és jól van ez így, egy ilyen év vége felé. Ideje lezárni, elengedni amire eddig képtelenek voltunk és tiszta elmével, szívvel befogadni új dolgokat és a jövőre koncentrálni mert ott még történhet valami, a múlttal ellentétben. </div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSeUR3CblTUeEYYq-8MhTNsTjc6i7kFiTyFEM6bmzh_ZQc7IXAbDZLF8czFuUV-RkV9NrQmlikfqYkH6TkhftvY7PvUEwKb4NZFYMEiuvo7fVBkZS6t35ajXhl0uWzflbiP3podQ4rtTE/s750/naplement%25C3%25A9sfinn.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSeUR3CblTUeEYYq-8MhTNsTjc6i7kFiTyFEM6bmzh_ZQc7IXAbDZLF8czFuUV-RkV9NrQmlikfqYkH6TkhftvY7PvUEwKb4NZFYMEiuvo7fVBkZS6t35ajXhl0uWzflbiP3podQ4rtTE/s320/naplement%25C3%25A9sfinn.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A saját blog vitathatatlan előnye. Gátlástalanul<br />lehet osztani a naplementés képeket</td></tr></tbody></table><div><br /></div><div>Utolsó kanyarra utaltam a címben mert vitorlázóidő ugyan még lehet de a hajók szétszedve a raktár 'polcain' idénre már befejezték. Elköszöntem a tótól és szokás szerint nem köszönt vissza de tudom, hogy visszavár mindnyájunkat. Engem, téged, hogy a szárazföldön ránk zúduló mérhetetlen marhaságtól megszabadítson akárcsak egyetlen órára. Szeretem ezt a tavat. Nehezen hagyom itt és magammal nem vihetem, de mindazt amit adott az velem jön. Békét, megnyugvást, barátságokat, harcos órákat, házi feladatot, a folyton pezsgő kikötői életet és ideírom a mára kicsit elhasznált emberséget is mert ezekre mind rátaláltam ott ahova hét évvel ezelőtt bekopogtattam, hogy megtanuljak vitorlázni. </div><br />Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-71446233748506856722020-09-15T13:12:00.000-07:002020-09-15T13:12:27.082-07:00Agárdról Földvárra, dingiből harmincasbaAz újragondolt szezonkezdés miatt fokozott érdeklődéssel vártam ezt az évet, de ne kérdezzétek mit vártam tőle -a vitorlázáson kívül- mert magam sem tudom. Vágytam amire mindannyian, azaz kiszabadulva a ház fogságából csak hasítani bele a végtelennek képzelt vizekbe.<br />
Tavaly óta valamiféle válaszút előtt állok és nem mondanám, hogy ez rosszat jelent csak ismerem magam annyira, hogy fenntartásaim legyenek. A lehető legszarabb duma amikor az ember szeretné önmagát megtalálni viszont mitévő legyek ha utolért egy efféle marhaság és <span style="background-color: white; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">zaklatottá teszi a nappalokat,</span> álmatlanná az éjszakákat, étvágytalanná az étkezéseket. Így hajszolva bele olyasvalamibe amit másnak sem kíván az ember de ha egyszer ezt a virágot szakítottad le, akkor ezt kell szagolni barátom. Nem egy nagy élmény, sőt szívem szerint beletekernék a távirányítóval persze semmiképp sem a gyorsabb befejezés miatt, inkább csak átlépném ezt a reklámos-műsorajánlós-közérdekű információs vakert és nézném hova bontakozik ki a történet. Ami persze esélytelen. Ezt a szálat nekem kell kibogozni ha akarom ha nem, vagy ülhetek ölbe tett kézzel várva a cselekményt, viszont akkor nincs helye reklamációnak ha hepiend helyett pofára esés előzi meg a végfőcímet. Nyilvánvalóan nem kívánok/tudok belenézni a forgatókönyvbe ellenben némi iránymutatás a jelenlegi helyzetben különösen jól jönne.<br />
A Hat nap, hét éjszakában mondja a férfi főszereplőt alakító Harrison Ford amikor a nyaralók a boldogságot keresik a film helyszínéül szolgáló földi paradicsomban, hogy: "Ez egy sziget, ha ide nem hoz boldogságot akkor itt nem fog találni."<br />
És én is ezt érzem valahogy. A megoldás, a válasz /vagy adott esetben a boldogság/ nem fognak megállni a ház előtt és becsöngetni, telefonon hívni, rámírni fészbukon esetleg leszólítani a kikötőben. Ez a feladat rám marad. Nekem kell felkutatni, megtalálni azt amit keresek csak sokat segítene ha emberek közé mehetnék, no meg ha tudnám mi is az valójában.<br />
Kár lenne tagadni. A tavaszi kijárási korlátozás ráment a borsónyi agyamra és mivel az elszigeteltség, a bezártság és főleg a bizonytalanság a történelem során a hatalmak kedvenc eszköze volt a néppel szemben így békeidőben is megteszi a maga jótékony hatását, akár beismerjük magunknak akár nem.<br />
És egyszer csak vége. Kiengednek az utcára, munkahelyre, délelőtt is mehetünk gyógyszertárba, nyitnak a parkok az üzletek, később a mozik majd a színházak is csatlakoznak. Igaz, egy jóféle fesztivál még a fasorba sincs de ugye aki a kicsit nem becsüli...<div>A következő képkockán pedig már épp adom el a hajómat valakinek, aki felelős családapaként a gyorsasági motorját cseréli le az én tollfosztómra és nem is sejti, hogy az igazi kalandok az életében csak most kezdődnek. Nekem átmenetileg marad az egyesületi gépsárkány és így a legjobb, úgysincs időm saját hajóval foglalkozni, pakolni, versenyre szállítani, hetente edzeni. </div><div>A melóra szinte minden időm rámegy, nincs mese az életem vett egy 360 fokos fordulatot. Na jó, annyit azért nem csak bírtam ezt a szöveget Az utolsó akcióhősben. </div><div>Azért ez a nyomorult járvány sztori egyetlen pozitívumot azért fel tudott mutatni. Jutott idő a filmemre, ráadásul számolatlanul így leporoltam a tavaly óta adathordozón várakozó pixeleket, vettem egy nagy levegőt és igen, nekiálltam. Először osztályozni. Jobb vagy bal csapás mindez más-más szélirány mellett, külső felvételek, belsők az összes kameraállásból és a lassítások. Igen tudom, lehet lassítani a szerkesztővel de így sokkal faszább. Közel négy óra anyagából vágtam össze a négy percnyi végeredményt és ki lehet találni, hogy ehhez párszor körbe kellett menni a tavon majd itthon megnézni, lementeni az anyagot és legközelebb ugyanolyan szél és fényviszonyok mellett, ugyanabban a szerkóban, más kameraállítással kirongyolni a vízre. Az első két napi termés hibás beállítás miatt mehetett a kukába, ezt követte két használható ami után a műtéti lábadozásomon fellelkesülve vitorlát cseréltem. A két különböző vászon elég cinkes lenne például egy csapásváltás után, szóval ez is ment a levesbe. Az ötödik nap hozta az első használható perceket. Na ebből kellett összehozni még legalább ötöt tartalék aksikkal, betelő memóriakártyával, ráérő cimborákkal, minimum közepes képekkel. </div><div>Azután ugye zenét kellett találni, összehangolni, megkomponálni, keretet adni az egésznek hogy ne csak úgy szerencsétlenül lógjon a levegőben a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=Yhgd9xoqVWA" target="_blank">történet</a>. Nem számoltam mennyi munkám van benne, de azóta a félperces reklámokat is más szemmel nézem. <br />Aztán amint szabadlábra helyezték a lakosságot elszegődtem legénységnek egy Európa 30-as cirkálóra ami olyan mint egy 30-as cirkáló csak annyival rövidebb hogy egy vasúti kocsin elférjen. Állítólag. Mivel ezt több helyről is hallottam ezért nem teszek fel olyan hülye kérdéseket, mint miért akarja valaki a két és fél tonnás hajóját vonattal elvinni bárhová, szóval ezt a részét inkább ne firtassuk, fogadjuk el hogy voltak idők amikor nem biciklinek vagy kutyának vettek pótjegyet az emberek hanem hajónak. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHI9A93paBhDmHqkOlNvgW4D0FraByqmjSBaRyflaIgXHXkdwCY_eyZbKiKkAvcDaqvOcm1O9jokrqtMasfykPo0ikVSsxNTmegDn_Na10jVuEIXRyvwNi3QIpJRwThHFOlAROCD-E5aE/s750/f%25C3%25B6ldv%25C3%25A1r.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHI9A93paBhDmHqkOlNvgW4D0FraByqmjSBaRyflaIgXHXkdwCY_eyZbKiKkAvcDaqvOcm1O9jokrqtMasfykPo0ikVSsxNTmegDn_Na10jVuEIXRyvwNi3QIpJRwThHFOlAROCD-E5aE/s320/f%25C3%25B6ldv%25C3%25A1r.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Földváron van a bázisunk, ez a büfé Üvegtigris<br />fanoknak kihagyhatatlan</td></tr></tbody></table><br /></div><div>Maga a gépsárkány egyébként kecses darab. Ahogy az összes többi cirkálót ezt is keskeny, hosszúkás hajótest és alacsony kabin jellemzi ezért az ilyen típusú hajókat már messziről megismerni. Ha csak a vitorlát látod és úgy tűnik nincs alatta semmi akkor biztos lehetsz benne hogy cirkáló. </div><div> Fotó: Kereked Vitorlás Klub</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiMUi4XhHVxe2OhGjooAVJb3xbZtx8wUsbzi59WvlojvKIvzU1r12Dkz_IVGJKKOLSg9gjpusl3xpKgqrLUokbDnKl7KQOGDozLPJZ7pSBl3_58ZKbU5Btd-lB8SvfNHG3Fm5mkWh0xgM/s750/klasszikus.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="501" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiMUi4XhHVxe2OhGjooAVJb3xbZtx8wUsbzi59WvlojvKIvzU1r12Dkz_IVGJKKOLSg9gjpusl3xpKgqrLUokbDnKl7KQOGDozLPJZ7pSBl3_58ZKbU5Btd-lB8SvfNHG3Fm5mkWh0xgM/s320/klasszikus.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szabályos bójavétel természetesen, miközben<br />valaki nagyon üldöz minket</td></tr></tbody></table><br /><div>Amúgy az egy négyzetméterre jutó ilyen hajók száma évről évre Csopakon a Klasszikus Kupán a legnagyobb, simán nézőként is érdemes elvitorlázni a helyszínre és nyálcsorgatva gyönyörködni egy olyan korszak műtárgyaiban amikor a hajóépítést a fa, a réz, generációktól örökölt mesterfogások és végeláthatatlan munkaóra jelentette. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6r5hjhPZynCEo7S0wFeYQ0vuSCuA_vfjMsc_DfwcFNOzq4hecmDCvvV4ups-ZFHO9uMvls8nyQOyanOypBvSsUa-BksOM45WlZ__rxv3TqBDBZcUqKviBe3rM6G3wOFQ7S2POKSOM3jw/s750/csopakeste.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6r5hjhPZynCEo7S0wFeYQ0vuSCuA_vfjMsc_DfwcFNOzq4hecmDCvvV4ups-ZFHO9uMvls8nyQOyanOypBvSsUa-BksOM45WlZ__rxv3TqBDBZcUqKviBe3rM6G3wOFQ7S2POKSOM3jw/s320/csopakeste.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Egy átlagos este Csopakon a kikötőben</td></tr></tbody></table><br /><div>Amúgy az első versenyünk ezelőtt két héttel jó ha ötpercesre sikeredett az elszakadó forstág miatt, leegyszerűsítve ez egy drótkötél ami előre feszíti az árbócot. Mit mondjak, beszartunk na. Négyes-ötös szélben kellett megmenteni a helyzetet amihez nem sok reményt fűztem ugyanis az árbóc a kizárólag hátrafeszítések miatt úgy tűnt összecsuklik mint a collstok, ránk zuhan és mind a négyen ott halunk meg. De Istennek hála nem így történt, egy kötéllel rögzítettük, élve kimotoroztunk és délutánra a hajót is sikerült megjavítani. A másnapi szélvihar esélyt sem adott újabb futamokra, úgyhogy erről ennyit. </div><div>A kis kitérő után következzen a Csillagtúra. Ez egy huszonnégy órás verseny ahol adott kikötőket érintve pontokat lehet gyűjteni Almádi és Badacsony között. Minden távolság más pontot ér sőt van egy pont duplázós bója is ami csak korlátozott ideig aktív, ezt figyelembe véve kell megtervezni a versenyt. Elég kacifántos a dolog, nem is érintett meg, különösen hogy öten vagy hatan voltunk versenyben. Ekkora hatással volt rám, hogy ezt is elfelejtettem de kétségtelen, hogy a Balcsin az ilyen hosszú vitorlázások a legszebbek mert van valami megindító abban ahogy a sejtelmes magányban ránk köszönt az este. </div><div><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7lfZ0X31WMn2TjnqiJdZgegWD2rJe8Bhr_jA0BfMyMmoaYycX1ZBW-8CWeoCH668lg6BKMKglH4D6gfYjBAEXuNHfZ1bhtGf5BwwCI8CQ2-8p_Nutme_ya31rbNuEw0xs6zUG5q15H8c/s750/csillagcsiga.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7lfZ0X31WMn2TjnqiJdZgegWD2rJe8Bhr_jA0BfMyMmoaYycX1ZBW-8CWeoCH668lg6BKMKglH4D6gfYjBAEXuNHfZ1bhtGf5BwwCI8CQ2-8p_Nutme_ya31rbNuEw0xs6zUG5q15H8c/s320/csillagcsiga.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pillanatok amik mindent megérnek</td></tr></tbody></table><br /></div><div>Ezt követte A Kékszalag amiről valójában nehéz lenne összehozni akár egy közepesen érdekfeszítő beszámolót is ezért nem gyötörlek benneteket azzal, hogy melyik bójánál hány órát álltunk a tűző napon, meg a hínár, meg az éj leple alatt trükkösen motorozó hajók. Ez utóbbi legyen mindenkinek a lelkiismeretére bízva. Hiteltelen lenne ha én osztanám az észt a Balatoni vitorlázásról de amit a széllel kapcsolatban megfigyeltem az elől nem menekültök. </div><div> Fotó: Ripka Edit</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2yZ3PUehljt8AEZYTg8IVygJx48K33L-UsKjO1VQWY5jHSBGcFRyEGAJUvJowQGB_8EgibTrX7N37wtav_RvdVQMmjDsHdnSq5RWfm83svGmb0uFrsuNL91yYdTOdGVuXcre1eezo8rU/s750/spimolyol%25C3%25A1s.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2yZ3PUehljt8AEZYTg8IVygJx48K33L-UsKjO1VQWY5jHSBGcFRyEGAJUvJowQGB_8EgibTrX7N37wtav_RvdVQMmjDsHdnSq5RWfm83svGmb0uFrsuNL91yYdTOdGVuXcre1eezo8rU/s320/spimolyol%25C3%25A1s.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">"Ez a fiú most valamire készül,<br />rendes fej de mi lesz vele végül?"</td></tr></tbody></table><br /><div>Feltűnt, hogy amikor van szél rendesen akkor mindenhol fúj mint állat tehát nem kell agyalni hogy déli vagy északi part, legalábbis a mi szintünkön, ha pedig leállós, gyengülős, frissülős légáramlatot jósoltak és be is igazolódik akkor érdemes a tó közepéről valamelyik part irányába menekülni mert ott jobbak az esélyek. Hajnalban Badacsony felé menet mi is szinte minden öbölbe bementünk északon csak hogy mozgásban tudjuk tartani a Fétist, eközben pedig a tó közepe tükörsima volt. Ja, és nokedli szélben nincs népvándorlás a hajón! </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2qYdsxQ7WuOz8vm7N3fbVb5HZmrbUusKO6As_SP2PfJMJmvyvgE6WjTuQUN_dSIYojO7PeSXzp-fxIC1wFL3jcEVrEmHlQAnVEIT3v0-GrJANNrywbY9QYEo2dhmreEGNoO1QeioQURQ/s750/naplesi%25C3%25B3fok.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2qYdsxQ7WuOz8vm7N3fbVb5HZmrbUusKO6As_SP2PfJMJmvyvgE6WjTuQUN_dSIYojO7PeSXzp-fxIC1wFL3jcEVrEmHlQAnVEIT3v0-GrJANNrywbY9QYEo2dhmreEGNoO1QeioQURQ/s320/naplesi%25C3%25B3fok.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Merész húzás: két naplemente egy bejegyzésben</td></tr></tbody></table><br /><div>Ami még elengedhetetlen főleg a bizonytalan idejű versenyeknél -meg az összes többinél- a legénység. Egy jól összeszokott/összerakott csapat sokat lendít a dolgon. Ebből mindkettő ránk illik, senki nem akart okosabb lenni a másiknál, elfogadtuk a kapitány döntését véleményezés nélkül és ha arra volt szükség akkor közösen vitattuk meg a dolgot. Harminchét óra összezártságra képtelenség rágyúrni így aztán a kritikus pillanatokban fütyiösszeméregetés helyett többet ért a türelem, az empátia és a mértékkel fogyasztott jéger. Magát a versenyt harminchét óra negyven perc alatt teljesítettük de a pontos rajt érdekében csütörtökön fél hétkor már elindultunk és péntek éjjel kettőre -vagyis szombat hajnalban- pakoltuk össze a hajót. Közel negyvenhárom óra bármilyen csapattal sok, mondhat bárki bármit ennek ellenére mosolyogva tudtunk elköszönni egymástól. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkHFy_gRGKyXVKVspuhNY5zDtf-ifcvxGPtOXKAg08E2-47SkDVseP6m9m24CfOQfbhR3hizNvxhnlN2lUY7sg7vl_ytCxbNw1ktXgIAgEKvHAnK-G_QUa_H2laITQlGng_wjRWoytG8U/s750/%25C3%25A9jszakaihaj%25C3%25B3.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkHFy_gRGKyXVKVspuhNY5zDtf-ifcvxGPtOXKAg08E2-47SkDVseP6m9m24CfOQfbhR3hizNvxhnlN2lUY7sg7vl_ytCxbNw1ktXgIAgEKvHAnK-G_QUa_H2laITQlGng_wjRWoytG8U/s320/%25C3%25A9jszakaihaj%25C3%25B3.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">"Éjszaka van a hold a földre ásít"</td></tr></tbody></table><br /><div>Azért ne menjünk el teljesen a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=x27gUD3n-sI" target="_blank">verseny</a> mellett. Azontúl hogy mekkora szívás tud lenni megvannak a szépségei. Rejtett szépségek ugyan de vannak. Kapásból kettőt is fel tudok sorolni. Az egyik a befutó, ezt gondolom nem volt nehéz kitalálni, a másik pedig egy finom negyedszeles menet. A maratoni futásra mondják, hogy harminc kilométernél kezdődik és ez a Kékszalagra is igaz Keszthely vonatkozásában. Tehát magunk mögött hagyva az öböl marasztaló vendégszeretetét lassacskán beálltunk negyedszélbe és Tihanyig egy csapáson végigkreuzoltuk a tavat. </div><div>Ez normál körülmények között is fenséges de amikor meg vagy rogyva mint a tanyatető és -minek szépítsem- tele a hócipőd az egész versennyel akkor minden perce ajándék. A drótkötelekbe kapaszkodva felváltva aludtunk a decken és már nem volt olyan kaja a hajón amit nem untunk meg, nem volt olyan ital ami abban a tőgymeleg állapotában élvezhető lett volna és nem maradt olyan téma amit amit ne beszéltünk volna ki összezártságunk alatt de egy biztató mosoly vagy egy hülye poén még mindenkinek volt a tarsolyában. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxuQXQ6vlGnP7vqHq8Q0K_NfkO4sxsv81NYp1h1ThiOq-je_0HgDHDqzLMIcbVVzZr9ICcIAPpq12_9g3Ferit50Pxa1qK9ayaztCZk96eA1AYjcQFrp833mvBtqZEBWopqw5LEaAJnwU/s750/k%25C3%25A9kszalagp%25C3%25B3l%25C3%25B3.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxuQXQ6vlGnP7vqHq8Q0K_NfkO4sxsv81NYp1h1ThiOq-je_0HgDHDqzLMIcbVVzZr9ICcIAPpq12_9g3Ferit50Pxa1qK9ayaztCZk96eA1AYjcQFrp833mvBtqZEBWopqw5LEaAJnwU/s320/k%25C3%25A9kszalagp%25C3%25B3l%25C3%25B3.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ereklyék a versenyről,<br />olvadt csoki meg langyos jéger nélkül</td></tr></tbody></table><br /><div>Nem félek közhelyezni tehát bátran írom le, hogy minden viszonyítás kérdése. Playmate-ek között a sarki cukrászdában dolgozó lányt észre sem vesszük miközben a gyógyfürdőben pihegő nénik között kész főnyeremény. Ötvenezer forint nem sok ha a hajóra kell venni valami marhaságot de ha a feleségünk kinézett egy rúzst hatezerér' abba belegondolni is borzalom. Amikor a Szalagon másodszor gyönyörködsz a naplementében, kémleled a látóhatárt és találgatod a befutó idejét akkor még az a nyomi Csillagtúra is nosztalgikus képként jelenik meg, mert annak huszonnégy óra után garantáltan vége, történjen bármi is. </div><div>De persze nagyon tigris volt. Kétszázhatvanötödik helyre hoztuk be a gépsárkányt az ötszázharmincötből és rohadtul sajnálnám ha kimaradt volna az életemből ráadásul az útkeresős faszságom is a fináléhoz közeledik. Amit a verseny előtt a parton hagytam az elől nincs menekvés, tudtam jól ott fog várni bármikor, bárhol lépek a szárazföldre de a közel két nap száműzetés segített a kilábalásban. Nincs mese, nem agyalás kell ide hanem vitorlázás meg egy jóízű alvás a kikötőben ringatózó hajón főleg, hogy hajnalban ezt látom a kabinablakból. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgm9fPtvfcw9-IMvTt65OnE9y_PViCcRufHfornE1QH1vOJmjBdZLS4YmFN_RxXr8F_WDDmGTt7AfB_kUEKIvZ_EMbqG9F5FbjnytOsKzH_oRdWVQKFYZKx47-OyoCoOVvoTbW59xv3YdQ/s750/kil%25C3%25A1t%25C3%25A1s+a+f%25C3%25A9tisb%25C5%2591l.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgm9fPtvfcw9-IMvTt65OnE9y_PViCcRufHfornE1QH1vOJmjBdZLS4YmFN_RxXr8F_WDDmGTt7AfB_kUEKIvZ_EMbqG9F5FbjnytOsKzH_oRdWVQKFYZKx47-OyoCoOVvoTbW59xv3YdQ/w320-h240/kil%25C3%25A1t%25C3%25A1s+a+f%25C3%25A9tisb%25C5%2591l.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">"A víz szagát hozza már a szél<br />és égi jelt kapunk<br />hogy zarándoklatunk véget ér."</td></tr></tbody></table><div><br /></div>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-20051906815557264372020-03-22T00:35:00.000-07:002020-03-22T00:35:49.408-07:00Parti halasztás. Pedig milyen jól indultA klímaváltozásnak "köszönhetően" a jégvitorlázásra (ahogy a jégborra is) itthon lassacskán keresztet vethetünk -pár év és a pincék mélyén megbúvó palackok megfizethetetlen értéket képviselnek majd- cserébe februárban tizenöt fokban vitorlázhattak akik nem támasztották le a gépsárkányt egy pajtában, uram bocsá' ki se vették nagyhajójukat a tóból. Ebből ugyan kimaradtam de ezzel a márciussal lapot húztam a tizenkilencre. Illetve húztam volna ha egy járvány -kétezerhúszban ezt a szót leírni milyen- le nem blokkolja az országot. Is.<br />
Finn dingi kormányhosszabbító buherával indítottam a szezont, a szélvédőragasztós javítás tavaly év végén megadta magát.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNOiIk4KRB6TjFg2WO7npJxR4UrUVGqknLozfZwPcZODrJJv48gIOJzcvE76DP3K_sVPPHEry2uSjsXVkfGKPp_sPw2FtrkyxawPSTA4vtgrzJzxEpvlWkwxPEymBDH5dekfMmibqjwhM/s1600/ragis.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNOiIk4KRB6TjFg2WO7npJxR4UrUVGqknLozfZwPcZODrJJv48gIOJzcvE76DP3K_sVPPHEry2uSjsXVkfGKPp_sPw2FtrkyxawPSTA4vtgrzJzxEpvlWkwxPEymBDH5dekfMmibqjwhM/s320/ragis.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nem, nem felejtettem el a plasztikkártyát csak lemaradt a képről</td></tr>
</tbody></table>
A két komponens remekül helyt áll a kertben, remélem kétezehatér' a tavon is működik. Ez még kevés volt a boldogsághoz ugyanis az utánfutó egyik lámpája nem világított -mióta nálam van egyszer se- és új év, új tervek címszó alatt kezembe vettem a dolgokat. Mondanom se kell, az én eszem ehhez kevés így kiadtam alvállalkozásban Laci barátomnak aki egy hónapnyi kőkemény szívás után megköszönte, hogy a tavalyi festés után újra segíthetett és diszkréten jelezte, akkor is nyugodtan megkereshetem ha vitorlázni kell.<br />
Elektromos téren mindössze a lámpák, a csatlakozók, a vezetékek és a kötések szorultak cserére, a többi amúgy rendben volt. A régi hibára is fény derült, egy vezetékkel kevesebbel oldotta meg a szaki, talán éppen a most divatos "fogd meg a söröm" felszólalással. Ennek köszönhetően soha nem is működött normálisan. A műszaki vizsgákon sem. Köszönjük Emese.<br />
Ezt követően március nyolcadikán, ünnepi hangulatban méltó helyére -a kikötőbe szállítottuk a tollfosztót, hogy hosszú hetekig, hónapokig? a közelébe se menjek. De ki tudta ezt akkor?<br />
Februárban gyanútlanul még egy Horvátországi vitorlázásra is befizettem és gondolatban már dörzsöltem a tenyerem, hogy mire az első finnes verseny rajtját ellövik addigra közel egy hetes tengeri tapasztalattal a vénámban leiskolázom a mezőnyt de a tenger, a leiskolázással együtt C vágányra került viszont egy isteni Balatoni kanyarral még a szigorítások előtt megajándékoztak az égiek.<br />
Nem is akármilyennel ugyanis Lellén a Téli vitorlássorozat zárásaként álltam rajthoz a <u><span style="color: #000120;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=2o-1IM7K6Vo" target="_blank">Tavaszi Regattán.</a> </span></u>Ez amolyan télűző nagyhajós verseny ami a Balcsi, vagyis a téli Balcsi népszerűsítését tűzte zászlajára. Négy fős legénységgel foglaltuk el a csónakot Alsóörsön és mint egy vérbeli vasárnapi vitorlázó se a típusára se a méretére nem emlékszem, csak arra hogy volt benne wc. Ülj le, egyes. Sokat agyaltam, hogy kivitelezik az ilyen hajók téli tárolását de ez a péntek megadta a választ, fagyok idején a kikötőben keringetik a vizet.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2fgssmjdOMMnnfCjE2rsaVx5Q-9_5kLaaRdZzkAavIV6uO2vxHOkIuP-TGWRciR5Ubp2AQxk8MOw0uJm71FhHr7fn1w4x-4WmGzED9cWYocPSPGpQqpoIxP9TxHG7KlBMvn_4oRx15cE/s1600/m%25C3%25B3l%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2fgssmjdOMMnnfCjE2rsaVx5Q-9_5kLaaRdZzkAavIV6uO2vxHOkIuP-TGWRciR5Ubp2AQxk8MOw0uJm71FhHr7fn1w4x-4WmGzED9cWYocPSPGpQqpoIxP9TxHG7KlBMvn_4oRx15cE/s320/m%25C3%25B3l%25C3%25B3.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ami a csövön kifér</td></tr>
</tbody></table>
Tehát le kellett szállítani a hajót a helyszínre. Kettőkor indultunk talán hat-hét csomós szélben ami már Füred előtt cserbenhagyott minket és mivel az éjszakai érkezés nem szerepelt a bakancslistán ezért a gyengék fegyverét, az oly sokat vitatott motorozást választottuk, autentikus módon alibi nagyvitorlával. Így pöfögtünk át a csövön és cseppet sem bántam a helyváltoztatás eme primitív formáját ugyanis volt időm gyönyörködni a tájban meg rájöttem, hogy nem tudok körkormánnyal kormányozni.<br />
Amúgy felfoghatatlan látvány volt ez a hatalmas tó tök üresen vagyis a kompot meg minket leszámítva. Valahol Földvár és néhány szeszélyes szélcsík után végre leállíthattuk a motort és tíz csomóig erősödő szélben hasítottuk keresztül a tavat. Mellesleg nagyon fasza hajót béreltünk, erre mondják azt, hogy kezesbárány. Gondolom magát a hajótestet is eltalálták emellett valaki valamikor marha jól beállíthatott mindent mert pl. negyedszélben simán tartottuk az irányt elengedett koránnyal. Van két biciklim de ez a mai napig egyikkel se sikerült.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgonnaTvchGvnNtdAPTwKQjy4ZzhQpVqLuAOJBeZHPOmI1tqhorJ2opd5r-a81uyWnoLYWgBpMRmwyKMj0z0tDF8dV79mb1HxC7_G2gxpXasmDcX6ElTUGBedl4An8pUaNClTJKtkfq1Cc/s1600/haj%25C3%25B3k%25C3%25A9p.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgonnaTvchGvnNtdAPTwKQjy4ZzhQpVqLuAOJBeZHPOmI1tqhorJ2opd5r-a81uyWnoLYWgBpMRmwyKMj0z0tDF8dV79mb1HxC7_G2gxpXasmDcX6ElTUGBedl4An8pUaNClTJKtkfq1Cc/s320/haj%25C3%25B3k%25C3%25A9p.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Milyen hajóval voltunk? Ööö...izé..hát vitorlás!</td></tr>
</tbody></table>
A tíz fok egyébként az összes ruhámon -beleértve a vízhatlan nadrágot meg a kesztyűt- átütött, ilyen az amikor viszonylag keveset kell mozogni a hajóban meg még hideg is van. A körkormánnyal kezdtünk összebarátkozni sőt a nagyhajó vezetésében új távlatokat nyitott a leeoldali -szél alatti- ülés. Ez nem azért jó mert folyamatosan majrézol a tóba eséstől hanem pont rálátsz a génua széljelző szálaira és rögtön tudod korrigálni az irányt. Negyedszélnél amikor csak a sebesség számít ez nagyon penge. Előnye még hogy lehetőséged sincs mást csinálni, innentől minden vitorlaállítás, kötélmunka a legénységre hárul. Igaz látni se sokat látsz csak azt aki a te oldaladról közelít de ennyit vastagon megér. Ez már most nagyon tigris és a versenyre még be sem neveztünk.<br />
A csapat jelen pillanatban négy főből állt, két Gábor akik finneznek (is) Misi és jómagam, a versenyre Zsuzsi csatlakozott erősítésként. Sötétedésre értünk Lellére, elpakoltuk a hajót, begyújtottunk mert nem csak a wc volt az egyetlen extra, vacsora közben és után az elmaradhatatlan sztorizgatások és hatalmas alvás a ringatózó hajóban a fűtőventillátor békés duruzsolása mellett.<br />
A verseny viszonylag hamar lezajlott, két futamot szabtak ki a mezőnyre kb. olyan finn dingis pályán és ettől felgyorsultak a dolgok. A szereposztás balról jobbra a következő volt: Zsuzsi-génua, M. Gábor csörlőzött, Misi-nagyvitorla, Ú. Gábor kormányos és én a génua jobboldali kötelénél. Csörlős Gáborunk feladata volt még Zsuzsi és köztem szaladgálni a csörlőkarral.<br />
Hogy mondjam máshogy? Kurva jó volt! Most vitorláztunk együtt először mégis teljes összhang uralkodott a csapatban és senki nem akart okosabb lenni a másiknál. A csecsemőnek minden vicc új így a profi nagyhajós versenyzésre való rácsodálkozásom unalmasnak tűnhet sokaknak viszont ilyen csapattal dolgozni, kajakra mint egy automata váltó amiben minden fogaskerék a megfelelő pillanatban ugrik a helyére.<br />
Pár éve a Kékszalagon voltam már "csapatban" de a kettőt össze se lehet hasonlítani, hiába na, ez van amikor elválik a szar a májtól. A feladatok megoszlottak ami áldásos viszont amikor valamit csinálni kellett azt általában tegnapra, jobb esetben volt rá két másodperc, ennek köszönhetően bármilyen ciki elfáradtam mire elpakoltuk a hajót. Amúgy mindkét futamban hatodikok lettünk ami egyértelműen az egyenletes teljesítményt tükrözi.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKbzih-1k4ZbYoDzQMkCEZgGhUSpn_zFNRf6xdqJKYadL3NanT5H2gGpyIwHJthEWwGKG0mpguCh8UScjj8D9wZWRAyFTOJ912W_KI7AhZm5JmSS0i1D4qj8s3XPTczOjF3b039dcQPLo/s1600/leeoldal.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="750" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKbzih-1k4ZbYoDzQMkCEZgGhUSpn_zFNRf6xdqJKYadL3NanT5H2gGpyIwHJthEWwGKG0mpguCh8UScjj8D9wZWRAyFTOJ912W_KI7AhZm5JmSS0i1D4qj8s3XPTczOjF3b039dcQPLo/s320/leeoldal.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ilyen a lee oldalon. Amikor a korlát a legjobb barátod</td></tr>
</tbody></table>
Két nap vitorlázás után mégsem az volt a legnagyobb bünti, hogy a szűk helyiségekben mint wc, fürdő rögtön visszaköszönt az a billegős, imbolygós érzés ami végigkísért a hajón -ezt még élveztem is- hanem a hazajövetel. Kocsival. Két napra rá pedig az említett járvány miatt olyan szigorítások váltak szükségessé ami családok megélhetését veszélyezteti és legyünk őszinték, ehhez képest a vitorlázás, vagyis a hiánya csak valami sokadrendű úri huncutság. Persze a legrosszabb a bizonytalanság. Naivan vagy bizakodóan hetekben gondolkodunk de ez a szar hónapokig is simán elhúzódhat. Amit tehetünk, hogy betartjuk a játékszabályokat, türelmesen várunk és bízunk benne hogy tavasszal /nyáron?/ újra együtt lehetünk azokkal akiktől tavaly ősszel elköszöntünk. Ki gondolta, hogy pár hónap alatt így felértékelődik amivel szerb barátunk búcsúzott októberben? "Még sokszor találkozzunk így."Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-43032056150352674282019-12-11T12:17:00.000-08:002019-12-11T12:17:39.135-08:00Azt hittétek megússzátok naplemente nélkül. Hát nemNéha úgy eltelítenek dolgok, hogy egy életre besokallok tőlük és azt érzem többet rájuk se bírok nézni. Lehet sütemény, bor vagy épp a magány, ipari méreteket öltve mindegyik ártalmas hol a testnek hol a léleknek és az ember képtelen elhinni, hogy akár ebben az évezredben nemhogy jó érzéssel gondolna vissza, hanem kifejezetten epekedni fog bármelyikért is. És igen, eljön a nap amikor megtörténik. Elolvadunk egy cukortól csöpögő desszertért, összefut a nyál a szánkban egy hűs pohár bor láttán és az adott helyzeten nem segíthet más csak az egyedüllét. Munkahelyen, buszon vagy a tévé előtt telefonunk privát világába menekülni ilyenkor kevés. Több kell, többet igényel többet követel a lélek.<br />
Belerohanni egy mezőbe aztán amikor az oldalszúrás elviselhetetlenné válik és a besavasodott izmok felmondják a szolgálatot boldogan összeesni, majd merengve bámulni a begyűjtött karcolásokat, a tovaúszó felhőket, a fűszálakon otthonosan közlekedő bogarakat. Hallgatni a hirtelen támadt ijedt csendet és az azt elsőként megtörő madár értetlen csicsegését, s ahogy percek múlva minden nesz a helyére kerül. A rét pezsgő életébe keveredve nem vagyunk magányosak, de egyedül lehetünk. Viszont amíg a késő ősz engedi, addig egy finn dingiben is hasonló hangulatba kerülhet az ember.<br />
És tudom, szinte az összes vitorlázásomra azt írtam, hogy az volt a legjobb és elhihetitek komolyan is gondoltam de ettől a november végi kanyartól konkrétan lefostam a bokám. Kifogtam egy baráti tizenhárom fokot megfűszerezve négyesközeli délnyugati széllel és igazából indulás után vettem csak észre milyen szerencse ért. Háromnegyed három. Úgy tűnik a nap magasan jár de ilyentájt csalóka a látvány, hamar elindul esti pihenőjére magára hagyva mindenkit akit rabul ejtett a természet. Úgyhogy irány a tisztás amíg nem késő. Dinnyés felől érkezett az üzemanyag, azaz hosszában fújta keresztül a tavat én meg csak néztem mitől ilyen marha jó most vitorlázni hátszélben, mire a nagy eszemmel megfejtettem, hogy a hullámoktól. Komolyan mondom, össze se lehetett hasonlítani a pattogós északival vagy az ide-oda csapkodó délivel. Finoman taszigálták a gépsárkányt és úgy éreztem mintha semmi más nem hajtana minket. Nyugodtan nézzetek hülyének de a hosszan elnyúló, békésen emelkedő víztömeg valahogy a tengert juttatta eszembe és arra a délutánra odaképzeltem magam. Vagy a tengert képzeltem ide a tollfosztó alá, már nem emlékszem.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGJ2WXjSGE7lm-rhTUWeWVLqRNZ8og_TvKUAHgzUUpYl3QGLK6pwirFyUhjI7tkC0dRvn4rI4iOuCyRP7Tx4CUVQaZ1IceFMYTp1srkXyuFQWsGYXJGGcukzeYCEO9yGudzx-g_L9TTbE/s1600/naple3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGJ2WXjSGE7lm-rhTUWeWVLqRNZ8og_TvKUAHgzUUpYl3QGLK6pwirFyUhjI7tkC0dRvn4rI4iOuCyRP7Tx4CUVQaZ1IceFMYTp1srkXyuFQWsGYXJGGcukzeYCEO9yGudzx-g_L9TTbE/s320/naple3.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div>
Ne a hitvány vitorlabeállítást nézzétek, inkább a színeket</div>
</td></tr>
</tbody></table>
Barátságosan billegett a dingi és beleéltem magam, hogy épp a végtelen semmiből tartok a végtelen semmibe és a történeti hűség kedvéért a partot kizártam a látómezőből. A hátam mögött hamarosan lebukó nappal elköszönök a mától de még az éjszaka beállta előtt összegezni szeretném a napot. És lehet, nem csak ezt az egyet hanem az összeset amit vízen töltöttem. Sőt általában az összeset.<br />
Talán az élet is ilyen, hogy a végtelen semmiből a végtelen semmibe tartunk néhány emlékezetes vagy kevésbé emlékezetes állomással, találkozásokkal, szerelmekkel, fizikai és csak nehezen gyógyuló lelki sérülésekkel, egy adott pillanatban jónak tűnő döntéssel ami akár évtizedeinket is meghatározhatja. Létrehozunk valamit ami fennmarad utánunk vagy nem, a hátrahagyott cimborák jó szívvel gondolnak vissza ránk vagy nem, a gyerekeink tovább viszik és örökítik a bennünk izzó tüzet vagy nem. A végeredmény szempontjából lényegtelen de mindnyájan reménykedünk egy bátorító igenben.<br />
Megszületünk, élünk, utódokat hozunk létre, megöregszünk és meghalunk. Pont mint a növények csak többet agyalunk az olyan hülyeségeken mint az élet értelme, meg a mi lesz ha...?<br />
Igyekszünk átadni valamit ugyanakkor fel kell tennünk a kérdést, mi mit hoztunk magunkkal nagyapáink örökségéből? Egy jellegzetes tartást, egy konok tekintetet, megszállottságot, eltökéltséget, szeretetet? A végeredmény szempontjából lényegtelen de mindnyájan reménykedünk egy bátorító igenben. És abban, hogy a bennünk megbúvó kevésbé rokonszenves vonásainkat, a vissza-visszatérő nyugtot nem hagyó gondolatainkat az összes marhaságunkkal együtt mi magunk szedtük össze, lehetőleg saját magunknak és nem adjuk tovább hanem elvisszük innen, kis szerencsével egy ilyen csodaszép napon, mindennel megbékélve. Mert az élet valahogy soha nem a békéről meg az egyensúlyról szól. Nem vagyunk nagyravágyók de a meglévőnél mindig egy kicsivel többet szeretnénk. Jobb pozícióban dolgozni, többet keresni/költeni, márkásabb autóval járni. Akinek nem sikerül az élete végéig sóvárog utána, akinek meg igen az rájön, hogy semmi nem változott. A több pénz homokként folyik el az ember markából viszont többet kell tenni érte. A jobb pozícióval járó felelősséghez arányosan kevesebb szabadidő dukál, és eljön a perc amikor az ujjak között forgatott Scotchba merengve, a meglazított Armani elegáns melankóliájába burkolódzva idilli képként sejlik fel a múlt. De senki nem szeret visszalépni.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRToNXQoxcMuP5lQ2w2M4mDfC154osFuPZoEBq1m8IWbE5lirNjChuchdihHiu95K9FS1KJOAyOt0pXOX9S8HvT5yQbD-7Olmr9SzMyP0HVmhEJjcMxUsbyekvOoOxlsHLk6Y1TXkFzEs/s1600/naplesok.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="520" data-original-width="862" height="193" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRToNXQoxcMuP5lQ2w2M4mDfC154osFuPZoEBq1m8IWbE5lirNjChuchdihHiu95K9FS1KJOAyOt0pXOX9S8HvT5yQbD-7Olmr9SzMyP0HVmhEJjcMxUsbyekvOoOxlsHLk6Y1TXkFzEs/s320/naplesok.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Privát tenger, egyetlen délutánra</td></tr>
</tbody></table>
Faludy György szerint az emberi élet célja a boldogság. Legyünk őszinték, bármelyikünk bármennyit agyalt is a nagy kérdésre adandó válaszon és bármi jött ki megfejtésnek, ezt az egyet garantáltan hozzá lehet karcolni. Az, hogy a boldogságot egy '90-es kiadású lepukkant Swifttel poroszkálva, vagy egy új X6-tal a belső sávból mindenkit letúrva éri utol hamarabb az ember már véleményes, de talán elég lenne feladni az évtizedes beidegződéseket és a gondolkodásmódunkon változtatni. Egyszerűnek tűnik pedig ez a legnehezebb, magunkban rendet rakni. Betegség utáni felépülés, egy visszaszerzett kapcsolat netán egy baleset utáni ajándékba kapott élet mind csodával határosnak hat, ám amint természetessé válik azon nyomban elveszti varázsát. Az elérhető /természetes/ dolgok nem tudnak boldoggá tenni, csak ami elérhetetlen. Amíg elérhetetlen.<br />
Aztán ebben a nagy út, béke és egyensúlykeresésben alattomosan elmegy mellettünk az élet és egyik pillanatban arra eszmélünk, hogy meglazulnak a zsinórok s másodperceken belül legördül a függöny. Ha akkorra találjuk meg amit kerestünk nem is rontottunk el semmit.Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-69504556093654901012019-10-22T11:09:00.000-07:002019-10-22T11:09:18.780-07:00Újra versenyben csak valamikor elfelejtettem halzolni, na meg a bojlerKormányjavítós élménybeszámolóval kéne kezdenem ám annyi buherálós sztorit láthattatok az évek során, hogy a mostaniból csak a beszámoló maradna meg, az élményt pedig keresve se találnátok a sorokban, úgyhogy röviden: egyik kikötéskor leszámoltam a kormánylapátommal. Ennek oka pedig, hogy vannak olyan terhelések amiknek nem szívesen teszem ki a térdem, ilyen a móló mellett haladó csónakból a gavalléros partra ugrás amire nem voltam vevő és a töketlenkedés eredményeképpen elcsorogtam a sólyáig. Itt már sok lehetőséget nem tartogatott az élet, próbáltam elfordulni ami mondjuk úgy sikerült, de az I gerendának nem volt ellenfél az üvegszövetes műgyanta. A többit szerintem kívülről tudjátok: csiszolás, gyantázás Praktikeres plasztikkártyával, csiszolás, gyantázás, csiszolás a festés meg majd télen, vagy simán csak <u>egy napon.</u> A gépsárkány mindenesetre üzemkész, a melóban is kezd normalizálódni a helyzet ideje visszatérnem a finnes köztudatba és csordultig lelkesedéssel hasítani a versenypályán majd kiheverve a kudarcot osztani az észt, mert ahhoz én is értek.<br />
De előtte pár sor egy pazar délutánról. Az én délutánomról amikor -viharjelzés nélküli- négyes ötös szélben hasítottam, mit hasítottam- edzettem!! a tavon. Az én délutánom rendre ősszel talál rám és nem csak a vitorlázás óta, ezer éve ejt rabul az elmúlás kicsit talán szomorú, de a leglélegzetelállítóbb megnyilvánulása és ez már nem fog változni. Imádok ilyenkor, ebben ez az estére leálló szélben elsergetni a focipályányi területen tollászkodó sirályok mellett mert amíg kitart az üzemanyag addig lehet edzeni, állatkodni és ha az embernek van egy csöpp esze vagy szerencséje akkor dolga végeztével a maradék széllel még elegánsan visszacsoroghat a kikötőbe miközben a nap egyik pillanatról a másikra eltűnik valahol Fehérvár környékén. És a színek. Ha festményen köszönnének vissza diadalittasan giccset kiáltanánk viszont élőben tátott szájjal, elvarázsolva bámulunk bele a horizontba. Hirtelen meglegyint a halálvágy, és ha filmszerűen beszippantana a végtelen és nem lehetne többé visszajönni akkor sincs semmi baj, csak ez a pillanat és az azt kitöltő kéjesen szívszorító érzés maradjon meg, lehetőleg örökre.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEis3f4SASnXmQwpkeCHuXnREde81HqeZozf_7bra5qZPFzG5pzs4LcL4mq4R4XvkdwpOwUz3f0jx2yKb-ErNS6Vsh8q712C5i3i6OMRzD_-PVoA8-dfBQQdoeFOW4kRnITUUNjN5XuT-sk/s1600/dr%25C3%25A1maik%25C3%25A9p.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEis3f4SASnXmQwpkeCHuXnREde81HqeZozf_7bra5qZPFzG5pzs4LcL4mq4R4XvkdwpOwUz3f0jx2yKb-ErNS6Vsh8q712C5i3i6OMRzD_-PVoA8-dfBQQdoeFOW4kRnITUUNjN5XuT-sk/s320/dr%25C3%25A1maik%25C3%25A9p.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div>
"Napfénnyel teleszórt kéklő ég alatt</div>
<div>
tiszták az érzések, tiszták a szavak."</div>
</td></tr>
</tbody></table>
Nem csoda, hogy a finnezéssel csak erősödött a kötődés és ebben az idilli kötődésben törölt képen a nyers valóság, miszerint elfelejtettem a "hátszeles perdülést." Amire rá se jöttem volna ha nem futok össze<span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"> Edző Bá-val aki felhívta a figyelmemet az évzáró versenyre és igen, idénre nem terveztem részt venni az összecsapásokban de A Mester szavai hatottak annál is inkább mert az egyesületben még nem törölték el a testi fenyítést. Így a szezonban jól bevált</span><strike style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: transparent; color: black; font-family: Times New Roman; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration: line-through; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"> ökörködés</strike><span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"> örömvitorlázás helyett fejest ugrottam az edzésbe ami elsőre a pár hónappal ezelőtti guggolásomat idézte, lefelé sikerült. Azaz negyedszélben hátszélben menni tudok, manőverezni nem. A fordulásokba belerázódtam valahogy de oktatófilmhez ne engem kérjetek fel, viszont a halzolás előtt értetlenül álltam. És utána is. Jó, legyen, </span><span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">néhány félresikerültet ráfoghatok a trükkös Agárdi szélre, na de az összeset önámítás lenne. A harmadik kört már direkt azért mentem a tavon, hogy le tudjak tenni az asztalra egy normális halzit, de ami tavaly ilyenkor hatos szélben alap volt az idén négyesben megugorhatatlan akadályként magasodott fölém. </span><span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">Borulással nem rondítottam bele a napomba de azontúl mindent felírhatok a hibalistára. Hátszélből félszélbe manőverezni volt az alap, ezt fűszereztem olyanokkal mint kormány vagy kötél elengedése akció közben és amiről utólag úgy gondolom szándékosan se tudnám megcsinálni azt ott minden nehézség nélkül, kisujjból kipattintottam. </span><br />
<span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">Ezek után reményekkel telve készültem az Építők Kupára méghozzá olyan reményekkel, hogy hátha addigra favágás esetleg permetezés közben megtanulok halzolni vagy lesz olyan aki nálam is bénább. Mindenesetre most egy csoda kevés lesz. </span><br />
<span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">Nem mellesleg idén kategóriát léptem. Igen, telik az a rohadt idő aminek köszönhetően ez évtől az </span><span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">U50-es szekcióba, azaz a grand masters versenyzők táborába tartozom. Baszki, de mikor telt el ötven év? </span><span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">Na mindegy, kisírtam két</span><span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"> szabadnapot a hétvégére. </span><br />
A szombati szélcsend és az eső megásta a sírját a versenynek amit persze nem tudhattunk előre, így dél körül Bf kettőben kitereltek a műveleti területre ahol a csendeskés esőben ronggyá áztunk, a leálló szél pedig döntött a délután hátralévő részéről. A döntés szerint a szelet nem érdekli a verseny se mi versenyzők, ő a maga részéről mára végzett, hazament és nekünk is ezt javasolja. Hát köszönjük szépen. Hazudnék ha azt mondanám, hogy tükörsima volt a tó vize de nem sok hiányzott hozzá és a tíz négyzetméter vászon ami máskor oly sok terhet rak a vállunkra most ahhoz is kevés, hogy megmozdítsa a finn dingit. Pedig annyi szél általában marad amivel hazaérünk de most nem beszélhetünk általánosságban. Az ilyen napok hatására rendszeresítettem egy jóképű pádlit a gépsárkányba amivel az út felét ha nem is könnyedén de megtettem, mialatt a többiek kormánylapáttal, hajódöntögetéssel próbálják meg a lehetetlent. Ekkor könyörült meg rajtunk a rendezőség és akinél volt három-négy méter kötél -ahogy nálam is- azt elvontatták a kikötőig, ráadásul az akcióba még a Vadliba is beszállt amiért ezúton is köszönet illeti a szervezőket.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEfd2Fa03YsJEx7SFfvAFZt3PiRLEwotH2wzPgMu9a1gIONkyeIqC2L-W-9VzLsDKQq0Vhgp9lsnzNcMlptT2pD4Odj_PGK_oI8JUGB8q6hsu9qEeYCoeIOUKEAQvK9rv_ciwOeawxdpA/s1600/%25C3%2589p%25C3%25ADt%25C5%2591k3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="575" data-original-width="1024" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEfd2Fa03YsJEx7SFfvAFZt3PiRLEwotH2wzPgMu9a1gIONkyeIqC2L-W-9VzLsDKQq0Vhgp9lsnzNcMlptT2pD4Odj_PGK_oI8JUGB8q6hsu9qEeYCoeIOUKEAQvK9rv_ciwOeawxdpA/s320/%25C3%2589p%25C3%25ADt%25C5%2591k3.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Na húzz el mint a Vadliba</td></tr>
</tbody></table>
Hát adtunk a szarnak egy pofont de minden valamirevaló mesében a jók elnyerik jutalmukat. Ennek a mesének nem csak mi vagyunk a szereplői, hanem a Szerbiából érkezett tucatnyi versenyző is akik velünk együtt szívtak a tavon. Ezalatt szakácsnőik olyan marhapörköltet rittyentettek, hogy több résztvevőben felmerült az igény a hölgyek honosítására bár gyanítom nem kizárólag az étel miatt.<br />
Aki szombat reggel nem érzett magában vágyat a versenyzésre az vasárnap még kevésbé volt lelkes, a fáradt őszi szél ugyanis megemberelte magát és könnyfakasztó hatos befújásokkal fogadott minket. Mit tagadjam, egy időre átértékeltem legutóbbi nyavalygásomat az erős szeles vitorlázásról de győzött a józan ész, helyett a rendezőség. Irány a tisztás.<br />
Tegnap az esőnek köszönhetően felülről, ma a felcsapódó hullámok jóvoltából alulról áztam szarrá már a kihajózás alatt, és még fel se ment a függöny. Amúgy nagyon faszányos verseny kerekedett ebből a harcos napból. A szél beállt Agárdi viszonylatban stabil ötösre /ez tudjátok mit jelent: nagy lyukak, firnyákos fordulók, pofátlan pöffök/ és tehettük a dolgunkat. A szó legszorosabb és legelcsépeltebb értelmében az esélytelenek nyugalmával indultam. Nyugodt voltam és esélytelen. A sor végén kullogtam természetesen de ebbe nem kívánok újra belemenni, volt ahol én voltam fifikásabb másnál és megesett, hogy fordítva de az a helyzet hogy rohadt jól éreztem magam. Tetézte az örömömet, hogy a halzolások nyolcvan százaléka jól sikerült, dacára a 45km/h-ás befújásoknak. Ez van Barátaim: aki tud, az gumicsizmában is tud! És ha önfényezésben ilyen jó vagyok ne menjünk el a helyezés mellett. Itt mondjuk nem tudok sikerekről beszámolni, egy sporit hagytam le azokon kívül akik vasárnap az otthon melegét választották a versenyzés helyett pedig az utolsó, negyedik futam előtt négyen is kiálltak és nagyot lehetett szakítani pozícióban, de itt jött képbe a klubház nyolcvanliteres bojlere.<br />
Négy órája vacogok a tizenhárom fokos tó áztatta neoprén nadrágban. Tíz perc mire ellövik a következő futamot ami jó szélben egy óra, utána el kell jutni a kikötőig ahol a nagy létszám miatt garantált a várakozás, erre bő fél órát számolhatok plusz az apró. Testvérek között is nettó két óra fagyoskodás vár rám mire elvergődök a zuhanyzóig és addigra az említett bojlerből az utolsó csepp melegvizet is kifacsarják a cimboráim. Ahogy tegnap.<br />
Jól mutatna az eredménylistán az utolsó futamon begyűjtött helyezés /ha nem jön közbe semmi/ de azzal max három napig lehet büszkélkedni, a megfázás amit ehhez csomagban kapok pedig alsó hangon is egy hétre C vágányra tesz. Nem kell ezen többet matekozni.<br />
Forró! vízben lezuhanyoztam, <a href="https://www.youtube.com/watch?v=13PYr15xwtI" target="_blank">megcsináltam az összefoglalót</a>, segítettem akinek amiben tudtam majd elköszöntünk egymástól és a biztonság kedvéért kicsit a tótól is. "Még sokszor találkozzunk így" -hangzott az egyik szerb barátunk szájából és ennél jobbat, többet nem kívánhatott volna. Se nekem, se magának.<br />
<br />
Idézet: Kasza Béla: Nem oltárCsabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-15924284342579675922019-09-08T11:48:00.001-07:002019-09-08T11:48:15.471-07:00Adjátok vissza a szeleinket, és a Prevital ahogy még nem láttadAddig kritizáltam a Velencei-tavi szelet amíg egy jóízű Balatoni vitorlázás reményében Gyuri barátommal célba vettük a Fűzfő Marinát, hogy majd ott, a nagybetűs Balcsi egyenletes szelében inasba rakunk mindenkit akit utunkba vezényel a balsors. Kishíja hogy szóról-szóra így lett, pontosabban a remek vitorlázás összejött és az bőven elég.<br />
A beígért hármas szelet hiába kerestük, bokros teendői máshova szólították így csak látogatóba ugrott be olykor-olykor na de kalózban vitorlázni kettesben is pazar, főleg ha jó a társaság. Már most leszögezem hogy ne számítsatok nagy sztorira. Elmentünk Alsóörsig, <a href="https://www.youtube.com/watch?v=A2GHSzCKBJY&t=101s" target="_blank">ahol már jártam a nyáron</a> meg vissza, többnyire mindkét irányba spinakkerrel. Félúton az egyik szélfordulónál <strike>lusták voltunk</strike> nem éreztük szükségszerűnek az irány tartása mellett leszedni a "golyót" inkább a kormánnyal korrigáltam egészen addig amíg fordultunk közel száznyolcvan fokot, természetesen végig hátszélben. Barátaim itthon vagyok, mintha el se jöttem volna Agárdról. Tisztára amikor az ember lecseréli az asszonyt és pár hónap után világosodik meg, hogy közel ugyanazt kapta csak más csomagolásban.<br />
Ezzel együtt marha jó volt és ki nem hagytam volna a képet ami egyetlen valamirevaló vitorlázó facebook posztjából sem hiányozhat. A naplementét képzeljétek a horizontra.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKjOsNUneXZcn_HAEMeroiFMpYpTtMrEe9Q4oHH4klAKG7857ile2hrXbNUJBttW6AvQCb6Rp0Ir61psZDlxjffC4MIwK3SCX8zEWVydGvlGUeZxIR4HuZcqkDOZAzeV3O1citwfIAfd4/s1600/kal%25C3%25B3zos.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKjOsNUneXZcn_HAEMeroiFMpYpTtMrEe9Q4oHH4klAKG7857ile2hrXbNUJBttW6AvQCb6Rp0Ir61psZDlxjffC4MIwK3SCX8zEWVydGvlGUeZxIR4HuZcqkDOZAzeV3O1citwfIAfd4/s320/kal%25C3%25B3zos.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hát, szélben csordogálunk</td></tr>
</tbody></table>
Még csak szeptembert írunk ugyan, de szerencsésnek mondhatom magam e Balatoni kanyar miatt különös tekintettel az engem ért változásokra, egész pontosan a hónapok óta tartó pillanatnyi útkeresésemre. Az átláthatóság érdekében kénytelen vagyok a kályhától elkezdeni de itt és most leteszem nektek a nagyesküt: amennyire lehetséges rövidre fogom a sztorit. A térdműtétből felépülve egy új munkahelynek köszönhetően nagy változások történtek az életemben, de nem akarok túlzásba esni maradjunk annyiban, hogy a hétköznapjaimban de ez szó szerint értendő. Családi vállalkozásba fogtunk ahol csak a hétvége szabad -rendre az öreg Matuska mondata jut eszembe: "Nem a kápitálizmusba élünk, hogy a dolgozónak dolgozni is kelljen" hát de- ám az se mindig és/vagy teljesen tehát innentől a háromnapos Balatoni versenyek, előtte legalább egy edzőnappal kilőve. Agárdi kétnapos jöhetne szóba de kevés esélyt látok mindkét napra, ráadásul edzésre se tudok annyi időt szakítani amennyit megkíván a történet. Ha láttátok egyik-másik filmemet az eladtadahajót kérdést fel sem teszitek, amivel nincs baj csak a mezőny folyamatosan fejlődik -főleg technikai szinten- én meg lassan de annál biztosabban maradok le tőlük amire a tavalyi szezon a legjobb példa. Egyik állandó riválisom Zoli barátom, akit tavasszal a Balcsin cipóra vertem -meg Agárdon is egész évben- őszre szerzett egy jobb hajót, árbócot, vitorlát és a bajnokságon képtelen voltam utolérni. Akkor határoztam a profibb cuccról aminek alapfeltétele a régi eladása de egyelőre nem jelentkezett a leendő tulaj. Ami miatt kár lenne keseregni, mert nem tudom mi értelme beruházni a drága holmiba ha versenyt legjobb esetben is csak a partról látok, amire meg most használom a dingit arra ennél jobb nem kell. Persze az élet nem állt meg, abban a pillanatban ahogy eljutok a tóhoz már ülök is a gépsárkányba de a normálszeles napok behatárolják a mondanivalót. Nincs nő nincs sírás, ami vitorlásul annyit tesz, nincs verseny nincs versenybeszámoló.<br />
Normálszelest írtam az előbb, ugyanis tavainkon a sportos szél és a pusztító vihar kialakulásának lehetősége az előrejelzést készítők szerint kéz a kézben járnak. Ebből következik, hogy a négyes-ötös szelet kurvaélet hogy megyéket elsöprő tornádó kíséri minden alkalommal amitől a yardok másodfokban a motoros kísérő nélküli kishajókat kizavarják a partra. Igen, én is tudom mi a szabály csak hát Agárdon eddig nem ehhez voltunk szokva. Viszont mióta egy ukrán majom hajóvezetést színlelve aktív telefonbuzerálás közepette lemészárolt huszonhét embert a Dunán, azóta minden szinten bekeményít a hatóság, mi meg nézegethetjük a príma szélben vágtató szörfösöket, a partról. Mert a szörfös nem fulladhat bele a tóba, szemben a kishajóssal.<br />
De miért kell beleokoskodni mindenbe? Ha földelés nélküli dugaljat használok sérült szigetelésű vezetékkel a kerti medencénél bokáig vízben akkor az állam kiküld valakit a helyi rendőrörsről és némi ejnyebejnye mellet kicseréltetik velem a balesetveszélyes kábelt? Ha az ócska nyeklő-nyakló létrámon mászok fel a tetőre, azonnal rámrontanak és vetetnek egy újat? Ha bénán bakolom fel a kocsit olajcserénél jönnek és kicserélik a fatuskókat szabványos 2T teherbírású bakokra? Ha hülye vagyok és elhiszem hogy ötös szélben tudok a legjobban vitorlázni, aztán mégse így lesz és a parti kövekről kell összesöprögetni a hajóm darabjait miért zavar ez bárkit? Vagy ha a saját marhaságom miatt feldobom a pacskert nem mindegy, hogy a medence mellett, a kocsi alatt vagy a Velencei-tóban csinálom? Miért kell felnőtt embereknek a kezét fogni vitorlázás közben ha az erdőben favágáskor nem rendelnek mellém senkit. A KSH adatai szerint átlagban háromszázhatvan ember hal meg naponta Magyarországon és ha nem közeli hozzátartozóról, színészről, ismert énekesről, celebről van szó nem is tudunk róluk. Persze egyszeri parasztként is be lehet kerülni a médiába valami látványos autó/motorbalesettel, végzetes kimenetelű viharban vitorlázással meg bármivel amin a felelősöket keresve szeret csámcsogni a sajtó. Mély együttérzéssel vegyes felháborodást színlelve lehoznak valami cikket, a nép rákattint, az újságíró indexe megugrik, a beérkezett utalásból ki lehet pengetni az Octavia havi törlesztőjét és jöhet a következő riport Kulcsár Edina fenekéről. Szóval ne áltassuk magunkat, hogy bármelyiküket érdekli is a dolog.<br />
És ezért vették el tőlünk a príma szeleket, pedig a felelős nem a vízirendőr aki nem fogta a kezem, vagy apukám aki nem tiltotta meg hogy kimenjek, netán a helyi polgármester aki nem rakott ki táblákat a hülyéknek méterenként hanem én a barom mert elhiszem magamról amit senki nem hisz el rólam. Jó, tudom bármilyen technikai probléma beüthet a vízen amit végzetessé tehet egy hirtelen lecsapó vihar, emellett nekem is első dolgom egy bajbajutott embernek segíteni de a lényeget gondolom értitek.<br />
Innen elég nehéz összekötő szöveget komponálni a Balatoni Boat Showra úgyhogy meg se próbálom. A lényeg, hogy rám is hatott a "Budapesttől egy órányira" marketingduma ami úgy is lett, sőt a Hungexpora se érek ki hamarabb és ez mégiscsak a Balcsi. A szuzukis hostessek szegények a szokásos unott pofát hozták, látszik hogy ez nem az ő világuk de az új Jimny rohadt jól mutat a töméntelen hajó mellett (is) és minden csorbát kiköszörül. Azt mondanám, hogy ugyanazok állítanak ki mint Pesten -pár éve nem voltam tehát ez nem mérvadó- de ebbe a kikötői selyempapírba csomagolva jobban eladható a történet és ha meguntuk a kiállítói hajókat még mindig van pár száz amiben gyönyörködhet az ember. Sőt a vízen ringatózó hajóra lépve még a vásárlási kedv is hamarabb megjöhet mint egy felbakolt gépsárkánynál. Felsorolásba bele se kezdek, az Amatőr Hajóépítők fa kenuja különböző színű és mintájú fa berakásokkal hatalmasat ütött de az igazi gyomrost a kiállítói pavilonok mögött "megbújó" Prevital adta. Láthattuk a tévében, a neten sőt talán még nyomtatott sajtóban is de így a parton, közvetlen közelről most volt szerencsém először. Impozáns? Látványos? Pazar? Bámulatos? A fenéket, kurva nagy és rohadt jól néz ki! A méreteivel itt a szárazföldön nem is tud mit kezdeni az ember, ettől függetlenül nekirugaszkodok egy képes beszámolónak erről a csónakról.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2ucAfC3QiElp31iNq665xoFi1NsemAoT5DmlPNp9xBJVQuvFZ8ioaY12T1bJLi_oL9kx0ni3yos2_7x6mCIuFYzdvcQk15avA54n1HS5qmE2VIV5KsC4ywJfUi-gbjfOqDNpHCPpoOpw/s1600/zs%25C3%25A1kos%252Buszony+a+zs%25C3%25A1kban.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2ucAfC3QiElp31iNq665xoFi1NsemAoT5DmlPNp9xBJVQuvFZ8ioaY12T1bJLi_oL9kx0ni3yos2_7x6mCIuFYzdvcQk15avA54n1HS5qmE2VIV5KsC4ywJfUi-gbjfOqDNpHCPpoOpw/s320/zs%25C3%25A1kos%252Buszony+a+zs%25C3%25A1kban.jpg" width="320" /></a></div>
Csak az arányok miatt csináltam ezt a hátizsákos képet. Farki, ha hétfőn felfedeztek ott egy karcolást eskü' nem én voltam!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDKmXHQu2W6vYrpI3L75PRzfID_XK-HFphF-BSQwVh9jHXTtXhI34GOF3zXDQ1QrXsEfcpr9FlS2ZRp3IA5llNbM_YDQkP9Jc5YAgwE9rlQ2iLr3RwelXi0Ujzy-RINem-hsI6LMJUfzY/s1600/leekocsi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDKmXHQu2W6vYrpI3L75PRzfID_XK-HFphF-BSQwVh9jHXTtXhI34GOF3zXDQ1QrXsEfcpr9FlS2ZRp3IA5llNbM_YDQkP9Jc5YAgwE9rlQ2iLr3RwelXi0Ujzy-RINem-hsI6LMJUfzY/s320/leekocsi.jpg" width="240" /></a></div>
A leekocsi sínjétől dobtam egy hátast. Mérőszalag híján leléptem, hat méter. Mint egy finn árbóc.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiX89IzLgtSPlRJPKbYuP_yYakGMmmmLrK-QgECCUZSRWfUu6reb692eMeM0orj9wGUVNmG3b56ElxhQCw1VDStxp6lR513P_imc-uOyBeikDVMcD0Moo1CLSOQhyphenhyphen3e53CZdvGdVZBVP7o/s1600/bumt%25C3%25A1bl%25C3%25A1zat.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiX89IzLgtSPlRJPKbYuP_yYakGMmmmLrK-QgECCUZSRWfUu6reb692eMeM0orj9wGUVNmG3b56ElxhQCw1VDStxp6lR513P_imc-uOyBeikDVMcD0Moo1CLSOQhyphenhyphen3e53CZdvGdVZBVP7o/s320/bumt%25C3%25A1bl%25C3%25A1zat.jpg" width="320" /></a></div>
A bumon figyel egy táblázat, ha pont ilyen hajód van érdemes felírni az értékeket.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjK_kQDoIzvGDs-mf9LHxyFDavXWuM3eqc27kOPAIizJg1hyP67VC694GLklOZ-ejHTNBWIA6ef58Dwhyphenhyphen0PPq2TTGa8v-7wf8iQVJqhaY1Y_kR5ana7GhVbajAZ8r31sNPRQDkjxHeU7wU/s1600/st%25C3%25A1gol%25C3%25A1s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjK_kQDoIzvGDs-mf9LHxyFDavXWuM3eqc27kOPAIizJg1hyP67VC694GLklOZ-ejHTNBWIA6ef58Dwhyphenhyphen0PPq2TTGa8v-7wf8iQVJqhaY1Y_kR5ana7GhVbajAZ8r31sNPRQDkjxHeU7wU/s320/st%25C3%25A1gol%25C3%25A1s.jpg" width="320" /></a></div>
Stágolás.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4Xph8d0HUCnMIEeiHS_YDL-IxBTH2-LgJRmBidGPSewlk5M9VRZrSAr1NZ9spIR-YbDtiFkQwmuBDur9qO7uKf-pQ-0C6MOL1l7cBZyDdJtKdAuEKnf4sP3wDjojpHTvccwxeoS-Z820/s1600/orrsud%25C3%25A1r.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4Xph8d0HUCnMIEeiHS_YDL-IxBTH2-LgJRmBidGPSewlk5M9VRZrSAr1NZ9spIR-YbDtiFkQwmuBDur9qO7uKf-pQ-0C6MOL1l7cBZyDdJtKdAuEKnf4sP3wDjojpHTvccwxeoS-Z820/s320/orrsud%25C3%25A1r.jpg" width="320" /></a></div>
Diszkosz nagyságú csiga az orrsudáron. Igen, a távolban az a hajó árbóca.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1uDmEzBiunJ3kxbXdmG56e85iEm9C6DcAevNTNrTWEV-hoWoVmqujvAtY6kRoGV0fV-AAGIgSHga-5Y1dWqGvRUi-8BFDbvcmACm_369sHhWNdqy5TzEtn0QE5lv8G24md0s2l4Kso50/s1600/orrsud%25C3%25A1r+leh%25C3%25BAzat%25C3%25A1s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1uDmEzBiunJ3kxbXdmG56e85iEm9C6DcAevNTNrTWEV-hoWoVmqujvAtY6kRoGV0fV-AAGIgSHga-5Y1dWqGvRUi-8BFDbvcmACm_369sHhWNdqy5TzEtn0QE5lv8G24md0s2l4Kso50/s320/orrsud%25C3%25A1r+leh%25C3%25BAzat%25C3%25A1s.jpg" width="320" /></a></div>
Józsikám, az orrsudarat lefelé is meg kéne húzatni. Van valami ötleted? Van.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh56_Chq61vuR-KbsaMcNarK4Hnq0jrzwJJAGVw8KWHXroqZLaxJf0ZT004Va5NfImIZpTrpR6o3-XeZggSF5deSbBYqef8MNXfpeeIP-gqbKJ9n_cj-D3nwwbzbdk2Z7PCkGVFoyf8zHg/s1600/cs%25C3%25B6rl%25C5%2591.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh56_Chq61vuR-KbsaMcNarK4Hnq0jrzwJJAGVw8KWHXroqZLaxJf0ZT004Va5NfImIZpTrpR6o3-XeZggSF5deSbBYqef8MNXfpeeIP-gqbKJ9n_cj-D3nwwbzbdk2Z7PCkGVFoyf8zHg/s320/cs%25C3%25B6rl%25C5%2591.jpg" width="320" /></a></div>
Csörlő. Nem nagyobb mint egy malterosvödör, bár annál jobban néz ki.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioqLqpGO0PcCKB9svp8XnWMOwMiCwGekF6u9oWClwJPqPYBdHjJdMJ62rPZgIWw_3MtJkOkAWYcw6LHQ2tYERo1kqoy1AhhNAVu2jZIcWtl-KRAw9NAqvkkUn-gpOQNljLpfVzZSF5mac/s1600/hidraulikacs%25C5%2591.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioqLqpGO0PcCKB9svp8XnWMOwMiCwGekF6u9oWClwJPqPYBdHjJdMJ62rPZgIWw_3MtJkOkAWYcw6LHQ2tYERo1kqoy1AhhNAVu2jZIcWtl-KRAw9NAqvkkUn-gpOQNljLpfVzZSF5mac/s320/hidraulikacs%25C5%2591.jpg" width="320" /></a></div>
Erre nem tudtam rájönni mi lehet, pedig még a csavarokat is meglazítottam.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRnGszFZh77ZbH-cs8QWZmn5anTgGTDmrcIPK-vaFSUZyjU2BFpWPy0H3mW7hFxiK3OtaO7whqiDCetJ-PpYjQmJiptD_jQbT4S2CTd7vS02WYe2Op1Fg_GfJpm5lnzhcBAs403keam4Y/s1600/%25C3%25A1rb%25C3%25B3cd%25C5%2591l.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRnGszFZh77ZbH-cs8QWZmn5anTgGTDmrcIPK-vaFSUZyjU2BFpWPy0H3mW7hFxiK3OtaO7whqiDCetJ-PpYjQmJiptD_jQbT4S2CTd7vS02WYe2Op1Fg_GfJpm5lnzhcBAs403keam4Y/s320/%25C3%25A1rb%25C3%25B3cd%25C5%2591l.jpg" width="320" /></a></div>
Amitől kicsit hátradőlt az árbóc. Asszem ideje indulni...<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtjJscyB4o0e8vO9c3UqQL-tFY9iiMCpUIwXrqu9vku128qMicfY1olAVynO9UsDxvvfgzPAziyXAKOi1a1UPgUIfvJ32ApiIqkm9Pl0nra9pY0eL9g3Z2gb6KM-egML1CA5pq0V0RyZw/s1600/h%25C3%25A1l%25C3%25B3+m%25C5%25B1v%25C3%25A9szes.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtjJscyB4o0e8vO9c3UqQL-tFY9iiMCpUIwXrqu9vku128qMicfY1olAVynO9UsDxvvfgzPAziyXAKOi1a1UPgUIfvJ32ApiIqkm9Pl0nra9pY0eL9g3Z2gb6KM-egML1CA5pq0V0RyZw/s320/h%25C3%25A1l%25C3%25B3+m%25C5%25B1v%25C3%25A9szes.jpg" width="320" /></a><br />
A rácsos linzer adhatta az ötletet.<br />
<br />
<br />Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-86701477397669634722019-07-24T11:27:00.000-07:002019-07-24T11:27:03.512-07:00Életed filmje és a hajó amit délutánra terveztek No. K<span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">özel egy hónapnyi aranyat érő eső és a végtelennek tűnő májusi ősszel karba öltött h</span>osszas nyűglődés után júniusban végre nyakunkba szakadt a nyár. <span style="background-color: transparent; color: black; display: inline; float: none; font-family: "times new roman"; font-size: 16px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration: none; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">Megérdemeljük, megszenvedtünk érte és azóta miatta is szenvedhetünk, de legalább lehet vitorlázni. </span><br />
Jelen pillanatban próbálom visszaerősíteni a lábam, ha ennek <u>egy napon</u> a végére érek akkor következhet a finnes izomzat felépítése a nulláról és csak eztán jöhet szóba bárminemű versenyzés. Egyébként remekül elvagyok. Rendkívüli módon élvezem a "sima" vitorlázást, egyedül az erősszeles vágtázások, az edzések-versenyek utáni fáradtság és az itthoni aligbírokkiszállniakocsiból érzést hiányolom. De azt rohadtul. Amúgyba istenit jövök-megyek a nekem való hármas szélben, sőt a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=UA-Zh-WiWJw" target="_blank">Nemzetközi hétről</a> készült beszámolómat is a gépsárkányból készítettem és biztosan nem látszik a filmből, de elég fárasztó volt. Rohanni a többiek után/elé, úgy megtartani hajót hogy a meder alján landoló technikát ne kelljen a csónakból siratni és lehetőleg látszódjon/hallatszódjon is valami. És a legfontosabb, egy csomót menni kreuzba, manőverezni ide-oda a többiek zavarása nélkül, tisztára mintha én is versenyeztem volna pedig csak egy ellenfelem volt, az idő. De hát, ilyen ez a filmipar.<br />
Szóval gyönyörködöm a táj adta szépségekben és szokás szerint nagyokat töprengek. Egyre másra születnek a szebbnél jobb gondolatok amik lassan de annál biztosabban tűnnek el a szürkeállományból, hogy estére mire ölembe veszem a gépet csak nagy nehézségek árán idézzem fel az emlékeket. Persze azok nélkül is csodás ez az egész, csak nehezen tudom megosztani veletek de legalább van időm efféle marhaságokkal foglalkozni.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXbWpdfGIfEb_9UKRTdKl1IIzy7qPhcN8veBbFEjQ3VwcX5-z1gFkLasBcljGe-u8BKaCkD-EF8L1VMrqehxutzG29S5Yc3MoX5lgl5tVxm20IDSd0RbOXY3h2UemaHp1O-w9GxY9al8I/s1600/kreuz.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="575" data-original-width="1024" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXbWpdfGIfEb_9UKRTdKl1IIzy7qPhcN8veBbFEjQ3VwcX5-z1gFkLasBcljGe-u8BKaCkD-EF8L1VMrqehxutzG29S5Yc3MoX5lgl5tVxm20IDSd0RbOXY3h2UemaHp1O-w9GxY9al8I/s320/kreuz.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mit látsz a képen?</td></tr>
</tbody></table>
1. Beült a paraszt a hajóba, ment egy kört és akkor mi van?!?<br />
2. Önfeledt, cél nélküli hajókázás a Velencei tavon.<br />
3. A kettő együtt, de biztos jön valami csavar mert itt szokott.<br />
Helyes válasz a hármas. A tét nélküli, mondjuk úgy szabadidős vitorlázás hátrányai megegyeznek az előnyeivel amire fentebb ki is tértem viszont a szépségei eleddig nem kerültek szóba, ideje annak is keríteni pár sort. Van idő kísérletezgetni, filmezni és arra amit a képen láttok. Kevés olyan bejegyzéssel találkoztatok amiben nem említettem legalább egyszer a "trükkös" Agárdi szelet, jobbára negatív szövegkörnyezetben és aki nem járt a Velencei-tavon talán fenntartásokkal kezeli, túlzó, erőltetett hisztinek tartja a nyünyögésemet, de most, Kedves Olvasó jöjjenek a száraz tények már amennyiben egy vizes sportnál beszélhetünk ilyenről. Ez ugyanaz a múltkori app amit most az Agárdi hajóállomásnál indítottam el, ahová a csónakot tettem ott fordultam vissza egy nagyobb nádsziget miatt és visszacsorogtam a parton. Pöpec hármas szélben ami ráadásul északkeletről szállította az üzemanyagot. És mi a csavar? Hát az Apukém, hogy indulástól visszafordulásig negyedszélben hajtottam a dingit. Nem állítottam a vitorlán tartva az északi partot hanem kizárólag a széljelzőhöz igazítottam a hajót, hogy folyamatosan negyedszeles állásban legyen és ezt a leginkább grafikonra emlékeztető vonalat firkantottam a tóra. Helyenként úgy éreztem visszakreuzolok a kikötőbe és a <a href="https://porthole.hu/" target="_blank">Porthole</a> féle Kwindoo körkapcsolást is simán megcsinálom itt a tollfosztóban, igaz egy cseppet más értelemben. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy mindezt nem ám a hírhedt déli szélben hanem kifújt egyenletes északnyugatiban hoztam össze. Tehát mi a tanulság? Ne oszd az ész annak aki Agárdról jött.<br />
Aztán ahogy napok váltogatták egymást szépen kezdtem magamra találni és végre összejött egy igazi, amolyan ereszd el a hajam hasítás amibe csak félve mertem belevágni de olyat tolt a lelkemen hogy még másnap reggel is a hatása alatt voltam.<br />
Tizenhárom csomós alapokkal fenyegetőzött a Windfinder amit a szél úriember módjára be is tartott és igaz, hogy tavaly ilyen értékek alatt el se indultam a tóra de most idén van és a majrémérő szaporábban villog mint a másodfokot jelző parti fények. Menni vagy nem menni, az itt a kérdés. A drótkötelek még nem fütyülnek de a bénán hagyott felhúzókötelek ütemes, agresszív csapkodása megremegteti az amúgy sem acélos lábakat. Megállapodok magammal a jól bevált félszelezésben, ahhoz talán mind az eszem mind az erőnlétem megfelelő. Aztán néhány kanyar után a bátorsággal karöltve visszatért belém az élet és vigyorgó fejjel lógtam a hajó oldalán, a hátszeles, raumos résznél meg siklásba jött a gépsárkány ami ugye istenkirály.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjk2FcCYD_nhgh8pj7vA5-WzCowhysqDJmF01k9_VWhCOvDAuOrN0FyEOzMKm3UqESIjTGwKdfDHh7r2w2wiFAe8niUbQuj_l7BtpIPa-J2RsQ5TKt2FuJsSgaxqWeHU0LKZb49v9OdIkw/s1600/teperek.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjk2FcCYD_nhgh8pj7vA5-WzCowhysqDJmF01k9_VWhCOvDAuOrN0FyEOzMKm3UqESIjTGwKdfDHh7r2w2wiFAe8niUbQuj_l7BtpIPa-J2RsQ5TKt2FuJsSgaxqWeHU0LKZb49v9OdIkw/s320/teperek.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">"Ne nézz vissza már." Ja,de.</td></tr>
</tbody></table>
El se hittem, hogy így visszaerősödtem. A fordulásokról egyelőre annyit, hogy voltak, halzoltam is talán ötször a két óra alatt de igazából kit érdekel? Rohadt jót mentem a szörfösöktől hemzsegő tavon és a hazatérés gondolatától vezérelve többször is célba vettem a kikötőt, de egyszerűen nem bírtam rávenni magam. Ott még lehetek eleget de ezt sehol máshol, semmi másban nem kapom meg. Persze az indulás is elérkezett, de én ilyen tempóban még soha nem vánszorogtam haza. Nem mintha otthon rossz lenne, csak onnantól az esti házkörüli teendők elviszik a fejemet én meg minél tovább szerettem volna ízlelgetni a hajó, a szél és a szabadság adta felszabadult boldogságot. Ráérősen, a parton gurultam végig hogy legyen időm elbúcsúzni a tótól és a legutolsó pillanatban hajtottam fel a pályára ahol -ha lehet ilyet mondani- kényelmes százhússzal krúzoltam haza az esti szürkületben. Hát ez hiányzott basszus! Normál szélviszonyok között is isten ajándéka minden finn dingiben töltött perc de tíz csomó fölött már más a mókafaktor.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTmPp4PAqLFtFY-Is-3RVG2Yl_cTGUPfn7sNh9H6LRnO-S7pbONcS98faD_-NErVq1KJ6cPVnZV-_Cx8JelNiGQ0OgAuHdzkg2fQ6pMZRVRiSF_ES5BZU-msHHSA5nsNpbFFHfUo5hVCc/s1600/legjobbsz%25C3%25A9l.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="575" data-original-width="1024" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTmPp4PAqLFtFY-Is-3RVG2Yl_cTGUPfn7sNh9H6LRnO-S7pbONcS98faD_-NErVq1KJ6cPVnZV-_Cx8JelNiGQ0OgAuHdzkg2fQ6pMZRVRiSF_ES5BZU-msHHSA5nsNpbFFHfUo5hVCc/s320/legjobbsz%25C3%25A9l.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A finn délutáni hajó. /Bf/ Négy után a legfaszább</td></tr>
</tbody></table>
Na de mit érne az egész beszámoló egy olyan statisztika nélkül, ahol még a sebesség is látszik?<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgDshSOMVoD2ixu9PgWbp-vflCLrbSKJDjcYUoFvv2zmHLQHlzKySfBbdWtu4dDCpgSCTtHIqB3dki1zD0ICUCQPoKffvoa8qcPMV_p98ohXi9PiQRXHLN4arXrfstxqoH4KHNx_b7oZ0/s1600/kwindo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="539" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgDshSOMVoD2ixu9PgWbp-vflCLrbSKJDjcYUoFvv2zmHLQHlzKySfBbdWtu4dDCpgSCTtHIqB3dki1zD0ICUCQPoKffvoa8qcPMV_p98ohXi9PiQRXHLN4arXrfstxqoH4KHNx_b7oZ0/s320/kwindo.jpg" width="179" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div>
Tíz csomó. Nem is rossz egy rehabostól</div>
</td></tr>
</tbody></table>
Ezek után csoda, ha ráizgultam az ilyen napokra? Összejött tizenkét csomós sebesség is a tisztáson, hatos befújásokban amit mondjuk nem sírok vissza, de hősiesen helyt álltam. A manőverek továbbra is siralmasak, de pillanatnyilag teszek rá, csinálhatom még elégszer mindegyiket. Most "csak" jól akarom érezni magam.<br />
Marha régen volt talán egy viszkireklám ezzel a szöveggel: "Élj úgy, hogy ha lepereg előtted életed filmje érdemes legyen végignézni" és legyünk őszinték, nincs az az intelligens mosópor, potencianövelő, esetleg sör reklám amiben ezt a dumát azóta is túllépte volna bárki a marketingosztályról. Legalább annyira lehetetlen mint magát a szlogent tartani, de ezekkel a kanyarokkal, néha egy finom pohár borral az ember megteszi amit a lehetőségei engednek, és ha az egészet talán mégsem érdemes végigülni, azért remélem az ilyen délutánokból pár perc benne lesz.Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-20632682329557086392019-05-29T04:35:00.000-07:002019-05-29T04:35:51.461-07:00Mankótól a sámliig, sámlitól a kikötőig, kikötőből a tisztásigMárciusban azzal búcsúztam el, hogy felújítottam a hajómat, felújíttatom a térdemet és azután meglátjuk mit hoz az élet. A tervben egy /pontosabban kettő/ jó térd és egy, a mostaninál profibb hajó szerepelt amiből az első, egyben fontosabb megvalósulni látszik, a második pedig várat magára de ahogy mondják, nem szar ez hogy elkapkodjuk. Mellesleg a gépsárkány tuningolásában az esztétika és a lelkiismeretesség ugyanakkora szerephez jutott, hiszen ha nem talál új gazdára a méz áru akkor se egy bontószökevénnyel hasítsam a vizet. Nos a hasítás mostanáig váratott magára ugyanis a teljes felépülésemnek most kezdek a végére érni és anélkül, hogy részletekbe menően untatnálak benneteket annyit elmondok, sok minden került más megvilágításba. Például marha jó dolog mankó nélkül járni, lépcsőzni, behajlított lábbal leülni, a sarki közértbe már sántikálás nélkül elmenni, éjszakát fájdalom nélkül átaludni. Önállóan fürdeni mert igaz, hogy csábítóan hangzik amikor fehérnép mosdatja a férfiembert de bizony van az az élethelyzet amikor vajmi kevés örömet tartogat. És biztos én vagyok a hülye, de megint azok a hétköznapi dolgok értékelődtek fel a szememben amik mellett nap mint nap elmegyünk, már ha képesek vagyunk menni. Mert állhat hajód a kikötőben vagy nyolcvangurigás sportkocsid a kertben, ha segítség nélkül még a gatyádat se tudod felvenni akkor az egész annyit ér mint nagypapának, bocs sugar daddynek a ripiropi huszonéves spinéje. Nézegetheted, birtokolhatod, meg is tapogathatod de igazából pont te nem fogod használni.<br />
Egy hónap után kapott lendületet a javulásom, sorra döntöttem meg a két-három nappal azelőtti rekordjaimat - persze gyógytornában- és a lábam se volt már vékony mint a bowden de a fő cél még váratott magára. Ez pedig nem más mint a sámli. Ezen ülve hamuzom a kályhát, készítem be a tüzelőt és első olvasatra semmi köze a vitorlázáshoz, de még másodikra se viszont az üléspozíció megegyezik a finn dingijével. Bíztató jelek azért voltak. Az <a href="https://www.youtube.com/watch?v=EO7PAyAC2-U" target="_blank">Atom Kupáról készült beszámolómat</a> egy motorosból vettem fel és kimondottan jól viseltem, a vitorlást is odébb tudtam húzni a kertben de csak akkor leszek birtokon belül ha a sámlira minden nehézség és fájdalom nélkül képes leszek leülni, sőt ugyanezt visszafelé is produkálni tudom.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT9WzbW8Umsb14fBgba5Ea8TT1MFxNpsCMYjERSEIYuYphbShjnz4EE6r6hR75i1gNhFLNuuREobw9UXKPUPzSlrs63ApNWXJs97UA1ZOeRJKpWTUhgtKb9bnQlhNcY4LfeQxV2zS6X5g/s1600/s%25C3%25A1mli.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT9WzbW8Umsb14fBgba5Ea8TT1MFxNpsCMYjERSEIYuYphbShjnz4EE6r6hR75i1gNhFLNuuREobw9UXKPUPzSlrs63ApNWXJs97UA1ZOeRJKpWTUhgtKb9bnQlhNcY4LfeQxV2zS6X5g/s320/s%25C3%25A1mli.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A vágy titokzatos tárgya</td></tr>
</tbody></table>
Láss csodát, ez a nap is elérkezett ahonnan már csak egy lépés volt a tollfosztó, de az szó szerint. Igaz, a házi őrizetem végére értem viszont a csónakba szállással is illene megbirkóznom hiszen a part fix, a hajó meg még ott se mindig szóval a láb kisebb-nagyobb csavarodásával, tekeredésével is ajánlatos számolni. Szembenéztem a rövidtávú hátrányokkal a hosszútávú előnyök érdekében így jobb híján ráerősítettem a gyaloglásra, a szobabringára és a teraszon ücsörögve fájó szívvel bámultam állandó széljelzőmet az ötszáz méterre magasodó nyárfák lombját, hogy a rohadt életbe, már megint milyen finom szél fúj.<br />
És amikor nem bírtam tovább nekiugrottam a gépsárkánynak. Első körben felkutattam a deklifedeleket, bekötöttem a sottkötelet, visszaraktam a kistáskámat és igen, helyére pattintottam az árbócpozícionáló konzolt amire több mint egy éve nem volt érkezésem. Jahh kérlek alássan, ilyen hajtós ez a versenysport.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbUP99a8ITg_cXuI8CwfqLbwYW2-wcwoy95vQVg7qcRG74O6q6ODGJZt7A8YxIGtfj5cRfptnLTSwqtttxU4AQFxwC48GxpWFkcqf7_8eBnRu5QCJWpzD3Dj9B5ap2C4zHjLWYczF_8N0/s1600/konzi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="768" data-original-width="1024" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbUP99a8ITg_cXuI8CwfqLbwYW2-wcwoy95vQVg7qcRG74O6q6ODGJZt7A8YxIGtfj5cRfptnLTSwqtttxU4AQFxwC48GxpWFkcqf7_8eBnRu5QCJWpzD3Dj9B5ap2C4zHjLWYczF_8N0/s320/konzi.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Középpontban figyel a cucc, de ez a kék mindent überel</td></tr>
</tbody></table>
<div>
Nem biztos, hogy első látásra feltűnik de az a sötétben megcsillanó bizbasz nem más mint a hányatott sorsú ám szakszerűen feljavított hurkám. Ezért lőttem egy közelit is mert úgy szemetgyönyörködtetőbb. </div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimBYqqzS_AooT4Dn7rbg3eD_TV35qD1hIAIjBmcJfX7e6zDHNWzhQUQzoslrxWP0fO8zHrJ2wD-oarJ9i7Z_iYvmZp86cPHx397FtxEN5dIfkwASqkmjcF9E71mafjoib5yxYIWH7bCLc/s1600/hurka.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="650" data-original-width="1024" height="203" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimBYqqzS_AooT4Dn7rbg3eD_TV35qD1hIAIjBmcJfX7e6zDHNWzhQUQzoslrxWP0fO8zHrJ2wD-oarJ9i7Z_iYvmZp86cPHx397FtxEN5dIfkwASqkmjcF9E71mafjoib5yxYIWH7bCLc/s320/hurka.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Esküszöm ez az utolsó kép a róla</td></tr>
</tbody></table>
<div>
Valamikor tavaly fújtam fel, azóta is faszányosan tartja a levegőt. Ez van gyerekek, mesterembert nem a kutya szarta. És ha már így összeállt a dingi, ideje meglátogatni természetes közegét a vízpartot. Hétvégén persze, amikor találok néhány jóhiszemű sporit akik leimádkozzák helyettem a futóról mert arra még nem állok készen. </div>
<div>
Mellesleg a kikötő tavaly megkezdett teljeskörű felújítása kimerült a mederkotrásban és a kishajós pontonok autentikus állapotban való visszarakásában. Szóval ugyanaz a helyenként málladozó beton és korhadt deszka alkotta idilli kép fogadja a látogatókat mint eddig, de igazából tök mindegy. Az újak örülnek ha jut nekik hely, a régiek meg ezt nézik évek-évtizedek óta. Az ok prózai, ám mégis a nyolcvanas-kilencvenes évek magyar vagy csehszlovák vígjátékait idézi: az erre szánt pénz elfogyott. Hja barátaim, ebben nőttem fel én lennék a hülye ha csodálkoznék rajta.<br />
Na de visszakanyarodva a fő csapásirányhoz összeraktam a gépsárkányt amivel eleinte szívtam egy kicsit, ugyanis az árbóckockám túl passzentosan illeszkedett az árbóchoz és üveglap híján sniccerrel faragtam be a helyére. Harmadszorra sikerült eltalálnom a méretet, tököltem még egy sort az apróságokkal és el is ment a délelőtt. A déli szél kettes négyes között dolgozott és igen engedtem a kísértésnek, igaz segítséggel. Belöktük a hajót, nagy keservesen beszálltam, boldogan mentem egy bő órát és még keservesebben kiszálltam. Barátaim, azért ez rohadtul jó dolog és igaz, hogy Agárdon a déli szél inkább büntetés mint szél de ennyi kihagyás után még így is pazar volt. A manővereket minimalizáltam, lógás és társai alapból kizárva és ha a turiszt módot ki lehet váltani mondjuk nyuggerturiszt vitorlázással akkor most megtettem, és nincs azzal semmi baj, ideje barátkozni a helyzettel.<br />
Persze mindenért meg kell fizetni és hogy tudjam hol a helyem az életben kikötéskor úgy odavertem a hajót, hogy legközelebb javítószettel indulok "vitorlázni". Az egész napot, pontosabban minden napomat a térdem gyógyulásának vetem alá, kimért lépések, óvatos mozdulatok, semmi emelés, célirányos terhelés ahogy ez most is történt, ennek köszönhetően problémamentesen telt a nap egészen a kikötésig. Itt a nagy óvatoskodásban addig tököltem amíg a szél fordult egy szerény hatvan-hetven fokot - amire Agárdon egyébként se kell sokat várni- és a betonmólót semmi sem menthette meg az ütközéstől. Kész szerencse, hogy nem újították fel.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitQkEpQXNThZrXAtA8CcGAH7MIGewpFnCUnc5LFpbfw6PAmllWbQv1SZgYtBilUxQ0OhV1xhq8AgJIo8rroEJxjEU9WURprrWrApvlnBj7h_lUTsDjUGiGdf6UZOsuQEwbhCDzHCdCTPc/s1600/t%25C3%25B6r%25C3%25A9s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="768" data-original-width="1024" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitQkEpQXNThZrXAtA8CcGAH7MIGewpFnCUnc5LFpbfw6PAmllWbQv1SZgYtBilUxQ0OhV1xhq8AgJIo8rroEJxjEU9WURprrWrApvlnBj7h_lUTsDjUGiGdf6UZOsuQEwbhCDzHCdCTPc/s320/t%25C3%25B6r%25C3%25A9s.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Méghogy ez sérülés? Látnátok a mólót....</td></tr>
</tbody></table>
Sokat agyaltam mi értelme volt házhoz menni a pofonért, a bénázásokkal meg ezzel a koccal és a következő hét péntekén meg is kaptam a választ. Ekkor mentem le kijavítani a gépsárkányt és olyat vitorláztam, hogy ihaj. Na de előbb a meló, szóval műgyanta, festék, edző, higító, szerszámok mind bekészítve, felcsiszolom a decket és mikor lefeszegetem a műgyanta fedelét, látom hogy bedöglött az anyag. Hát ja, ha nincs az embernek annyi esze, hogy otthon megnézze akkor irány a helyi barkácsbolt ahol nem csak úgy műgyantát árulnak, hanem egyenesen hajójavító készletet!<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDj4JyMd07_A5_QGWUI87cbhuTsNmYaxEdYVjKe6tqR8pzPLaWGuh-N6PlWDDq18xp6924bku2WLM5VTwTd16C-mPtA5k23Rj-kHj_rllE1E2m9Xfa0G8gU-8BYn4eRC0L8xTykqiYsH0/s1600/jav%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="768" data-original-width="1024" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDj4JyMd07_A5_QGWUI87cbhuTsNmYaxEdYVjKe6tqR8pzPLaWGuh-N6PlWDDq18xp6924bku2WLM5VTwTd16C-mPtA5k23Rj-kHj_rllE1E2m9Xfa0G8gU-8BYn4eRC0L8xTykqiYsH0/s320/jav%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nagy segítség a kis vödörben</td></tr>
</tbody></table>
Csiszolópapír, műgyanta és egy terjedelmes üvegszövet a csomag tartalma, épp csak a nélkülözhetetlen lejárt plasztikkártyát nem adták hozzá, de anélkül meg úgyse megyek sehova. Ez ugye gyorsan köt, jöhet a festés ahogy a múltkor. Szerencsére ebben az isteni napsütésben, huszonfokban az is gyorsan dolgozik, de nem eléggé ráadásul északi szél fúj amit hülye lennék kihagyni szóval ahogy a felülete megszáradt indultam is a tisztásra, megkeresni a festék számára legideálisabb körülményeket. Amúgy ilyen lett, ezt már kikötés után fotóztam, azért látszanak a rászáradt vízcseppek.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5BS5eMi6fpThrOiffp3xwvgYTFWYlhypyeVVxaOY-Q26AZPNj6Wmemg_HlbuN4CVywAJcgoMYq1T9TgOf6Hf02Hrj4KgUL4MWCTE3Lbr1F-yaISfP4fQlSZ2-V8xcIpQRERva47BmZaQ/s1600/jav%25C3%25ADfestett.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="768" data-original-width="1024" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5BS5eMi6fpThrOiffp3xwvgYTFWYlhypyeVVxaOY-Q26AZPNj6Wmemg_HlbuN4CVywAJcgoMYq1T9TgOf6Hf02Hrj4KgUL4MWCTE3Lbr1F-yaISfP4fQlSZ2-V8xcIpQRERva47BmZaQ/s320/jav%25C3%25ADfestett.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mostantól a "déli" sólya felejtős</td></tr>
</tbody></table>
Szóval <i>egyedül</i> belöktem a csónakot és igen, megszenvedtem a bumkihúzóval, szívtam a széljelzővel, meggyűlt a bajom a kormánnyal -nem félreérteni- és az űberbéna manőverek is a korai tanulóidőszakomat idézték, de őszintén, kit érdekel? Sergettünk mint az állat a hármas néha négyes szélben ami annyira egy irányból fújt, hogy minden tisztességes tavon megállná a helyét, itt a Velencein meg egyenesen ajándék. Be a nádszigetek közé, át a tisztáson, ki a parthoz ráadásul háromszor még halzoltam is, minden marha jó, olyannyira hogy bármiben ülnék fülig érne a szám, de persze a finn dingiben ér leginkább fülig.<br />
Az már csak hab a tortán Kedves Olvasóim, hogy új alkalmazást találtam, ami végre nem bringás hanem hajós és biztos vagyok benne, hogy hiányoltátok a statisztikáimat úgyhogy a Kwindoo segítségével most megkönyörülök rajtatok.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3HpPSvZJ9yNYQjBUvUKRAuMEwQAJHmFANTz_k2ksBFhE2czMAyNMnRAWjfzuqaXo1MXPuIoD5SVpv8aQAqII6WN-NoIl9nWAfHjWrv_Nf5Vu_XT1oHqNPUp5Zr26tAm3d0ig0V7VMMrM/s1600/kwindoo1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="539" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3HpPSvZJ9yNYQjBUvUKRAuMEwQAJHmFANTz_k2ksBFhE2czMAyNMnRAWjfzuqaXo1MXPuIoD5SVpv8aQAqII6WN-NoIl9nWAfHjWrv_Nf5Vu_XT1oHqNPUp5Zr26tAm3d0ig0V7VMMrM/s320/kwindoo1.jpg" width="179" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div>
A nádszigetekről lövése sincs de</div>
<div>
azonkívül mindent tud és jegyez</div>
</td></tr>
</tbody></table>
Hoppácska, hol repesztettem a leggyorsabban, merre jártam, mettől-meddig voltam kint, mennyi lett az átlagsebességem? Kwindoo megmondja ráadásul bármire gyanakodnának otthon: Drágám, nézd csak, én vitorlázni voltam. Már ha nem mást mondtunk induláskor. Mellesleg a kettő közül ez a tracking verzió, a liveview -n pedig az aktuálisan zajló verseny(ek) hajóit láthatjuk. <b></b><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwuBN1oFHypk6XuLRNSZYZJpZxzmF5MxqnHlY9aIB-z8acBIdGSQejXbbXRV80IhjQSVYFqYDJyk_del52wVEm5A9RItuutmVULWBgS_OkVHCjbSask-l9UNpkHCuhz_laO_-S3MUaUXw/s1600/kwindoo2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="539" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwuBN1oFHypk6XuLRNSZYZJpZxzmF5MxqnHlY9aIB-z8acBIdGSQejXbbXRV80IhjQSVYFqYDJyk_del52wVEm5A9RItuutmVULWBgS_OkVHCjbSask-l9UNpkHCuhz_laO_-S3MUaUXw/s320/kwindoo2.jpg" width="179" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ugyanez számokkal is megy</td></tr>
</tbody></table>
Május van. Három napot már vitorláztam, amit egy hónappal ezelőtt nem hittem volna el senkinek és amiért a Dokibácsi biztos beírna egy feketepontot. Viszont nem sok maradt ki a szezonból és csatlakozott a tízedik követő. A versenyzés -legalábbis a finn dingiben- őszig vagy akár erre az évre kilőve, de csak úgy öncélúan menni bele a vakvilágba is nagyon zsír. Mondhatnék-e mást amikor a gépsárkányból ez a látvány tárul elém minden alkalommal?<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4uLiSWF3nqhdAl6LFFzrPzcodzZ38ZFLWPZh8avpACQZCRhvIZ2ta2r6JYhB6AUdIsn8GYtOwmKTfqm2O7z7IZ6Wb2uOXYyvvsUvMSRrxHgmMu3gJcURhWnhuo9W15KsmqoZmrhYmt28/s1600/v%25C3%25ADzen.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="575" data-original-width="1024" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4uLiSWF3nqhdAl6LFFzrPzcodzZ38ZFLWPZh8avpACQZCRhvIZ2ta2r6JYhB6AUdIsn8GYtOwmKTfqm2O7z7IZ6Wb2uOXYyvvsUvMSRrxHgmMu3gJcURhWnhuo9W15KsmqoZmrhYmt28/s320/v%25C3%25ADzen.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A sok sallang mellé csináltam egy normális képet is</td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-40163785448550620422019-03-09T11:02:00.000-08:002019-03-09T11:02:15.578-08:00Harc a celsiusokkal, Mekk Elek ezermester, és a két hét szívás utáni gyönyörElső fejezet. Azoknak, akiknek lövésük sincs Mekkről. Ez egy esti mesesorozat volt a tévében, egészen pontosan bábfilm ami a mesekészítés palettáján a legmelósabb. Textilből, parafából, kartonból, hurkapálcából, színes lapokból meg ezer mindenből készítettek figurákat, épületeket, díszletet és hátteret ahol a cselekmény játszódik. A szereplőkön mozdítottak egy keveset, kamerával felvették, megint mozdítottak, megint felvették. Ne is próbáljuk megsaccolni hogy nettó öt perc mesében hány munkaóra lehetett. <br />
Második fejezet. Azoknak, akiknek már dereng valami a múltból vagy legalábbis elolvasták az első fejezetet. Mekk Elek ezermester a főszereplő aki konkrétan kecske, káposztában kéri a bérezést és a mese írójának köszönhetően lehetőleg e betűs szavakat használ. A falubéli állatok ügyes-bajos gondjain próbál segíteni inkább kevesebb mint több sikerrel, a fizetséget élelmes magyar vállalkozó módjára általában előre kéri. A sikertelen, burleszkbe illő kísérletezések végén az ügyfelek hazáig kergetik és a házán díszelgő számtalan cégér közül leverik az épp aktuális baklövéshez kapcsolódót.<br />
Harmadik fejezet. Azoknak, akik csípőből vágják az egész sztorit, az anyatejjel szívták magukba a főhős kalandjait csak épp a záró epizódot fedi homály, vagy legalább elolvasták az első két fejezetet. Az utolsó részre szinte kivétel nélkül eltűntek a cégérek, jelen esetben a tehén rendel nála új ruhát, foltokkal. A végeredményt faluszerte elismerő pillantások és dicsérő szavak övezik. Az osztatlan sikert besöprő Mekk Mester zárómondata valahogy így hangzott: "Most már elárulhatom nektek, hogy a szabómesterség az egyetlen amihez értek." <br />
Az idei január a tél jegyében telt ami az adott évszakban előfordul viszont hozott némi kényszerszünetet a felújításban még szerencse, hogy decemberben megcsináltam a jóidős munkákat. Persze azért nem tétlenkedtem. Kölcsönkértem egy pincét, megvettem a festéket a csúszásgátló szalaggal, lapokkal együtt és gyűjtögettem az infót a spéci munkához. <br />
A pincét Laci barátomtól szereztem akit ti, Kedves Olvasók Iboly építése óta, én pedig negyvenöt éve ismerek amitől így leírva bántóan öregnek érzem magam, maradjunk inkább annyiban hogy régi jó cimborám.<br />
Szóval nem kell elhagynom fatornyos falumat a festéshez ellenben annyi nehezítést azért tartogatott az élet, hogy a pincében nincs fűtés, de ugye ajándék pincének ne nézd a .. izé, mindegy januárban ne válogass ez a lényeg. Nem is válogattam, viszont az esztendő első hónapja nem hozott eredményt, a helyszínen tettenérhető kilenc fokot tizenháromnál többre az istennek se sikerült feltornázni. Húszat javasolnak a festéshez amit ugyan az üzletben lealkudtam tizenhétre, de tizenháromban nem kezdek el kísérletezni a kétséges kötési idővel meg a bizonytalan kimenetelű felülettel. Így lassacskán februárra lapoztuk át a naptárat és tizedikére valahonnan előkerült még egy fok, ami továbbra is kevés a boldogsághoz de táptalajt adott a reménynek. Ebben a nagy reménykedésben ránk köszöntött a március de a februári tavasz farvizén a higanyszál már nem lopta tovább a távolságot a skála húszas száma felé, én meg nem tudtam tovább várni ezért beerősítettem két sziesztával és nekiugrottam a melónak. <br />
A festékek párharcából egy, az ismeretlenség homályából előtörő harmadik versenyző került ki győztesként amit a műgyantafüggők terápiás központjában a v+3b /nem belépési jelszó, cégnév/ üzletében ajánlottak és állítólag tudja amit a drágább cuccok. No, bízzunk benne, hogy így van bár az m-zárolt konzervet és a permetszert idéző csomagolásból egyelőre annyi jön le, a gyártót hidegen hagyja a korunk piacát alapjaiban meghatározó dizájn és marketing. Akit e sorok hatására elfog a vásárlási láz az a helyszínen keresse a méz árut ugyanis a webshopban nem szerepel. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi52LNsaBK1E_s8D43f9ZT87bw7sVhqt7dxYGZUO33QdwE3y6vivAjKMhTZkgo2d-hIbUQqoR5TuqcKTpi2N4hk8Zeb4kBphsDD6eM66mrvKDO6fLmm0uOdxQ1c4grhQMguxDCUtyK5wLA/s1600/fest%25C3%25A9kkk.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi52LNsaBK1E_s8D43f9ZT87bw7sVhqt7dxYGZUO33QdwE3y6vivAjKMhTZkgo2d-hIbUQqoR5TuqcKTpi2N4hk8Zeb4kBphsDD6eM66mrvKDO6fLmm0uOdxQ1c4grhQMguxDCUtyK5wLA/s320/fest%25C3%25A9kkk.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Festék, edző, higító. A hajófestők szentháromsága </td></tr>
</tbody></table>
Igen, első ránézésre komikusan hat a trió viszont faszányosan ki van mérve az adott mennyiséghez való edző és a maximálisan használható higító. Két színben pompázó finn dingit álmodtam a tajtékzó habokra és hosszas mérlegelést követően a fehér mellé az 5017-es kékre esett a választásom. A bikolor festés méginkább nehezített az amúgy sem rózsás helyzetemen ugyanis nem arról volt szó, hogy egy alapos takarítás, előkészítés után legurítom a hajót oszt szevasz, hanem az első szín száradása után maszkolás, ezután jöhet a másik szín és ha mindkettő elsőre takar, na meg a száradós napot szinkronba hozom a munkanappal akkor testvérek között is négy-öt napban áll meg a művelet. Elméletben. Nézzük miért tartott két hétig. <br />
Kitakarítottam a gépsárkányt és a festés előtt, már a helyszínen áttöröltem acetonnal mer' azt mondták. Azt is a lelkemre kötötték, hogy ne műkörmös boltban vegyem mer' az nem olyan. Ám legyen.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjag0avJulQ1ZZ9ojnlhaVGtgBjb2c0ZbdFWlFwoVxoPO_9yBx0Lfp8IQGhnNWN9WRoDEbQUlzWxo17dE_gMSerhH2s-dCrJm-cILkRt2ciqTkZHvX6rxylYJGqESbgNV6MM-VqbPVOZwo/s1600/aceton.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="405" data-original-width="720" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjag0avJulQ1ZZ9ojnlhaVGtgBjb2c0ZbdFWlFwoVxoPO_9yBx0Lfp8IQGhnNWN9WRoDEbQUlzWxo17dE_gMSerhH2s-dCrJm-cILkRt2ciqTkZHvX6rxylYJGqESbgNV6MM-VqbPVOZwo/s320/aceton.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Figyelem, csak az jöjjön aki bírja, aki tudja hogy végigcsinálja</td></tr>
</tbody></table>
Hát nem csodálom, hogy nem ezt használják a körmösök. Olyan gyilkos szaga van, hogy azt hittem magam mellé ülök pedig éppen csak elkezdtem simogatni a finn dingit. Két litert vettem, hátha elég lesz a hajóhoz ehhez képest két-három decinél nem fogyott több. Pont annyi amennyivel meg lehet indítani egy szombat estét. A simizés után érdemes valami marha tiszta, zsírmentes ruhával áttörölni mert első alkalommal apró morzsalékok keletkeznek a felszínen -gyanítom még a csiszolás miatt- amit kár lenne a festék alá bedolgozni. Ezután kimaszkoltam a ventilt, a leekocsi sínjét meg amibe középtájon beleakadtam. A festéket eleinte csak módjával higítottam ugyanis még az edzővel is olyan vékony volt, hogy nem mertem megkockáztatni de mint utólag kiderült van az a helyzet amikor pont erre van szükség. Aki még nem használt ilyen cuccot, ahogy mostanáig én sem annak ha nem is életmentő de mindenképp idegkímélő infó, hogy a felvitt festék másodperceken belül elkezd buborékosodni, ami csak folyamatos hengerezéssel tüntethető el. Ezt szinte az anyag meghúzásáig érdemes csinálni egész pontosan amíg a kívánt felületi simaságot el nem érjük és bármilyen meglepően is hangzik, bátran lehet -sőt kell- használni a higítót. Fehérrel indítottam fejemben a hetek alatt agyongondolt dizájnnal ám az élet adta ki a végleges mintát mert a negyedkiló festék több mint amit el tudtam dolgozni. A bekevert műgyantás cuccok eltarthatósága vetekszik a napon felejtett párizsis szendvicsével szóval választhattam, hogy vagy kikenem a gépsárkány alját is -értsd taposót- fehérre vagy kidobom a plusz festéket a bánatba. Szerintetek kidobtam? <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGHyD_zfEPx0B9B-rpVTRYkdVqECSio7qOLwypFfWyr4K8dyCjOn50mCxhvlELB8IZOuNc1juidCUfjgLnvmc-XmJ8HbX8c92AhliMmsVuG_OPGopArfZ4bJuoNsdXg9qr_AvyMtU5zUs/s1600/festeeeettt.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGHyD_zfEPx0B9B-rpVTRYkdVqECSio7qOLwypFfWyr4K8dyCjOn50mCxhvlELB8IZOuNc1juidCUfjgLnvmc-XmJ8HbX8c92AhliMmsVuG_OPGopArfZ4bJuoNsdXg9qr_AvyMtU5zUs/s320/festeeeettt.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez csak a kezdet de a racingos desingt már most kiadja </td></tr>
</tbody></table>
A két sziesztával simán összejött a várva várt húsz fok viszont a gázfűtésnek és a festéknek köszönhetően a pince levegője csak nyomokban tartalmazott oxigént a szellőztetés pedig -meleg levegő ki, hideg levegő be- számomra nem volt opció. Elpilledve, nyomasztó fejfájástól küszködve zártam minden festegetős délelőttöt. Következő napon rátettem még egy réteget a fehérre és a száradást követően, azaz másnap reggel kimaszkoltam a kimaszkolni valót és jöhetett a főfogás, az ötventizenhetes kék. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgILkOwhEOSE9qyB7bi1XWTJq7PBTF-a05sYYCTgDglrMNI5MhuibtKzIDvz_fhpNY69uxvbOA-ry-kUq2lWRNfRSQQ_ehlGU4BrTNtWa9Cmd_Uro1lf0OuaJU0M2r55OPvkRUW54A7RYo/s1600/HAJJJ%25C3%2593%25C3%2593.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="405" data-original-width="720" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgILkOwhEOSE9qyB7bi1XWTJq7PBTF-a05sYYCTgDglrMNI5MhuibtKzIDvz_fhpNY69uxvbOA-ry-kUq2lWRNfRSQQ_ehlGU4BrTNtWa9Cmd_Uro1lf0OuaJU0M2r55OPvkRUW54A7RYo/s320/HAJJJ%25C3%2593%25C3%2593.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">5017 de nyugodtan hívhatnák Nogaro Blue-nak </td></tr>
</tbody></table>
Minek szerénykedjek, bitangul néz ki de elsőre nem hozta a kívánt felületet úgyhogy még két napon csiszolás majd festés következett na meg a végére egy kis természetes fény. Ugyanis a pince ledes világítása mellett kész kudarc volt a munka. A porszemnyi hibák irdatlan szirteknek, az apró megfolyások kövült lávafolyamnak, a csiszolások nyomai ilyesztő krátereknek tűntek ami azért is aggasztott mert a végeredménynek hoznia kellene amit egy közepes tudású autófényező kendácsol össze a kert végében álló, nejlonnal bélelt sufniban. Így csökkenő lelkesedéssel ugyan, de nekiugrottam a hajónak majd kimentettem a gépsárkányt a pince hülye világításából és nézzétek mit hoztam ki az alsópolcos áruból. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNeLOezQlqVe0knoRv5jeNrXX1Ors10K0I5hdpJcbaEhdo2SZ1DJloaqucnxLOVJEyzusNC4SDHygL9zdtldGmMd4bxPd6sOZsBLyOuhtG5EVJb2_qdTkl11TBMvb-olYaLQizn_V5KjU/s1600/nogaro+blue.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNeLOezQlqVe0knoRv5jeNrXX1Ors10K0I5hdpJcbaEhdo2SZ1DJloaqucnxLOVJEyzusNC4SDHygL9zdtldGmMd4bxPd6sOZsBLyOuhtG5EVJb2_qdTkl11TBMvb-olYaLQizn_V5KjU/s320/nogaro+blue.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A cápa kitolta az orrát</td></tr>
</tbody></table>
És most, hogy megszáradtak a rétegek végre kicsomagoltuk a hajót. Igen csomagoltuk mert Laci barátomat aki jóhiszeműen felajánlotta a pincéjét gátlástalanul befogtam a munkába. Kezdetnek a maszkolószalagok eltávolításával bíztam meg, amit ha nem ront el akkor más fontos feladatokra is méltónak találtatik. Szerencsétlen balek, nem tudott hibázni. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwiqUBViQ8MGmxYquCwTtcJrcIRdhTzVHi0rUo57sBnKUGUZl-OO7exONihOX8fYwYGgcwJOZPlGbvUl9WStLiPa6_PDxeKlNGuxCR4oTfjhzQMxesgWHDUWsk1qXpL-2fNOhZOqJs5wk/s1600/firga+seg%25C3%25ADt.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwiqUBViQ8MGmxYquCwTtcJrcIRdhTzVHi0rUo57sBnKUGUZl-OO7exONihOX8fYwYGgcwJOZPlGbvUl9WStLiPa6_PDxeKlNGuxCR4oTfjhzQMxesgWHDUWsk1qXpL-2fNOhZOqJs5wk/s320/firga+seg%25C3%25ADt.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Firga bácsi mint maszkmester, háttérben a motorosa</td></tr>
</tbody></table>
A kiülőpárnát nyugdíjaztam viszont, hogy ne
csússzon a deck meg a cipő is tapadjon valamihez rücsis felületet
kellett varázsolni a gépsárkányra. Az amatőr hajóépítők oldalán több
tanáccsal is elláttak de sajnos nem jutott idő a próbára, vakon meg az
idő rövidsége miatt nem mertem beleugrani. Így maradt a bolti rücsi -by
Kovox- azaz öntapadós szalag illetve lapok, ezek kerültek a deckre meg a
taposóra. A munkateret feketével, a kiülőt stílusosan víztisztával
pimpeltem. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvJerlDPcdEVcXKDNAdXZ3hDs5XoYxHEBPCCt7i5EOBY24Rx6wMdmn9R0Y98DScvyI_4JMe4MQWLM7oSfOFeweCFea80UNYGaAUdNeZq3nlqy8fJP9KmyT1CuSg-GPZzvGf6ToB0OKGag/s1600/cs%25C3%25BAsz%25C3%25A1sg%25C3%25A1tl%25C3%25B3s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvJerlDPcdEVcXKDNAdXZ3hDs5XoYxHEBPCCt7i5EOBY24Rx6wMdmn9R0Y98DScvyI_4JMe4MQWLM7oSfOFeweCFea80UNYGaAUdNeZq3nlqy8fJP9KmyT1CuSg-GPZzvGf6ToB0OKGag/s320/cs%25C3%25BAsz%25C3%25A1sg%25C3%25A1tl%25C3%25B3s.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Csúszásveszély elhárítva</td></tr>
</tbody></table>
A klemmeket meg az összes szirszart ami csavarral csatlakozik, profi
hajóépítőket idézve kinyomtam sziloplaszttal és már csak a
desszert volt hátra. Korlátozott darabszámú rozsdamentes alátétek, anyák
felhelyezése kitekert kézzel a sűrű semmiben csavarok után kutatva,
alkalmanként instabil oldalfekvésben a hajó oldalán egyensúlyozva. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8pzIs4nKiL3MlVTQzuANj5PMQav3qLm2byKmaItc0fAlcOI-KdrQQE4wBUvHwdmihwgb1TtvD5cnFERwPRcwed2IazWyn67Rl_ovQ2i0IXfQl3ww2JkgBVwfEn256HJ_iUPF46Gm3pDU/s1600/sziloplasztos.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="540" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8pzIs4nKiL3MlVTQzuANj5PMQav3qLm2byKmaItc0fAlcOI-KdrQQE4wBUvHwdmihwgb1TtvD5cnFERwPRcwed2IazWyn67Rl_ovQ2i0IXfQl3ww2JkgBVwfEn256HJ_iUPF46Gm3pDU/s320/sziloplasztos.jpg" width="180" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Itt figyel a sziló, de csak a fotózásig</td></tr>
</tbody></table>
Kis híja volt ugyan, de egy délelőtt kevés volt ehhez a csavarozós szüttyögéshez hiába élt bennem élénken a pár órás önfeledt szétszerelés emléke. Leesik, nem kap rá, ferdén kap rá, hogy is volt ez, nem férek hozzá, másik kézzel se, derekam is fáj, nagy a csavarhúzó, kicsi a csavarhúzó, hová lett a csillagkulcs, de leginkább nem kéne összebarmolni a novicsento festést. Következő napon minden kötél, csavar, csiga, kötélfogó sőt még az összes uszony is a helyére került.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9tZswqCDzap7igmaUiutI5c22oAKhGvizKa_jNrsNNLttRyyPOpNrDUmyklz6M59WcJybiYevJx4OfUjBdIrh1AP-0ARj5B8qvLlPSbHQjXqR07FU6ZZ62f51LtRrcSYjW9S0iPVScTY/s1600/csillivilli.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9tZswqCDzap7igmaUiutI5c22oAKhGvizKa_jNrsNNLttRyyPOpNrDUmyklz6M59WcJybiYevJx4OfUjBdIrh1AP-0ARj5B8qvLlPSbHQjXqR07FU6ZZ62f51LtRrcSYjW9S0iPVScTY/s320/csillivilli.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ragyogás</td></tr>
</tbody></table>
Felimádkoztuk a finn dingit az utifutira és elmondhatatlanul hálás vagyok a cimborámnak, de két hét után először indultam haza úgy, hogy reméltem egy darabig nem jövök a Rónai György utcába. Lehet, még Laci barátom is így volt vele. Itthon beszúrtam a szállítós árbócot meg a bumot amit aztán a nagy örömködésben elfelejtettem bekötni, de számít ez ha a deklifedeleket se találom? <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEij7jD1oxVjauYdjgG_OJfAfnAOZ0Ponb698wE6Q9oAGwOTRCPJvccaWMqfGJZp-JtDmfErYAjJpLVQ2uVKJS1YoB-V5QZSffq9Vjx-ZN4-NMXC20BaJ7Ab3keHKK-9XLs6C5zBepxOw00/s1600/kertbenvagyunk.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEij7jD1oxVjauYdjgG_OJfAfnAOZ0Ponb698wE6Q9oAGwOTRCPJvccaWMqfGJZp-JtDmfErYAjJpLVQ2uVKJS1YoB-V5QZSffq9Vjx-ZN4-NMXC20BaJ7Ab3keHKK-9XLs6C5zBepxOw00/s320/kertbenvagyunk.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Éééés a Chip Foose vándorserleg idei győztese nem más mint...</td></tr>
</tbody></table>
Ilyen pompázatos lett a gép és ha ehhez hozzáveszem, hogy kilencre bővült a követőtábor akkor bizony nagyon erősen indítottuk az évet. De ugye minden csoda három napig tart szóval hadd fürödjek még egy kicsit a sikerben. Volt már elég kép a gépsárkányról de nem hagyhattam ki ahogy a sólyakocsi kereke katalógusszerűen tükröződik a festésemen. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhW_KU26n9ztHCr_pBVpedb9ehkBiuRjsl5jFQd_EfT7kZbkwEsKLRpbQLgBowOrDoreiG5zU9TXJD7YhdBEJ9-A2WQHtZo6boPKerED6GLSdipzrIAmumm1-0aS4pjQf6ZgksFIXNx924/s1600/t%25C3%25BCkr%25C3%25B6sss.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="324" data-original-width="720" height="144" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhW_KU26n9ztHCr_pBVpedb9ehkBiuRjsl5jFQd_EfT7kZbkwEsKLRpbQLgBowOrDoreiG5zU9TXJD7YhdBEJ9-A2WQHtZo6boPKerED6GLSdipzrIAmumm1-0aS4pjQf6ZgksFIXNx924/s320/t%25C3%25BCkr%25C3%25B6sss.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mondtam már, hogy nem találom a deklifedeleket?</td></tr>
</tbody></table>
Ami a felújítást illeti célba értem és ha nem is volt mindig zökkenőmentes a produkció azért nagyon szerettem és igaz, hogy nincs a házunkon hajófelújítós cégér de ha lenne remélem ezek után nem dobná le senki egy 5. számú felszerelési jegyzékkel. <br />
Most pedig egy kényszerű ám remélhetőleg rövid szünet következik mert a szezont vitorlázás és versenybeszámolók helyett térdműtéttel kezdem. A következő bejegyzésre több nyitott kérdésre is szeretnék választ kapni. Ezek közül a legfontosabb, hogy mikor ülhetek hajóba legalább turiszt üzemmódban, mikor indulhatok versenyen és vajon sikerül-e lecserélni ezt a pofás gépsárkányt egy még pofásabbra? Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-17404113022838192082019-01-01T11:57:00.000-08:002019-01-01T11:57:58.551-08:00Mit lehet kezdeni télen a hajóval? Nem sokat, hacsak...A fogaskerekek csikorgása inkább felerősítette mint elnyomta a tudatalatti mélyéről induló halk neszt ami idővel ütemes pulzálássá, majd abból ritmusos dobogássá erősödött és azt zakatolta: Meg tudod csinálni. Már a fedélzet felújítását, ugyanis nem bírtam tovább nézni a gépsárkány ruppótlan megjelenését. <br />
Ez a fintorgás tartott egy ideje, de márciustól ugye üzemben van a dingi így bárminemű munka onnantól eleve off, a tél meg szerencsére elég gyorsan eltelik emellett úgy be van bugyolálva a hajó hogy olyankor nem zaklat a dolog. Tavasszal meg minden kezdődik előröl. Mielőtt megpályáztattam volna a kivitelezést piackutatást végeztem. Az elérhető három lehetőség közül Pata -Antal Gábor profi finnes, profi hajóépítő- ajánlata már a telefonbeszélgetésünk elején kiesett jóval azelőtt, hogy lebeszélt róla. Egy ekkora műhely rezsióradíja nem áll arányban a hajóm értékével, nézzünk valami megfizethetőbbet. Kápolnásnyék, az előzőnél kisebb cég százötven, vagy a kikötőben Jani száz pénzért vállalták el a melót és mindkét ár indokolható, a sérülések, apró repedések kijavítása, csiszolás, glettelés, festés, anyagköltség, műhely fenntartása, szerszámok, megisérje, miegymás. Igenám, csakhogy a legkorábbi időpont március. Márciusban ugyanúgy megtalálható az elseje és a harmincegyedike szóval simán benne van a pakliban az áprilisi átadás amikor inkább a vizet hasítanám a várakozás helyett, de a kegyelemdöfést a feltételek adták meg. Veretezzem le a hajót. Magyarul az összes csigát, kötélfogót, kötelet, aprószart de még a svertet is szereljem le illetve ki, hogy hozzáférjenek a munkaterülethez. Szóval amivel a legtöbb szívás van azt csináljam meg én, aztán lefestik én meg újra megkapom a hosszúcicit. Na ennek ugorjunk neki mégegyszer. Glettelni, csiszolni tudok a festésre kéne kitalálni valamit főleg azután, hogy mindkét fényező haverom udvariasan elhajtott a vérbe. Némi telefonbetyárkodás után fényezőt nem, de kétféle hajófestéket azért találtam, név szerint az Internationalt meg a Dunaplasztot. Osztás-szorzás, anyagigény, érdes felület kialakítása esztétikusan, bedolgozhatóság, színválasztás és persze a piszkos anyagiak kerültek górcső alá. Míg az alapanyagok a cső alatt várakoztak, addig ugyan kicsit bizonytalanul de nekiugrottam a hajónak, legyen amolyan rendőrös egyirányú utca szitu. Mint mikor behajtás után veszed észre, hogy rossz helyen jársz és bűnös gondolatoktól vezérelve már simogatod a rükvercet amikor befordul mögéd a yard. Pontosan ezt akartam, ne tudjak az elején olcsó kifogásokba kapaszkodva meghátrálni, mert onnantól már csak előre visz az út és azon így vagy úgy de végigmegyek. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJNiFce_IdYOvA11jqxekW4MI720GTUBrFFbF0wfOo83aYizzpbdkemLFsQCP_9_RljeP68ej4UIVDuLiarRyf5V9Bmbcmkc9EGrWWnfzxO6BzIDO99V7xi4Bbvx4zQKXZEGUJETHfjZg/s1600/dingi+el%25C5%2591tte.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJNiFce_IdYOvA11jqxekW4MI720GTUBrFFbF0wfOo83aYizzpbdkemLFsQCP_9_RljeP68ej4UIVDuLiarRyf5V9Bmbcmkc9EGrWWnfzxO6BzIDO99V7xi4Bbvx4zQKXZEGUJETHfjZg/s320/dingi+el%25C5%2591tte.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Izé... biztosan akarom én ezt?</td></tr>
</tbody></table>
Egyébként korántsem olyan ijesztő a dolog mint elsőre látszik de a biztonság kedvéért lőttem néhány szelfit, jól jönnek amikor néhány hét múlva ki kell legózni melyik kötél futott a harmadik bizbasztól balra. Az összes csavar tök simán megindult -nem viccből rozsdamentesek- egyedüli nehézség a légkasznik nyílásain kitekert kézzel benyúlni, anyát megtalálni, rászorítani, maradék kézben villanycsavarhúzóval csavart kitekerni. Na meg a lepotyogó anyákat, alátéteket összegereblyézni odabent valahogy, mert a rozsdamentes cuccot annyira vonzza a mágnes mint a cirokseprűt. Kábé három óra alatt végeztem és csak a szemerkélő eső okozta halasztás miatt nyúlt estébe a befejezés. Ismét igazolást nyert, hogy mekkora zseni vagyok. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEil7OKsnnWIJ0b8I_972J2DCrxilu2AHUFuvo9NQl_cWxpoKwxGnykDasp2QKPwIq00WElP_L1l4BrPv9oAn6I4ljkYW2KZgom4MaQezkOh-W9x4ZdP_vFFqKhRvtOJqOooKZrdNBMBuw8/s1600/dingi+ut%25C3%25A1na1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEil7OKsnnWIJ0b8I_972J2DCrxilu2AHUFuvo9NQl_cWxpoKwxGnykDasp2QKPwIq00WElP_L1l4BrPv9oAn6I4ljkYW2KZgom4MaQezkOh-W9x4ZdP_vFFqKhRvtOJqOooKZrdNBMBuw8/s320/dingi+ut%25C3%25A1na1.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Akkus csavarhúzó két fejjel meg három villáskulcs... </td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuRzCqPIHjvJ-HseFcWefQR0N3qWRy6WJdmOUkU8a6cxkEdPH1aYyLlHhNs_Cd7KZJ9Gz3eNycXw0hVUTPPeA1lloO6FhmB_I2XdhRDe2EyNW4vW59_22S-z1Yd86BYh3IL-xAXswvNXY/s1600/dingi+ut%25C3%25A1na2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuRzCqPIHjvJ-HseFcWefQR0N3qWRy6WJdmOUkU8a6cxkEdPH1aYyLlHhNs_Cd7KZJ9Gz3eNycXw0hVUTPPeA1lloO6FhmB_I2XdhRDe2EyNW4vW59_22S-z1Yd86BYh3IL-xAXswvNXY/s320/dingi+ut%25C3%25A1na2.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">És romokban a dingi</td></tr>
</tbody></table>
Amint látjátok kioperáltam a svertet, a fenéklemez korcsolyapályára emlékeztető csúszásgátló lapjait pedig kibaszcsiztam a bánatba. A leekocsit, meg amihez még egy nőgyógyász se fért volna hozzá azt nem erőltettem, úgyis lesz mit kimaszkolni festéskor az a pár kacat már nem oszt, nem szoroz. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpFjUGk2Q-CvFWhBNyn3GpNILBo1gJxdgaHhco85nN1cguSQUIuPj78j95CfU3E2cslcn7WC4oWd4qJyGWLOoOFB862trYzEOq52V-1EvVxcSfUQcoLc4dxZctYELmsUSclIYrbX6gWug/s1600/lav%25C3%25B3ros.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpFjUGk2Q-CvFWhBNyn3GpNILBo1gJxdgaHhco85nN1cguSQUIuPj78j95CfU3E2cslcn7WC4oWd4qJyGWLOoOFB862trYzEOq52V-1EvVxcSfUQcoLc4dxZctYELmsUSclIYrbX6gWug/s320/lav%25C3%25B3ros.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Tenyeremben elfér? Nem, de egy lavórban igen </td></tr>
</tbody></table>
Másnap délután mikor a december végi eső befejezte szüttyögését két egész órára ismét nekiugrottam a tollfosztónak, ezúttal csiszológéppel. A képen a kiülőpárna alatti időette műanyagot látjátok, ezt átlagos hanyagsággal el lehet érni bármilyen hajónál úgy, hogy a csurom víz párnát adott esetben hetekre, illetve egész szezonban rajta hagyjuk a műanyagon. Én minden használat után felhajtottam de mire hozzám került a gépsárkány addigra valamelyik régi tulaj visszavonhatatlanul lerendezte. Most pedig én rendezem le. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhA0TLOcIxuOsmgrJMynl8VbbjgmzhpVSThvzwNUEgJalc-EFRrKNtCiQkSyInIB7H218zQy_im1gz4DArFG593BpDOQo3cdK1PH3ZNduFNDe1b6LnjYjFwEoC3oSb9QAFngci8ykedlzg/s1600/aldiscsisz.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhA0TLOcIxuOsmgrJMynl8VbbjgmzhpVSThvzwNUEgJalc-EFRrKNtCiQkSyInIB7H218zQy_im1gz4DArFG593BpDOQo3cdK1PH3ZNduFNDe1b6LnjYjFwEoC3oSb9QAFngci8ykedlzg/s320/aldiscsisz.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az aldis csiszolóval megváltom a világot</td></tr>
</tbody></table>
Eleinte hálás feladatnak indult. A rezgőcsiszolót a Jóisten is a hajófelújítóknak teremtette és ez a típus közel se olyan gyilkos mint a teszkós gépem, bár idővel az is előkerült. Néhány százhúszas papír és minden adott a boldogsághoz ugyanis a kisebb sérüléseknek nyomuk sem marad és az elöregedett felső réteg is megy a levesbe. Nem kell aggódni mit szól hozzá a festék vagy, hogy fél év múlva saját elhatározástól fűtve helyenként felhámosodik. Önfeledten fürdök a saját sikeremben amikor elérek a fenékhez és a kihajított csúszásgátló bosszúja utolér. A maradék ragasztó felültet a szopórollerre és hiába minden fortély egy ilyen szarral annyit szívok mint idáig az egész hajóval, ráadásul sötétedésre be sem tudom fejezni. Az itthon található higító kollekció egyetlen darabja se oldja és némi képzavarral élve a csiszológépnek is beletörik a bicskája. Jelen pillanatban egy kis csiszolás-egy kis spaklizás hoz némi eredményt és ez szó szerint némi, ugyanis a hajó nagy részét egy óra alatt letudtam, ennek a trágyának meg a felét, ugyanannyi idő alatt. És van még belőle három, hogy rohadna meg. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0p24xwUZh1L7DeUr9kAaFbfL6biCtSZww9JB7qWliTzOPIERst-DmcP_Q21wys1I90wOmN49-0DBukyyAUuIZRsLZotu3x6Tg8kotbQihqQOKkKQaDD106mzis3qfdK5Wx8zbioNBViQ/s1600/ragacss.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0p24xwUZh1L7DeUr9kAaFbfL6biCtSZww9JB7qWliTzOPIERst-DmcP_Q21wys1I90wOmN49-0DBukyyAUuIZRsLZotu3x6Tg8kotbQihqQOKkKQaDD106mzis3qfdK5Wx8zbioNBViQ/s320/ragacss.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ha ránézek még most is feltépi a régi sebeket</td></tr>
</tbody></table>
Másnap egyik informátoromtól azt a fülest kaptam, hogy ahol a hagyományos higítók tudása véget ér ott kezdődik az észter birodalma. És tényleg. Még az év utolsó munkanapján aktivitást mutató festékboltok egyikében elmartam egy flakonnal és már sejtitek mivel telt a vasárnap délelőtt. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcAYYeqdQzm8gP69TRJR2FhsvV7d1HeQGGrKo-V-8rDGpeaJCZCHlmBFlFEhLZfZFQUFu0Ni8h-p25LN6vSN0rN-iSyrnOZm9X52zzgcusjpFOZaRrOb80TLj-c7wkfr5n_s_DaibfshY/s1600/%25C3%25A9szteres.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcAYYeqdQzm8gP69TRJR2FhsvV7d1HeQGGrKo-V-8rDGpeaJCZCHlmBFlFEhLZfZFQUFu0Ni8h-p25LN6vSN0rN-iSyrnOZm9X52zzgcusjpFOZaRrOb80TLj-c7wkfr5n_s_DaibfshY/s320/%25C3%25A9szteres.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Észter hagyatéka</td></tr>
</tbody></table>
Mivel a törölgetésre nem reagált ez a trutyi a drasztikus spaklis módszerhez folyamodtam de még így is azt hittem lejövök az életről. Hosszas kapirgálás után a képen látható -jobb hasonlat híján- egy maréknyi fikát gyűjtöttem össze és bizony, ha éltetek szar melót akkor ez az. Nehezen adja meg magát és még ezek a felkapart csimbókok is ragadnak. A kezemhez éppúgy mint a spaklihoz sőt takarításkor a hajóról is alig tudtam legyötörni a gusztustalan maradékokat, mert még a ruhámról is átkerült a leglehetetlenebb helyekre. Ehhez képest a vájárkodás egy önfeledt outdoor csapatépítő tréning adrenalin függőknek, a glettelés meg maga a kánaán. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLwIVdgmBUbHVVUVJJlUuuYaF4nA30jp3gKB5g0sdc5prZOAn2cZWF20bxt0gnO9_4zZeXcaB8E-7vGbBsD8pMqBsOke8sjGZQoR9WM5WDjNS5hF870JDz7cBfU6tR8p6VRBZJ35DREm8/s1600/glettanyag.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLwIVdgmBUbHVVUVJJlUuuYaF4nA30jp3gKB5g0sdc5prZOAn2cZWF20bxt0gnO9_4zZeXcaB8E-7vGbBsD8pMqBsOke8sjGZQoR9WM5WDjNS5hF870JDz7cBfU6tR8p6VRBZJ35DREm8/s320/glettanyag.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ami nélkül bele se kezdek: kedvezménykártya a patikából...</td></tr>
</tbody></table>
Sima autós gittet használtam. Árban annyira nem sima viszont a hajós áraktól messze elmarad no meg a nepper cimboráim konkrétan ezt javasolták mert ez a legjobb. Ám legyen. Egy evőkanálnyihoz egy borsónyi edzőt kell keverni és a príma krémes anyaggal nem is munka a munka. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3ljdvqhv3RY3a1CrmIq31efftTS9whW8Z5VbSmmfHEvqrWtuFd-TF_eEY-O-AxxhPoh5UsfXQpLcDoL6pBPfMFC4RlCYH4dDfjUavPAh3YPGlCe6dvzCKXNuQPMrVHJ_yDLa87aMPDNg/s1600/glettelve.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3ljdvqhv3RY3a1CrmIq31efftTS9whW8Z5VbSmmfHEvqrWtuFd-TF_eEY-O-AxxhPoh5UsfXQpLcDoL6pBPfMFC4RlCYH4dDfjUavPAh3YPGlCe6dvzCKXNuQPMrVHJ_yDLa87aMPDNg/s320/glettelve.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mert van amit nem lehet pénzért megvenni</td></tr>
</tbody></table>
Kevesen tudják, de az elveszett bankkártya egy hajóépítőnél vagy egy magamfajta bütykölős hajótulajnál van a legnagyobb biztonságban. Jóval nagyobb érték ez annál, minthogy illetéktelen vásárlással vagy pénzfelvétellel elbukjuk, sőt a műhely egyik fiókjának mélyén még az avatatlan kezek se férnek hozzá. Ha pedig egy napon rendhagyó módon használatba vesszük a tulajdonos akkor is nyugodtan alhat, igazából letiltani is fölösleges. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMQk6YSJH6Go9U2_tghgJ5w8RKMnB2BfzP3J21vsUoGPtnKMbnAbbx86DfcOmJOdpyhlKRu3ovTAQS5OR1JWLT4k4_GKA61ga2cTMCO2W0Ez5a_JbBS-eGsw_32rf-c8ZYv1cjYBP-178/s1600/gletteski%25C3%25BCl%25C5%2591.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMQk6YSJH6Go9U2_tghgJ5w8RKMnB2BfzP3J21vsUoGPtnKMbnAbbx86DfcOmJOdpyhlKRu3ovTAQS5OR1JWLT4k4_GKA61ga2cTMCO2W0Ez5a_JbBS-eGsw_32rf-c8ZYv1cjYBP-178/s320/gletteski%25C3%25BCl%25C5%2591.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fényévekkel jobb mint ezelőtt, mi lesz ha felcsiszolom?</td></tr>
</tbody></table>
Minden sérülést eltüntettem, a nagyobb felületeken telibehúztam és december lévén adtam egy napot a száradásra. Hogyan is búcsúzhatnék az óévtől ha nem egy szilveszter délelőtti önfeledt csiszolással a szikrázó napsütésben és a pazar végeredménnyel. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKP3KkPwt09IFUGghTuO2FeOotbzjUNGO2dJy2N8EE7Wv7um3MCD6a9xg2DiYya0B6DcxAiLIAYvjhCy4NzaM25Tuxsi2L3SzhJEjCeJiVD8tk2vc89814PZgyzL7n-L1TmY9mH4rK3OU/s320/%25C3%25A9vv%25C3%25A9geezis.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="320" /></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Lehet elfogult vagyok, de nagyon tigris</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-67351124573041508142018-12-13T11:13:00.000-08:002018-12-13T11:13:23.012-08:00Mezőgazdasági munkálatok a finn dingi körül, harminckilenc meg a legkisebb fogaskerékHasít a valóvilág kilenc, két hétig tart a black friday, celeb libus bugyit villant /a ruhaszárító kötélen/, egyszerű /három nap alatt/ otthon is elkészíthető ajándékötletek, a leállósávban száguldozó pórul járt béemvés. <br />
Ettől dübörög a média és rajtunk magyarokon kívül nem jut el máshoz, de igazából minket sem érdekel. 2020-ban véget ér a finn dingi olimpiai szereplése. A világ minden országában tudnak róla, de nálunk mégsem számít hírnek annak ellenére, hogy generációkon átívelő érintettjei vannak a döntésnek. Ez van. <br />
A Word Sailing -amit most diplomatikusan hívjunk bölcsek tanácsának- megszavazta a finn hajóosztály beszántását. A dolog nem ennyire egyértelmű ugyanis a társaság magyar tagja (is) elkezdte forszírozni a szavazatok valósságát és lássatok csodát: több nemleges -a hajóosztály megszüntetésére adott <b>nem</b>- szavazatot tartózkódik-ként könyveltek el. Na, most ilyet a Havannán egy sima lakógyűlésen se néznek jó szemmel, sőt a közös képviselő ennél kevesebbért is nyolc napon túl gyógyul, ehhez képest a WS-nél ez épphogy csak ciki. A dolgot szépíteni májusban felülvizsgálják a sztorit ráadásul a világ "hétköznapi" finnesei mellett nemzetközi szinten befolyásos versenyzők egy emberként szólaltak fel a határozat ellen. Reméljük a tömegek szava elégnek bizonyul és a 2024-es olimpiára az ekék nem forgatják be kíméletlenül Rickard Sarby életművét ami 1952 óta állja a sarat. <br />
Évtizedes munkák veszhetnek kárba, szépreményű versenyzők álmai hullhatnak porba egy hülye döntés miatt, mert a kétezerhúsz utáni olimpiákon a férfi kormányos mellé egy női legénységet rendelnek el, de az is lehet, hogy fordítva. A finn dingiben meg ennyi hely nincs. A dolog hátterén töprengve csak remélni lehet, hogy nincs a tanácsból valamelyik nagytudásúnak hajógyártás terén is érdekeltsége, és nem porosodik évek óta a kész sablon egy üzem sarkában egy egyébként eladhatatlan talicskára, ami ezek után a zöld jelzéssel együtt kapja meg a tőkeinjekciót. És nem érdekes hányan szidják anyát otthon. <br />
Persze ettől még nem felejtenek el vitorlázni a srácok és bármilyen hajót elvezetnek akár bekötött szemmel, tükörből, hátulról, begipszelt balkézzel, de akik egész életüket az egyszemélyes osztályra tették fel azok most befonják a szemöldöküket. És jogosan. <br />
A többi verseny természetesen marad és Agárdon ugyanúgy karcoljuk a köröket a tisztáson mint eddig, de felvetődik a kérdés, hogy a legnagyobb történelmi múlttal bíró versenyből kigolyózás milyen hatással lesz az osztályra. Továbbra is megéri-e annyi pénzt beletenni a fejlesztésbe mint eddig, miként befolyásolja eme remek döntés a piacot, elértéktelenednek-e a használt hajók vagy épp ellenkezőleg, felértékelődnek a néhány éves, jól eltalált darabok, <i>mer azokba még benne vót az anyag</i>, vagy semmi se változik csak szeretjük túllihegni a dolgokat itt az alvégen. <br />
Ilyen stresszelő hírt feldolgozni kizárólag a szóban forgó gépsárkányban lehet, így az első adandó alkalommal célba vettem a második otthonomat, illetve a harmadikat ha a melóhelyet is beleszámítjuk. Az Agárdi kiruccanás egybeesett az évzáró vacsorával meg hagyományosan az azt megelőző elmaradhatatlan pakolással. Mielőtt azonban beáldoztam volna magam az egyesületi hajók, jégszánok, bútorok, vitorlák meg ezernyi aprószar oltárán szakítottam időt magamra is. Finom hármas négyes keletiben kirongyoltam a vízre és az éves menetrendtől eltérően most nem a gyakorlás vezérelt, csak jól akartam magam érezni. A felcsapódó hét fokos víztől nem kaptam röhögőgörcsöt de a nyolc fokos levegő és az ehhez társuló napsütés helyretette a ph értékemet pedig akkor még nem is sejtettem, hogy ez az utolsó kanyarom az évben. <br />
Mellesleg a Velencei-tavon a kikötők mellett a Cserepes-szigetet is utolérte a felújítási hullám, már ha egy szigettel kapcsolatban nem hat idegenül a felújítás szó. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfd6XVCOZ2ruVg1nt1L4aJKvdth0EIcvlFmqtn6IhC_NZ8vwtVmsNmwIy_xpJMOEJHodvJT3DGajPsGBYoGaA7u86wOtGaeeHAbD2My3LWr8q_bab9soFGyzQUdUaWUuezeJXiseOmLmI/s1600/markol%25C3%25B3s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfd6XVCOZ2ruVg1nt1L4aJKvdth0EIcvlFmqtn6IhC_NZ8vwtVmsNmwIy_xpJMOEJHodvJT3DGajPsGBYoGaA7u86wOtGaeeHAbD2My3LWr8q_bab9soFGyzQUdUaWUuezeJXiseOmLmI/s320/markol%25C3%25B3s.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Partfal erősítés ezerrel, és nem aggódnak hogy eltűnik a<br />
munkagép. Innen</td></tr>
</tbody></table>
A betervezett tesztelések idénre zátonyra futottak. Az egyik változatot egy profibb árbóc próbáját elvetettem, a másik, egy profibb hajóé a hajón folyó műhelymunka miatt nem volt kivitelezhető. Ráadásul az általános téliesítés is keresztülhúzta a számításaimat. Az év vége közeledtével arányosan fogynak a hajók és a lelkesedés is. Ami érthető. A hideg, az alacsony vízszint, a gyötrelmes sólyázás mind ellenünk dolgoznak, egyébként meg ideje lassacskán lezárni ezt az évet így egyre nehezebben találok olyasvalakit akivel összemérném a pillanatnyilag nem is létező cuccot. <br />
Követhettem volna a többiek példáját csak az elmúlt évek tapasztalataira alapozva vártam egy cseppet a december eleji jóidő reményében, de már a globális felmelegedésben se bízhat az ember. Karácsony előtt két héttel feladtam a reményt és szétkaptam a tollfosztót. És ha letámasztom a dingit akkor ideje összefoglalni az évet. <br />
A húsztizennyolcas mérleg szerint harminckilenc napot hoztam össze a gépsárkányban -ebből egy jégvitorlás- ami milliméterre megegyezik a tavalyival annyi különbséggel, hogy idén jobban megnyomtam a versenyzést és mint tudjuk, a háborús évek duplán számítanak. Remek szezont tudhatok magam mögött és látom ahogy rakódnak rám a rétegek. Az eredmények kezdik tükrözni a befektetett munkát, ahol pedig ez nem észrevehető annak egyéb oka van de erre majd máskor térek ki. Az irány jó. Jövőre ugyanezt a csapásvonalat követem -ahol szükséges ott módosításokkal- és elnézve a versenyek listáját már most fáj a szívem, hogy képtelenség mindegyikre eljutni. Egyedül a fizetős edzések hiányoztak az idei palettából amik rajtam kívülálló okokból nem valósulhattak meg és ezen a téren sajnos a jövő év se hoz változást. Mondjuk attól még van mit gyakorolni de a már említett fejlesztések elkerülhetetlenek ha továbbra is a finnesek baromfiudvarán tervezek kapirgálni. <br />
Nem mehetünk el a költségek mellett sem. Év eleje óta a vitorlázott napokkal együtt szorgalmasan könyvelem a kiadásokat és tudom, hogy pont ezt nem kéne számolgatni, mert amiben élvezetét leli az ember azt nem lehet és nem is szabad forintosítani de marha kíváncsi voltam, hogy mennyi pénzt ölök ebbe az <b>úri</b> szenvedélybe.Voltaképpen nem az összeg nagysága az érdekes, mert bármennyibe kerül nagy ívben teszek rá amíg belefér a büdzsébe, de az eredmény több mint vicces ugyanis a tagdíjakkal, nevezésekkel, szállással, de még az össz üzemanyagköltséggel se bírtam megközelíteni napi egy doboz cigi árát. Nincs mese, a tehetős ember nem vitorlázik, rágyújt. <br />
Szóval ennyi fért bele az esztendőbe. Történtek nagy és kevésbé nagy dolgok, mindnek egyformán örültem és bízom benne, hogy a harmónia és kiegyensúlyozottság elkísér ama bizonyos éjféli koccintásig. Az addig hátralévő pár napot a családnak, a pihenésnek, az összegzésnek és talán magamnak szentelem ami nem lesz egyszerű mert valahol a kisagy eldugott zugában egy aprócska fogaskerék tett egy negyed fordulatot. Ez megmozdított egy nagyobbat ami fordult egy nyolcadnyit ami egy másikat egy tizenhatodnyi fordulásra kényszerített, majd a kis fogaskerék megállt. De nem marad így. Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-18746803522441851402018-11-05T11:42:00.000-08:002018-11-05T11:42:55.789-08:00A nap amikor leszúrnak, na meg fától az erdőtElkezdődött. A kedvenc epizódom a legszebb, a legszeretnivalóbb, a legszomorúbb de mégis talán a legnagyobb feltöltődést tartogató ősz. No nem az igazi, az talán karácsonyra ha ideér de mégiscsak ősz. Egyetlen külsős - értsd: nem finnes- ismerősöm se mulasztja el feltenni a két kérdés közül valamelyiket, hogy: na kivetted már a hajót, na erre az évre akkor vége is? Hát nem Öcsisajt, majd ha fagy! De még akkor se biztos. Agárdon a nagyhajók már jó ideje megkezdték a téliszünetet és leginkább szűk börtönudvarra zsúfolt elítéltekre emlékeztetnek, ahogy a focipálya magányába zárva rendezetlen összevisszaságban várják a tavaszt. <br />
Rövid, ellenben egy örökkévalóságnak tűnő kényszerpihenő után tértem vissza a Velencei tóra. Az otthoni teljeskörű konyhafelújításra a bajnokságra és a félmaratonra készülve hivatalosan haladékot kaptam. Ezek kipipálva, további kibúvókat keresni nagyfokú arcátlanság lenne a részemről, jöhet az ami igazán fekszik, azaz némi rombolás után az építés, persze ez is szólóban. Ezalatt még gondolni se tudtam a finn dingire, ráadásul az utolsó ranglistaversenyt ki is hagytam, de vége, túl vagyok rajta. Ideje meglátogatni a tavat és összehozni valami sztorit ha már a sors megtisztelt a nyolcadik utassal, itt a Vitorlás fedélzetén. <br />
Szóval úgy alakult, hogy a végzet a vízen tárolt kishajókat is utolérte, a kikötőt érintő felújítási munkák miatt az októberi nyár előtt ők is megkezdték téli pihenőjüket, de nekünk, parti hajótárolóknak se sokkal jobb. Már csak a déli sólyákon -amikor déli szél van akkor használjuk ezeket- tudjuk betolni a tollfosztót amivel annyi a probléma, hogy az alacsony vízszint miatt marha meredeken állnak. Vízre tenni nem feladat a hajót, leginkább olyan mintha szakadékba löknénk de amikor néhány óra finnezés után elhagynánk a vizet akkor könyörtelenül közbeszól a fizika. A kedvezőtlen szög miatt növelni kell a húzóerőt, ezzel párhuzamosan a nedves, meredek deszkán megszűnik a cipő tapadása. Láb becsúszik a sólyakocsi alá, lehorzsol és a hajó még mindig vízen van. Mindez tök sötétben. Erre a melóra három embert kellene szerződtetni, de mi csak ketten voltunk Csabi barátommal. Délután, szikrázó napsütésben, kellemesen harcos négyes ötös szélben poroltunk ki a tisztásra, ám valójában tátott szájjal rohantunk bele a fütyierdőbe, hogy kerüljem az írott formátumhoz méltatlan szóhasználatot. Minden gromek volt, jókat mentünk, hajót cseréltünk, hogy rájöjjünk milyen beállításokon kell finomítani a hajómon, megcsodáltuk amint a lebukó nap a sztratoszférában vörösbe majd szürkébe fordul mielőtt egyetlen pillanat alatt eltűnik a szemünk elől, gyönyörködtünk a hidegfehér hold előtt komótosan úszkáló felhőkben és kicsit később a kikötői és parti fényekben. <br />
Igen, elállt a szél mikor még javában a tó közepén voltunk. És igen, az evezőm még mindig a műhelyben figyel. Egy óra alatt értünk ki hol az erőtlen szélcsíkokat hajkurászva, hol a kormánylapáttal hajtva a hajót és az egész éves statisztikát nézve magasan a hagyományos -széllel hajtott- partraérkezések száma vezet de ez abban a hatvan percnyi szívásban valahogy nem nyújtott kellő vigaszt. <br />
Mellesleg az év utolsó összecsapására készültünk ami a népszerűségi listámon igen előkelő helyet foglal el. Normál esetben. Szombaton amolyan túraversennyel kezdődött az egyszemélyes hajóosztályoknak rendezett verseny, a gyengélkedő szél miatt az is némi halasztással. Két kör a nádszigeteken túlra, de erről néhány beszámolót már olvashattatok tőlem. Nem mondanám hogy rosszul indult a dolog de a nudli szél az előrejelzéssel még köszönőviszonyba se volt. Aki elcsípett egy kettes pöfföt az úgy leiskolázta a mezőnyt, hogy öröm volt nézni. Bár akkora öröm azért nem volt. <br />
Szóval azért haladtunk, haladgattunk de én személy szerint megváltásnak éltem meg amikor a második kör végén nagy keservesen beértem. A mezőny ekkor már a második futamra készült. Ezt up & down pályán kellett teljesítenünk amit a szélirányt figyelembe véve a Cserepes-sziget és a part között a parttal párhuzamosan állítottak fel, szóval minden adott volt egy remek tisztaszeles versenyhez. A szelet leszámítva. Mert a rajtig fújdogált, onnantól az első bójavételig gyengült, visszafelé a másodikig a maradék akarat is elfogyott és próbáltam rájönni, hogy ez most a beígért tizenhat csomó vagy már a huszonkettes befújás. A kitartóan pislogó elsőfokú viharjelzés is ezt támasztotta alá de nagyjából egy méter per perc sebesség mellett szívtuk a fogunkat. A rendezők nem kívántak pályarövidítéssel menteni a helyzeten és megkönyörülni a szopóroller titánjain ezért közel egy órányi gyötrődés után mi utolsók is beértünk, hurrá, bódottá.<br />
Próbáltam megszeretni ezt a napot de higgyétek el, nem rajtam múlott hogy nem sikerült. Ráadásul a második futamban mindenki lebaszott. Na jó, nem mindenki, csak azok akiket kedvelek. A rajtra várva nem volt elég hely az egyik spori meg a bója között ezért a vitorlát lobogtatva vártam az indulást amikor valaki elporolt mellettem, az árbócával beleakadva a bumomba tolja a hajómat és még leszúr, köszi. Az utána érkező spori is megtalál, hogy mit álldogálok ott a rajtvonalnál, miért nem váltottam már csapást, meg ilyenek, köszi. Bójavétel előtt valaki elkezd irányítgatni, hogy merre menjek mert neki annyi hely kevés és különben is, köszi. Utána nagy keservesen csapást váltok a nulla szélben és a következő letolás hátulról talál meg, miért fordulok be, köszi. A jelen pillanatban elképzelhető mennyei boldogságot jelentő befutó felé haladok -ezt a haladást tekintsétek jelképesnek- amikor még abban a semmi szélben is belecsorgok egy lavórba és megállok. A mögöttem jövő kolléga meg szóváteszi, hogy mit csinálok ott, nem akarok-e valamerre elmenni az útjából. De igen, szeretnék, köszi. <br />
Ennyi megszámlálhatatlan élmény nem csak egy napra hanem egy egész hétvégére is elég ezért vasárnap messzire elkerültem mind a cimboráimat, mind a kikötőt. És igen, inkább egy szar nap a versenyen mint egy jó nap a munkahelyen, de ezt most nem volt ennyire egyértelmű. Semmivel semmi bajom csak számomra érthetetlen, hogy amikor lófütyi szélfordulásnál a rendezőség a harmadik kör végén, a befutó előtt képes lefújni egy futamot akkor ugyanez a gárda nulla szélben miért gyötri halálra az embereket, és ez mitől verseny. Na de mit nyünyögök, senki nem kényszerített rá hogy ott legyek és különben is "az életnek nem kell tökéletesnek lennie, bőven elég ha élhető." <br />
Azért ez a nap se telt haszontalanul. Egyrészt aktualizálta a gyengeszeles vitorla visszatérő problémáját, másrészt a halasztás alatt a standard értékekre beállítottam a hajót ami érett már egy ideje. Igen, állítgattam már de most leellenőrizve semmi nem stimmelt a három adatból. Egyik az árbóc távolsága a hajóorrtól, másik a dőlése, harmadik a bum lehúzásához szükséges erő. Ezek az alapértékek arra jók, hogy nagyjából előre menjen a gépsárkány de az igazi munka ezután jön. Állítani egy dolgon, megnézni hogy mi változott aztán ennek függvényében visszatekerni a ketyerét vagy örülni és elkezdeni valami mást buherálni, majd ezeket kombinálni a végletekig. Marha időigényes és nem lustaságból halogattam mostanáig. <br />
A beállítás eredményessége egy sima próbakörön nem jön át, legalábbis akkora májer nem vagyok aki észreveszi, hogy fél csomóval gyorsabb/lassabb, fél fokkal tompább/élesebb lett a hajó. Minimum egy közös edzés a nálam jobbakkal vagy ha úgy adódik egy versenyt kell beáldozni ahol lecsavarunk négy vagy több futamot és ezután mindent elárul az eredmény. Csakhogy ehhez a versenyt tisztességgel végig kell nyomni, rendesen kiülve a hajót és legalább alapszinten hozni a manővereket. Amíg egyvalami hiányzik a háromból hiába variálok a méretekkel hiszen szerelemhez is mindkét félre és a kémiára is szükség van. Ha az egyik hiányzik annak legjobb esetben is csak afféle szólózás lehet az eredménye az meg nem az igazi. <br />
Épp ezért az egész éves edzéseimet ennek vetettem alá csak a nagy igyekezetben nem láttam meg a fától az erdőt. A kaotikus munkabeosztásom miatt akkor mentem vitorlázni amikor a szabadnapot és a szelet ugyanabba a halmazba tette a Jóisten ez pedig ritkán egyezett a többiek edzésével. Így az egyszemélyes gyakorlások miatt csak a versenyeken tűnt fel hogy tompább vagyok a többieknél, ott meg vaktában nem állítgat az ember. Emellett ezzel a pár évecskével a hátam mögött öntelt megnyilvánulás lett volna rajtam kívülálló okokban keresni a hibát. Nehéz eldönteni, hogy ez mennyire volt jó ötlet de mostanra minden nagyképűség nélkül egyvalamiben biztos lehetek. Magamban. Tanulnivaló még mindig akad bőven és nem valószínű, hogy ebben az életben a végére érek, de látok. Látom néhány spori komótos fordulását, mennyire ülik ki a hajót, mennyit tesznek bele egy versenybe és bizony nem többet mint én. Eszerint megérkeztem, csak kivitorláztam a felszerelésből ami benne van, eljött a fejlesztés ideje. <br />
Mivel az októberi nyarat a novemberi tavasz követi így nem gördült akadály a kockázatmentes állítgatások és az eladósorba került cuccok próbálgatása elé. Ahogy a kertészkedés, úgy ez a munka is csak a jövő szezonban hozza meg a gyümölcsét, de a jó gazdának már a következő betakarítás lebeg a szeme előtt.Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-77368960876503539782018-10-01T11:34:00.001-07:002018-10-01T11:34:32.304-07:00Ha szeptember, akkor Tihany. Bajnokság a finn dingiben, élmények a parton. Is Elhittem. Lövésem sincs hányadszor de megint elhittem. Hogy terv szerint történnek a dolgok, hogy most tényleg nem jöhet közbe semmi, hogy lesz két nap a verseny előtt amikor úgy hasítom a vizet hogy a Tihanyi vitorlásedzők szeme könnybe lábad a gyönyörűségtől és kifelé jövet egymással versengve sietnek elibém a sólyakocsimmal, majd erőteljes kézfogással leplezve csodálatukat, sűrű vállveregetések és elismerő szavak közepette gratulálnak. Nem sokon múlott hogy nem így történt, de nem így történt. <br />
A jószeles kedd családi üzelmek miatt kimaradt, a szélcsendes szerda délután meg szintén. De csak az egyik szemem sírt immár a második elmaradt edzés miatt, mert ezt az időt a Jóisten is buherálásra teremtette. Legutóbb letörtem az árbócra ragasztott műanyag kötélvezetőt ami sajnos érett már egy ideje, annyiszor beleakadt a felhúzókötél szóval rögtön hajófektetéssel indítottam.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMohgt_6Q8kOhIXrSD6UzW98TSKIx_fprKpBeyhMmPfaDy7WH5EUfloM5jXfB8wM5FQMKkjfpRznpZCArlcGu8K_Eff7FFg16AQ-g-SHkykdT4X9JDGm5M6lPWrcydHVRhoo1hc2RrdK0/s1600/haj%25C3%25B3d%25C3%25B6ntve.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMohgt_6Q8kOhIXrSD6UzW98TSKIx_fprKpBeyhMmPfaDy7WH5EUfloM5jXfB8wM5FQMKkjfpRznpZCArlcGu8K_Eff7FFg16AQ-g-SHkykdT4X9JDGm5M6lPWrcydHVRhoo1hc2RrdK0/s320/haj%25C3%25B3d%25C3%25B6ntve.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Stabil oldalfekvésben. Két ponyva az árbócon megtartja a hajót</td></tr>
</tbody></table>
Csiszolás, kétkomponensű ragasztót bekever és kész is. Ennyiből tart ferdén felragasztani ezt a bizbaszt.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtrnFIeiBeiKkOYKRiZsF-FPZu3HALOz_jz3m-KGyHjgFXR4smdvP0VZSaJSGCHSIzmyQNCfC8REMVXXjKaiqnWw5YOL_0jtFkj19xdrdP_v81VSorvH9-0JWpva3Zlf767CBBB5XNYI8/s1600/%25C3%25A1rb%25C3%25B3ck%25C3%25B6t%25C3%25A9lvezet%25C5%2591.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtrnFIeiBeiKkOYKRiZsF-FPZu3HALOz_jz3m-KGyHjgFXR4smdvP0VZSaJSGCHSIzmyQNCfC8REMVXXjKaiqnWw5YOL_0jtFkj19xdrdP_v81VSorvH9-0JWpva3Zlf767CBBB5XNYI8/s320/%25C3%25A1rb%25C3%25B3ck%25C3%25B6t%25C3%25A9lvezet%25C5%2591.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Amikor a telefon okos és a gyephézagos járólapra fókuszál</td></tr>
</tbody></table>
És ha ez megvan jöhet a bumkihúzó csere. Nem biztos, hogy minden olvasó finnezik úgyhogy röviden ez egy gumikötél ami hátszélben a bumot a hajóhoz képest kilencven fokban kihúzza. Viharban nincs rá szükség, de gyenge szélben marha hasznos. A régi kötél se régi csak elég hitvány anyagból készült és lelkem rajta amiben csak lehet támogatom a hazai ipart, de erre nem sikerült ráéreznie a gyártónak. Vagy simán szó szerint értette a dolgot, hogy gumi-kötél mert egy darabig nyúlik majd véget ér a történet és amikor a leginkább kéne az a húzás onnantól kötél. Így kénytelen voltam egy reakciós imperialista bukott nyugati hatalom termékét megvenni. Ez úgy nyúlik mintha fizetnének érte. Mondjuk fizettem is érte. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPEYL0fEqIFhWFB-a8KMNB8_4iG0i4R4yGtV8eixnfHFoYkkewdItZqXgByD1NXqLkMUfGxhpsbqEURsScpm_hUax3_4TEYZ0TGJdRqLuWcblQ0Hg2tvHAR9wnwuFpqCM427n4975HGfw/s1600/gummik%25C3%25B6tt%25C3%25A9l.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPEYL0fEqIFhWFB-a8KMNB8_4iG0i4R4yGtV8eixnfHFoYkkewdItZqXgByD1NXqLkMUfGxhpsbqEURsScpm_hUax3_4TEYZ0TGJdRqLuWcblQ0Hg2tvHAR9wnwuFpqCM427n4975HGfw/s320/gummik%25C3%25B6tt%25C3%25A9l.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Jelen esetben a fehér a méz áru</td></tr>
</tbody></table>
Innen már csak apróságok voltak és úgy érzem nagyon összeállt a hajó. Gyorsan be is neveztem magunkat az év versenyére és a nemzetközi részvételre jogosító matricát is felbiggyesztettem a fartükörre mert rohadtul menő. Persze póló nélkül nincs bajnokság, és a tavalyi rajtszámos felsővel nehéz felvenni a versenyt de ez a grafika meg a színválasztás nagyon tigris.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1kF1rUQ2cg5FGZ5ZDhfdPuz6qKmUgaVItASbv_bfYC0oQeIv9QExCaoY9E-u4yaEDPF6UeuEGjO1IKHnlfMsIH7-4bF0Yz4IAe_UgWRe9zP13K7d6ZbjN-HM1rEQz18LSB5c_YYfRCBA/s1600/P%25C3%2593%25C3%2593LL%25C3%2593%25C3%2593%25C3%2593.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1kF1rUQ2cg5FGZ5ZDhfdPuz6qKmUgaVItASbv_bfYC0oQeIv9QExCaoY9E-u4yaEDPF6UeuEGjO1IKHnlfMsIH7-4bF0Yz4IAe_UgWRe9zP13K7d6ZbjN-HM1rEQz18LSB5c_YYfRCBA/s320/P%25C3%2593%25C3%2593LL%25C3%2593%25C3%2593%25C3%2593.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Na, ki a király?</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Az estébe nyúló délutánban több teendő nem volt. Elégedetten leponyváztam a gépsárkányt és indulás előtt fürödtem egy faszányosat a tóban. Az első versenynapba a békésen fújdogáló szélnek köszönhetően mindössze az ünnepélyes megnyitó fért bele de ennek ellenére is nagy királyság itt lenni. Az ötvenkilenc versenyző megtöltötte a kikötőt és nem lehetett volna úgy seklit eldobni, hogy ne egy finn dingire vagy egy finnesre essen. Még a parton is hatalmas a pezsgés ugyanis a hazai harcosok mellett cseh, horvát, osztrák, szerb és francia sporik sasolják egymás hajóit, eszmét cserélnek, söröznek, csocsóznak, családoznak, pecáznak vagy amit hoz az élet, de az egész helyet valahogy átjárja az erő és az energia. A nagy nevek innen sem hiányozhatnak, de a hétvége sztárja vitathatatlanul a mi Zsombink aki aktív kikapcsolódásként éli meg ezt a pár napot, mert ahol a gratulációk véget érnek ott elkezdődnek a hajóbeállítós zaklatások. De kimondottan jól viseli. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQZH-beewAaX0IeVHuerHJmVg541inHcCmxHN2awf5ipZDaKIykdWkIgooAlSDxJvmgbjOf3OXhPGx9XOYb-uzdb2kiAUu45i8S_Vkcv48KSWeYluJ7PFNTY0_hC-Y4cdOhpECDwNwWp0/s1600/Zsommbee.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQZH-beewAaX0IeVHuerHJmVg541inHcCmxHN2awf5ipZDaKIykdWkIgooAlSDxJvmgbjOf3OXhPGx9XOYb-uzdb2kiAUu45i8S_Vkcv48KSWeYluJ7PFNTY0_hC-Y4cdOhpECDwNwWp0/s320/Zsommbee.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Épp agyal valamin a bajnok, de a hölgy olvasókat nem ez érdekli </td></tr>
</tbody></table>
És nemzetünk másik büszkesége se maradjon ki a blogból, azaz a világbajnoki kupa. 1956-ról nekünk soha nem az első finnes VB fog beugrani, de érdekességképpen annyit, hogy a képen látható ereklye az eredetileg '56-ban készített kupának a másolata, ugyanis sajnálatos módon a '72-es bajnok Jörg Bruder a '73-as bajnokságra utazva légiszerencsétlenségben életét vesztette, ezzel együtt a nála lévő kupa is megsemmisült. <br />
De most itt van az egyesületi társalgóban, nézhetjük, fotózhatjuk és amikor nem látta senki még diszkréten meg is taperoltam egy kicsit mert ha valami, akkor ez itt Magyarországon, Tihanyban igazi kuriózum. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNGy8yqvXwZOV8z-w-I3_yJ47nWUZNmuyHsI7_oxeH_xuYFG-5rO8j775NOkaRnUXfYl1zuOzr2Zv3asJKVgVhStHa_1o9SrvyMQ12UZL9FwrehTEy-CPfta3fJ6SPlFDclZqYkpsuPwc/s1600/KUPPA.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNGy8yqvXwZOV8z-w-I3_yJ47nWUZNmuyHsI7_oxeH_xuYFG-5rO8j775NOkaRnUXfYl1zuOzr2Zv3asJKVgVhStHa_1o9SrvyMQ12UZL9FwrehTEy-CPfta3fJ6SPlFDclZqYkpsuPwc/s320/KUPPA.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hatvankét év nevei de a lényeg jobboldalon, alul olvasható</td></tr>
</tbody></table>
A házigazdák nem szaroztak, a szélcsendes napot feledtetni estére ide deponálták a Tihanyi piac lángossütőjét ami normál esetben a kompkikötő mellett található. És érdemes megtalálni. Nem mellékesen ötödik éve nyerik meg a Balatoni lángossütők versenyét /igen, ilyen is van/ és tízféle! lángossal vártak minket amit a rendelés pillanatában, az igények szerint készítettek el. Korunk gyorskajáldáihoz viszonyítva árnyalatnyit hosszabb várakozási idővel, viszont halmozottan növelt élvezeti értékkel szolgáltak és bizony a végeredmény egy életre szól. Konkrétan az első falatnál azt hittem magam mellé ülök a gyönyörtől pedig a juhtúrós-lilahagymás töltelékhez akkor még el se jutottam. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
A második nap több szerencsét tartogatott már amennyiben a délelőtt tíz és délután öt között megtartott egyetlen futamot szerencsének nevezhetjük. A biztonság kedvéért kilenc körül kimentünk, vártunk, aztán Zoli barátommal tettünk egy fél félszigetkerülőt és mire végeztünk mehettünk is vissza a nyugati medencébe az ominózus futamra. Talán kettes körüli szélben fejezhettük be a gyötrődős menetet ami sok meglepetést nem tartogatott. Szentül hittem, hogy a vártnál gyengébbet mentem de a versenyen elért ötvenhatodik hely tükrében ez a mostani ötvennégy még jónak is számított. A frissen beszerelt bumkihúzó viszont remekül tette a dolgát. <br />
Ötig vártuk a csodát de a szél a pillanatnyi /vagyis annál azért több de egy hatvanperces futamra kevés/ fellángolásaival csak egy önfeledt túrázáshoz lett volna partner így visszacsorogtunk a bázisra és betermeltük a vendégváró pogácsákat. Mintegy a nap lezárásaként megmártóztam a Balcsiban és reméltem, hogy idén utoljára teszem hiszen a másnaptól érkező lehűlés viharos széllel párosul, és a következő fürdés már nem önszántamból történik. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8JWZTbl-gsffFlKuIdfc5ZvIBrIjcIRDgqr8Q4TnyTPs9Rae9x78mz2kCA51PRGAsW9i9LY6GHTTiways5-Yg-MUyxlLRtwifjBwh_VeO1honBi_7w_PYHGq9nZeipqaCLMECXNuaf4A/s1600/szombatreggel.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8JWZTbl-gsffFlKuIdfc5ZvIBrIjcIRDgqr8Q4TnyTPs9Rae9x78mz2kCA51PRGAsW9i9LY6GHTTiways5-Yg-MUyxlLRtwifjBwh_VeO1honBi_7w_PYHGq9nZeipqaCLMECXNuaf4A/s320/szombatreggel.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Így indult a nap</td></tr>
</tbody></table>
Negyvencsomós befújásokkal köszöntött ránk a szombat reggel és a hőmérséklet már nyomokban sem emlékeztetett a szeptemberi nyárra. Ennek megfelelően a dress code is alapjaiban megváltozott. A szél csillapodása után birtokba vettük a tavat, és fél háromig 1 és 3/4 futamot sikerült megrendezni, amiből természetesem csak az egy egészet könyvelték le, amikor sajnos elszólított a kötelesség. Mert a délután tartogatott még egy futamot amin a közel hatvan indulóból csak negyvenhárman vettek részt, szóval a sor végén is nagyot lehetett szakítani és ezt marhára sajnáltam. Aki viszont maradt, az a borítékolt eredmény mellé isteni kacsasülttel kényeztethette magát és szükség is volt az energiára, de ezt akkor senki sem tudhatta.<br />
A nyár végetértével vasárnapra a neoprén ruhának esélye se volt megszáradni, így külön élményt jelentett a friss reggelen beleugrani a nyirkos cuccba. "Ja Pelikán, az élet nem habostorta." Egyébként nagyon príma hármas négyes szél jellemezte szinte az egész vasárnapot, olyan ami minden vitorlázó álma. Fotó: Szűcs Ábel<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRJY-dujnqMKF-08KtLFxGF81-J0WYIVgUer3GmRxURL0MgwCKljXuonqVBG-mzd4UWz1xQtKlLqycGhrjWgssMFtyXuKOOXmKRaGaPjD2Wl8rxWn_ik_F3qTkmJsD4HI8MRQOllHE1wc/s1600/h%25C3%25A1tszelezek.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="640" data-original-width="960" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRJY-dujnqMKF-08KtLFxGF81-J0WYIVgUer3GmRxURL0MgwCKljXuonqVBG-mzd4UWz1xQtKlLqycGhrjWgssMFtyXuKOOXmKRaGaPjD2Wl8rxWn_ik_F3qTkmJsD4HI8MRQOllHE1wc/s320/h%25C3%25A1tszelezek.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mondj igent a ruhára</td></tr>
</tbody></table>
Ez az álom nekünk kicsit hosszúra sikeredett a négy futammal de amikor hatvan, sőt hetvenéves "bácsik" végignyomják a napot akkor nem égetheti magát az ember olyan olcsó hátországi dumával, hogy fáradt vagyok. Mindenki az. Három után fogunk kiérni a partra, szét kell szedni a hajókat, felpakoljuk őket a futókra, át kéne öltözni és egy zuhany de még akár egy gyors fürdés a Balcsiban is sokat segítene, mindeközben valamikor az eredményhirdetésen is illik részt venni, azután a tollfosztókat elvinni Agárdra, vagy ki-hova, és ott még lepakolni. Aki közel lakik sötétedésre már haza is érhet. <br />
De hosszú út vezet odáig. Le kell nyomni négy kanyart ráadásul tisztességesen kiülve -pontosabban kilógva- a hajót, mert ez a szél a sunnyogós deckenüldögélős vitorlázásnak nem kedvez, legalábbis az én súlycsoportomban. A második menetnél reménykedtem, a harmadiknál pedig fohászkodtam a befejezésért de a rendezőség jégpáncéllal borított szívéig ez nem jutott el, az említett okokból pedig nem volt bőr a képemen otthagyni a társaságot. A negyedik kanyarra már annak is tudtam örülni, hogy két fülem van és nem vagyok szatyor. Marha fáradt voltam de ez a nap a kitartás, az önmagunkba vetett hit, az erőn felüli teljesítés és az Apranax 550 jegyében telt. Meg a hínáréban. Túlzás nélkül mondhatom, hogy hemzsegett tőlük a tó a kétmaréknyitól a vödörnyi méreten át a kisebb szigetekig és előszeretettel akadtak fel a kormánylapátomon. A nagyobbakat már a sarokról észrevenni de a kicsiket nem mindig, meg igazából ez nem tájékozódási vitorlázás. Közel hatvan hajó megy el egymástól gyakran centiméterekre és ezer drágább és fontosabb dologra kell figyelni a hínárnál, bár amikor a kormányon vonszolom akkor ez is elég fontos lesz. Sima hínár, nád kb. másfél méternyi és a nap fénypontja a kétméteres, hüvelykujj vastagságú sás. Ezzel a kollekcióval, a lehetőségekhez képest változatosan díszítette fel a tó a hajómat annak ellenére, hogy nekem ezen ékszerek nélkül is tetszett. A kisebb darabok is bosszantóak, de a vastag, méter fölötti már akkora szívás, mintha behúzott kézifékkel mennék. Negyedszélben a pálya felénél két állandó vetélytársam előtt vagyok, összeszedem ezt a trutyit és a bójánál már előttem vannak amire sajnos számítottam de ha megállok leszedni ennél is több időt vesztek. Már rutinból fordulok hátszél helyett félszélbe, hogy rögzített vitorlánál, egyik kézzel a kormányba kapaszkodva a deckre hasalva letépjem ezt a mocsodékot. Esküszöm akkora volt, be akartam dobni a hajóba, hogy a verseny végén lefotózzam de eltört és örök életre nyomaveszett. Remélem. A végeredményt ugyan nem befolyásolta de az elbukott két helyet a befutóig nagy keservesen visszaszereztem. Végülis verseny ez, vagy mi fene. <br />
Jöhet a várva várt statisztika ami most nem a megtett negyvenegy kilométer meg az öt és fél óra kintlét miatt érdekes -bár egyik se kevés- hanem az egyenletes szél miatt. Szépen mutatják a kék csíkok, hogy ugyanazon az útvonalon kreuzoltunk és ugyanazon a vonalon hátszeleztünk. Öt órán keresztül nem fordult annyit a szél, hogy módosítsák a pályát pedig a versenyrendező Marci ilyen téren, hogy is mondjam, eléggé következetes. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBWod5ZgqkgMtjy9K_wkecF7Q_zt-XQmMHEkzzy2FaBASceaWiGtiz9-wCld7h0MI9H3qM0oVkyb3YKp7u4lDrnKTfd5p5kigdtAAHsYQKWRCnROBfltt9QxU34U9mIDoyDdi1AyQioiU/s1600/bikeappp.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBWod5ZgqkgMtjy9K_wkecF7Q_zt-XQmMHEkzzy2FaBASceaWiGtiz9-wCld7h0MI9H3qM0oVkyb3YKp7u4lDrnKTfd5p5kigdtAAHsYQKWRCnROBfltt9QxU34U9mIDoyDdi1AyQioiU/s320/bikeappp.png" width="320" /></a></div>
És most van vége. Összepakolunk. Mindenki segít a másiknak hajót emelgetni meg amire szükség van így akár csapatépítő tréning is lehetne ez a kevésbé népszerű délutáni foglalkozás, ha nem lenne ez az ötvenkilenc ember egyébként is egy csapat. Megtapsoljuk a győzteseket, a világbajnok aki egyben a magyar bajnok átveszi a fődíjat, a törhetetlen karbon kormányhosszabbítót amit elsőként pár éves kislánya kezd el tesztelni. Jobb is hogy törhetetlen. Sűrű lett a délután, megyünk vissza a gépsárkányokhoz spanifert ellenőrizni, árbócot lekötni, ponyvát rögzíteni, utánfutó csatlakozójáról nem megfeledkezni, szerszámokat, ruhákat nem a fűben hagyni. Elköszönünk, de a naplementés autózás után a helyi erőkkel még ütközünk Agárdon egy lepakolásra az estét ígérő szürkületben. Rutinból vezetünk hazafelé, ösztönösen megyünk másnap dolgozni és fáradt pislogások közepette töröl képen a valóság, mennyire jó volt ez a pár nap ott, és itt mennyire nem az. A finn dingiben decemberig tart a szezon ellenben sokunknak a Balatonon erre az évre vége. Hazudnék ha azt mondanám, hogy hiányozni fog. Már most hiányzik. Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-87550817149342270282018-09-16T06:31:00.000-07:002018-09-16T06:31:31.724-07:00Három óra egyetlen "b" betűs szó társaságában. Meg a szélcsendAz évtizedes menetrend szerinti augusztus huszadikán érkező front késett pár napot és a gyötrelmes lógás a hajó oldalán ráébresztett, hogy eltelt szinte egy hónap finnezés nélkül. Tihanyban még mentem egy kalandosat, utána bebaszcsiztam az ujjam ami rövid kényszerpihenőt hozott, ezt a szélcsendes augusztus követte egyetlen olyan nappal amit nyugodt szívvel könyvelhettem el vitorlázásként és ennyi. A hónap végi négyes-ötös szélben világosodtam meg amikor kreuzban le akartak szakadni az addig békés álomvilágban ringatózó felső combizmaim, meg a derekam, meg a hátam, meg egy csomó olyan izom amit nem ismerek név szerint. És történt mindez nagyjából a második percben, pedig az északi partig el kéne jutni valahogy, sajnálatos módon ebben a -fájdalmas- testhelyzetben. Azután még egyszer. A manőverekkel úgy általában ki voltam békülve, de még ez a rövidke kihagyás is érződik a mozdulataimon, ráadásul három héttel a bajnokság előtt. Ideje felébredni Öreg Cimbi mert igaz, hogy rendkívül összetartó a mezőny és marha jó a társaság, de senki nem négynapos napközis táborba utazik Tihanyba. Kemény harcok várhatók minden szinten és tisztában vagyok a hiányosságaimmal de amin komoly beruházások nélkül tudok javítani, azon szégyen lenne elbukni akár egyetlen pontot is. Ez pedig nem más mint a már említett manőverek és az erőnlét. Semmi kedvem a Balcsiról hazafelé az elbaltázott fordulók miatt nyünyögni vagy azon, hogy elfáradtam félúton a bójához. Akik száz éve ülnek hajóban vagy klasszisokkal jobb felszerelést birtokolnak /szerencsétlenebb esetben mindkettő/ azokkal szemben nem sokra megyek, de legalább ne legyek saját magam kerékkötője. Ezen gondolatokon felbuzdulva ismét reflektorfénybe kerültek az erőnléti edzések. A lelkiismeretem mondjuk minden szempontból tiszta, ugyanis nem pár héttel a nagybetűs verseny előtt próbálom behozni a lemaradásomat, hanem évek óta folyamatosan versenyekre készülök. És így belegondolva, mióta magával ragadott a finn dingi, alig volt néhány alkalom amikor turisztba nyomtam a vitorlázást. <br />
Jelen pillanatban finomítok a fordulásokon, még mindig gyakorlom azt a nyomorult halzolást de legalább egyre erősebb szélben és igyekszem vízszintesre kiülni a hajót. Nem mondanám, hogy megvalósíthatatlan feladatra vállalkoztam a finnezéssel de ennyi idő alatt lassan a Halálcsillagot is megépíthettem volna, bár azzal mondjuk megelőztek. Szóval minden fronton dübörög a bajnokság a futástól a húzódzkodó állványig, a házi kiülőpadtól a fekvőtámaszig és az elmélettől a finn dingiig. A teljes siker érdekében közel egy héttel a verseny előttre terveztem a lecuccolást, hiszen a menők is így gyúrnak rá a helyi viszonyokra, meg nem is szeretek az utolsó pillanatban beesni sehova. Emellett hátsó szándék is vezérelt, hiszen ha faszányos az idő akkor bármikor lecsavarhatok Tihanyba egy jó kis barátkozásra a tóval mert legutóbb elég szélsőséges viszonyok között váltunk el. <br />
Előtte a biztonság kedvéért beüzemeltem a hurkát, ki tudja mivel fogad a koraőszi Balaton. A nyolc kép közül még ez sikerült a legjobban, de annyi azért jól látszik milyen "pröcíz" műszaki megoldásokat kell alkalmazni egy ilyen beépítős projektnél. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmdqR2peD2k8JVXH7vmKD0lMF0sQohLdKrmecpY7N5o0ZFOjSXxa2v7lDtg6SwHCtvzrjLiU3GFe2ECK_MtcizIDUihnI7GPzwQk27jxGjNGTzgL_NZ4JphGIXOnUiVfY4eiHKcT4E4gM/s1600/hurkabe%25C3%25A9p%25C3%25ADtve.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmdqR2peD2k8JVXH7vmKD0lMF0sQohLdKrmecpY7N5o0ZFOjSXxa2v7lDtg6SwHCtvzrjLiU3GFe2ECK_MtcizIDUihnI7GPzwQk27jxGjNGTzgL_NZ4JphGIXOnUiVfY4eiHKcT4E4gM/s320/hurkabe%25C3%25A9p%25C3%25ADtve.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kötözött hurka</td></tr>
</tbody></table>
Egy ilyen cucc a másik oldalra is elkelne, úgyhogy lehet mégis rendelek a méz áruból nyolcezeré' de ez még a jövő zenéje, térjünk inkább vissza az eredeti csapásirányhoz. Ahogy bekezdésről bekezdésre haladunk, szépen az idő is halad előre és máris pénteket írunk mikoris levittem a hajót. Tizenegy körül már össze is állt a technika, én meg bedőlve az előrejelzésnek egy könnyű ebéd és az azt követő várakozás után nekiindultam a végtelen vizeknek. Ígéretes kettes alja szél fújt nyugatról amivel célbavettem a keleti medencét, ugyanis úgy okoskodtam, hogy egy esetleges gyengülés után negyedszélben simán vissza tudok csorogni, de valójában erről szó se lehet hiszen kettőtől olyan erősödés jön, hogy ihaj. Ezt még a déli előrejelzés is alátámasztotta, én meg megkajáltam. Olyannyira, hogy még a labdát is felszereltem mert ma itten az erős szeles halzolásokba még a környék is beleremeg és ha borulok az minél gazdaságosabb legyen, legalábbis ne kerüljön egy árbócba.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgImBafQ9e8q10QEhuk_CiREVONuo1R5ivy9VLQpEuY_lIYUoHcY0R4qVSdFmK7S3SJsKexPbCBhin-8PxNOlAFNdp6tX6Agn8FUNU9UyBnARJH6zcNjI5yx35-TIeODsAb-J1ocKTe8zs/s1600/labd%25C3%25A1ss.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgImBafQ9e8q10QEhuk_CiREVONuo1R5ivy9VLQpEuY_lIYUoHcY0R4qVSdFmK7S3SJsKexPbCBhin-8PxNOlAFNdp6tX6Agn8FUNU9UyBnARJH6zcNjI5yx35-TIeODsAb-J1ocKTe8zs/s320/labd%25C3%25A1ss.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Beépített mechanikai védelmi rendszer</td></tr>
</tbody></table>
Tehát megindultam, de az idő teltével egyenes arányban csökkent a lelkesedés és Csopaknál a józan ész győzedelmeskedett a hiábavaló várakozás felett. A lassacskán elhaló szélben pár száz métert gurultam még visszafelé, vagyis majdnem visszafelé és ha nem is hirtelen, de véget ért a nagy kaland. Szépséges sima víztükrön alibi grósszal és/vagy génuával motorozó nagyhajóktól eltekintve egy lélek se volt a környéken és bevallom őszintén, marha irigy voltam rájuk a tó közepére szögelt hajómból. Szikrányi esélyt sem látva a szabadulásra a kormánylapát ide-oda mozgatásával megindítottam a gépsárkányt így érve el a maximális sebességet ami kis túlzással a tyúklépésnek felelt meg.<br />
/Van egy olyan módszer is, hogy megdöntik a hajót és visszabillentéskor ráhúznak a vitorlára, meg még a kormánnyal is varázsolnak valamit. Erre két éve a Fertőn a leálló szélben figyeltem fel amikor Zsombi így porolt ki a partra. Mondanom se kell, hogy kipróbáltam. Nyilván van az egésznek egy ritmusa, meg technikája amihez hozzá se szagoltam így aki csak ült a csónakban és nem variált semmit az is lehagyott. Szerintem simán hátrafelé mentem a hajóval./<br />
Váltogattam a kezemet de rohadtul fárasztó volt, ráadásul a vitorla is rendszeresen képen törölt. Kaptam ugyan egy evezőt, vagyis pádlit, de szeretek veszélyesen élni és nem tartom a hajóban, ám két óra káromkodással fűszerezett kínlódás után átértékeltem a dolgot, igaz ez akkor ott nem sokat segített rajtam.<br />
Összesen két és fél óráig tartott a szélcsend. Ezalatt egy életre megutáltam a vitorlázást azon belül a finn dingit, a Balcsit, az Apátságot, a neoprén ruhát-cipőt, az előrejelző oldalt és magamat se hagyom ki a listáról. Persze a Balatoni ökölszabályoknak megfelelően a viharjelző rendszer végig álmosan pislogta az elsőfokot. Talán mindössze két órára lehettem a kikötőtől amikor a középső széljelző szálam megmozdult. Ennél biztatóbb ugyan nem történt, de legalább a hajóban ülve, vitorlázva értem el azt a sebességet amit a kormánylapáttal, és ez akkor marha nagy segítség volt. Innen már csak húsz percre voltam a csodától. És a csoda a vízen megjelenő aprócska hullámok formájában mentett meg és velem együtt a napomat is. Mert a gépsárkány erőre kapott. Sőt. Pillanatok alatt isteni hármas szél kerekedett amivel megindulhattam volna a kikötőbe, de a nagy lóf.. izé, a kutyafülét! Nem azért szoptam végig a délutánt, hogy a príma szélben meg kikössek. Ráadásul percek alatt minden más megvilágításba került. Vitorlázni, azon belül a Balatonon finnezni a legcsodálatosabb dolog, az Apátság a tó felől a legszebb oldalát mutatja, a neoprén ruha-cipő pedig vigyáz rám, az előrejelzéssel kapcsolatban meg örök tanulság, hogy hiszem ha látom. Kezdődhet végre az amiért jöttem, a halzoláscentrikus edzés, és bizony nem is ment szarul. Jó, jó van még csiszolnivaló a manőveren és egyszer a perdüléskor legyengülő szélben majdnem betakaróztam a hajóval, de talán van mit keresnem a többi finnes között. Emellett az élmény egy életre belopta magát szívembe, mitagadás, így is úgy is. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3Ig11qLE9raKVJ4oV55HCmXh10dnf2qUw1TC2c3f5afI9vTfTzZ4OYuWY3vTlW0rlauK5MlxhWe8P-pUtjXGEbAOXE8qcRNDEfCbPDnW5d0fgIJ1yDTHoR8o-Ee1LE6E1RZDQUK66tBc/s1600/bring%25C3%25A1sbalcsinn.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3Ig11qLE9raKVJ4oV55HCmXh10dnf2qUw1TC2c3f5afI9vTfTzZ4OYuWY3vTlW0rlauK5MlxhWe8P-pUtjXGEbAOXE8qcRNDEfCbPDnW5d0fgIJ1yDTHoR8o-Ee1LE6E1RZDQUK66tBc/s320/bring%25C3%25A1sbalcsinn.png" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kár lenne titkolni, délelőtt szállást kerestem</td></tr>
</tbody></table>
És ki hinné el ezt a sok zagyvaságot a mostanra az oldal védjegyévé vált bringás app nélkül, amit kivételesen nem az értékek miatt tettem fel. Visszafelé a táv kétharmadát "végigeveztem" de, hogy miért mentem a déli part felé, örök rejtély marad. Mindegy, ne feszegessük. <br />
Szürkületig fürödtem a boldogságban és kis szerencsével még két edzés összejöhet csütörtökig, amikor négynapos kemény harcnak nézünk elébe. Mi többet kívánhatna egy lelkes finn dingista? Legfeljebb egy újabb követőt. Ja, hogy már megérkezett? Hiába na, ha egy üzlet beindul... Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-15076837553493544892018-08-22T12:46:00.001-07:002018-08-22T12:46:30.091-07:00Amíg te játszottál a téren... és az augusztusi mérlegCiki, gáz, kínos, kellemetlen, égő és ezek csak az első szavak amik eszembe jutnak a már-már kabaréba illő helyzetről, mert a hurka sztori megállíthatatlanul hömpölyög tovább akárcsak egy népszerű szappanoperában, amikor a százhatvanhetedik részben lelőtt, vízbe fulladt vagy megmérgezett szereplőt vissza kell írni valahogy, mert a nézők zabálták a karaktert. Sejtelmem sincs mennyre szerettétek meg a vissza-visszatérő hurkát életem sztorijában de még most sem szabadultok tőle, ugyanis bármilyen színben is tüntet fel az eset, kiguberáltam a pet palackok közül egy legeslegeslegutolsó próbálkozás erejéig. <br />
A dolog előzménye, hogy újat akartam rendelni az erre szakosodott Hodács oldalról ahonnan a kerekek is származnak, de a nyolcezersokszázas ár láttán elkerekedett a szemem és az sem nyújtott vigaszt, hogy ebben már az áfa benne van. Ekkor lépett be a történetbe Spéci Ragi egyenesen a tengerentúlról. A Vízvonalban tartott castingon figyeltem fel rá és ha nem is az első, de a második pillanatban elnyerte a bizalmamat és amennyiben jól szerepel akkor akár a tiéteket is. A forgatókönyv szerinti feladatot szántam neki, azaz rátapad a hurkára, kapcsolatukat egy nagyméretű, piacos csipesszel erősítem annyi csúsztatással, hogy a szoros kapcsolatot huszonnégy órásra tolom ki mert Attila, a boltos ezt javasolta és én hiszek neki. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdK46-OEsQsaRwoSv9GHNuhCQ-_yW2r0L2o9ixpDLXHVZ0q-tzG0mbKEnbG5Bt3xlOGBdKAyugR8EJle9-vrHROuSZgx5DON81g3qXY138rVUmVOCPNsL0k1ShJUEcSJvXgxwM0tq1b3M/s1600/Mr+raggi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdK46-OEsQsaRwoSv9GHNuhCQ-_yW2r0L2o9ixpDLXHVZ0q-tzG0mbKEnbG5Bt3xlOGBdKAyugR8EJle9-vrHROuSZgx5DON81g3qXY138rVUmVOCPNsL0k1ShJUEcSJvXgxwM0tq1b3M/s320/Mr+raggi.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A következő kétszáz rész főszereplője</td></tr>
</tbody></table>
Ezerhétért öt ilyen tappancsot adnak és az én esetemben minden tehetségére szüksége van Mr. Raginak hiszen nem csak közvetlenül a hegesztés mellett kell helytállnia, hanem maga az anyag véget is ér két milliméter múlva. Ha ezt a szerepet száz százalékosra hozza, életre szóló szerződést kap nálam és jelentem eddig pozitív a mérleg ugyanis ha hiszitek, ha nem a hurka két hete felfújva, tünetmentesen hever a kamrában. Ideje lesz beépíteni. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeGG0CCDxHgmtVwI8xZ3jXLdSEdmBYKkmeadK2a9FXVGrMjCHCJgt-Frotlkzrd5yYIms-LZc4jOO0S_DFp7FRl4b1N7NHxKUOkqVrQ12M13jmijGXvfVyfmsB69J2GMVdlQuy3d4FwKo/s1600/hurkagyuf.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeGG0CCDxHgmtVwI8xZ3jXLdSEdmBYKkmeadK2a9FXVGrMjCHCJgt-Frotlkzrd5yYIms-LZc4jOO0S_DFp7FRl4b1N7NHxKUOkqVrQ12M13jmijGXvfVyfmsB69J2GMVdlQuy3d4FwKo/s320/hurkagyuf.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Felgyújtás helyett </td></tr>
</tbody></table>
Akadt némi javítanivaló szeretett vitorlámon amit le is fotóztam mert talán így érthetően elmagyarázhatom. A lényeg, hogy az első élnél kb méteres magasságban nem sajnálták az anyagot és egy tenyérnyi részen hullámos, akkor is mikor az egész vászon szép alakot ölt. Emellett halálra idegesít mert negyedszélben, mikor centizgetek a kormánnyal hogy mennyi fér bele még az élesedésbe azon a ponton rendre belobban. Jobb teljesítményt nem várok a szervizeléstől, abból már kinőttem hogy minden apróságtól mérföldes lépéseket reméljek de a lelkemet mindenképp megnyugtatja majd és pofásabb is lesz, úgyhogy: "Irány Szasza meg a harmadik kerület" aki esetünkben Zoli, de a többi stimmel ugyanis ott található a Tuss műhely. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEho8bXiDFXhwgBXiKLQSRVeBBzlnRT4o67FV3Lq9LIZn00cupw9dRMgF4XdxI36QlWTZO90fY_1C0wPgPgqU7j3FM3XBxW33ZZnHnSgJAuwldzTuabmlTwlAQXWlQ8frzeqCf9NPScxBRs/s1600/vinyorla.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEho8bXiDFXhwgBXiKLQSRVeBBzlnRT4o67FV3Lq9LIZn00cupw9dRMgF4XdxI36QlWTZO90fY_1C0wPgPgqU7j3FM3XBxW33ZZnHnSgJAuwldzTuabmlTwlAQXWlQ8frzeqCf9NPScxBRs/s320/vinyorla.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Tartós hullám, vagyis már nem az</td></tr>
</tbody></table>
A hibára egyébként már a vásárlás után felhívta a figyelmemet Edző Bá, de csak mostanság jutottam el oda, hogy észre is vegyem a hátrányait. Nem érdekes, már megbarátkoztam vele hogy későn érő típus vagyok, igaz ezzel is elég későn. A kép nem adja vissza teljesen a szitut mivel a parton félszélben dekkelve fotóztam, ugyanis a vízen sajnos nem tudtam előreküldeni a legénységet emiatt. A javítás bő két nap alatt készült el ami szezonban kiemelkedő határidőnek számít, még ha ilyen piszlicsáré munkáról van is szó, ráadásul garanciában. A végeredmény semmi kívánnivalót nem hagy maga után, bár a javított vászonnal ebbe a keserves augusztusba eleddig egyetlen kanyar fért bele aminek legemlékezetesebb mozzanata egy kettes közeli pöff volt. De a vitorlám mostantól jobb mint új korában. Szó szerint. <br />
És ugye vitorla nélkül a gépsárkány csak egy kupac kötéllel telepakolt használhatatlan műanyag teknő ezért a varrásnál jobb alkalom nem is kínálkozott egy kis esztétikai beavatkozásra. Kötélcsere itt-ott, a sottkötél kurtítása mert az egyik csomónál az évek alatt elfogyott a fele és a nagy bumm. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2gTP8i-TB9o0jytF9WrWsCDN7TRUMnIrLxDGp0bLLhlo_uEZh-scFFufsddr_yOfU19O3j9_VhQkoESRf-_QcnykuKI9t2bv5SMLdTT_6Ic-R4kGLTfaRFGrejD_uUTadIa8Z7gQVjk8/s1600/sotk%25C3%25B6t%25C3%25A9l.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2gTP8i-TB9o0jytF9WrWsCDN7TRUMnIrLxDGp0bLLhlo_uEZh-scFFufsddr_yOfU19O3j9_VhQkoESRf-_QcnykuKI9t2bv5SMLdTT_6Ic-R4kGLTfaRFGrejD_uUTadIa8Z7gQVjk8/s320/sotk%25C3%25B6t%25C3%25A9l.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ennek itt annyi. És milyen jó ezt a parton észrevenni</td></tr>
</tbody></table>
Használaton kívül a bum vége a hajó végén nyugszik és hogy ne nyomja a dekket egy kisebb labdányi polifoam gombóc volt ráhajtogatva, az is a vastagabból. Így is került hozzám. Ez többszörösen betekerve ragszalaggal és nincs mit szépíteni a dolgon, elég ruppótlanul nézett ki. A dolog érdekessége, hogy szerelés előtt akartam lefotózni nektek de a csúnyácska gömböc félve a megszégyenüléstől egyszerűen eltűnt, így nem lesz összehasonlítási alap amiből megint kiderül, hogy mekkora ász vagyok. <br />
Na szóval, nagyjából negyvenöt fokban lecsaptam a végét, nyolcas fúróval kifúrtam az alsó részt és nyolcas gumikötelet húztam bele ami megdolgoztatott az augusztusi kánikulában de megérte. A dolog miértje, hogy manővereknél de leginkább pánikhelyzetben a bum vége nagy elánnal csapódik a vízbe és a most eltávolított sarkon idő előtt megtámaszkodik így kibillentheti egyensúlyából az egész hajót az egyébként is zaklatott kormányosával együtt. És erre nem vágyunk. Hogy a most lenyesett tizenöt négyzetcenti mennyit fog számítani a továbbiakban az még a jövő zenéje, de ha nem kell emiatt sóvárogva néznem a többiek hajóját akkor már megérte. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOoT5OPEmQ69ECzDWP4KJHP8ku3dAi_zF7YS-aD4JZgM_V-rffKWG8WwJmYLG8mlDKNMZI8lpgUsRBKy9qTd3S0i1L6iCc0OpPPWPRrt8-ZE27MU3n8MXMEnXQzYksFs_WR2jlw09lUcg/s1600/bumsp%25C3%25A9ciz%25C3%25A9s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOoT5OPEmQ69ECzDWP4KJHP8ku3dAi_zF7YS-aD4JZgM_V-rffKWG8WwJmYLG8mlDKNMZI8lpgUsRBKy9qTd3S0i1L6iCc0OpPPWPRrt8-ZE27MU3n8MXMEnXQzYksFs_WR2jlw09lUcg/s320/bumsp%25C3%25A9ciz%25C3%25A9s.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Menőségi változás</td></tr>
</tbody></table>
Itt már láttam, hogy ez a hónap nem a nagy edzések hava lesz, úgyhogy nekiugrottam a hajófenéknek is. Ezt a polírozást régóta tervezgettem és most jöttem csak rá, hogy milyen szerencsés voltam egész évben, mert mindig volt szél. Most viszont nincs. Tehát két gyanútlan evezős srác személyében kinéztem az áldozataimat és a segítségükkel oldalra döntöttem a gépsárkányt azért, hogy ez a lehangoló látvány táruljon elém. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiz9_IcppEXkdEiESlrDJPaCnHvr22OIYcIRdhK8ZZSna3y7oOS4tLZgf5lv-s-dhVf5BKQ-g-N-hK3c5IEq5d7zpb_4ukjLg3lKE3ViFDIURpI7oWzRScHM-5ablUnxp8G8yflt3T2sh8/s1600/pol%25C3%25ADr5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiz9_IcppEXkdEiESlrDJPaCnHvr22OIYcIRdhK8ZZSna3y7oOS4tLZgf5lv-s-dhVf5BKQ-g-N-hK3c5IEq5d7zpb_4ukjLg3lKE3ViFDIURpI7oWzRScHM-5ablUnxp8G8yflt3T2sh8/s320/pol%25C3%25ADr5.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hát ez így elég kaki </td></tr>
</tbody></table>
A sérüléseket vagyis a javítandó felületi változásokat három csoportba osztottam. Elsőbe a még általam javított hibák gombócait, másodikba a több éves szutykot, harmadikba a dicső harcokban de leginkább a harcok után, kikötéskor szerzett karcolásokat. Az elsőhöz vizes csiszolópapírt ezertől kétezerig, a másodikhoz polírpasztát, a harmadikhoz illetve amik még mindig nem akartak eltűnni, azokhoz szintén vizes csiszolópapírt használtam, de itt már csak érzéki finomsággal simizgetve, mintha a nejemhez közelednék. És táádáámmm!!!<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgML0r2-l1nptSbCYg-sXVtrq8gTQztYUAH66cR0yspU7Lo8i6-6hjQnAcHOQnkylgYSga-B8Jl69DZYa7zpN4eCRbd4mJNDXoKiTODqdMuKQCEpdY3Ibena6cqpNSgtBh_bCtgkU4b108/s1600/pol%25C3%25ADr3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgML0r2-l1nptSbCYg-sXVtrq8gTQztYUAH66cR0yspU7Lo8i6-6hjQnAcHOQnkylgYSga-B8Jl69DZYa7zpN4eCRbd4mJNDXoKiTODqdMuKQCEpdY3Ibena6cqpNSgtBh_bCtgkU4b108/s320/pol%25C3%25ADr3.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Csak egy árnyalatnyi kontraszt van a két oldal között</td></tr>
</tbody></table>
Itt már a svert is átesett némi gyaszatoláson csak a munka hevében elfelejtettem lefotózni erről az oldalról előtte, úgyhogy nézzük a másik felét, még érintetlenül.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSudQL3oRgeYCpta3z3i12Qd0SO-Dd_O0O-8HyPEpceTIo3uNAphPgH3HI0wa-juH4uzaKfMBz4a19fDH5pmGT5DuoP6vVXZweADjzjOQ-V9SYmc6JlP_o3Bh0xyY053OQBJLQaTa6Yj4/s1600/pol%25C3%25ADr6.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSudQL3oRgeYCpta3z3i12Qd0SO-Dd_O0O-8HyPEpceTIo3uNAphPgH3HI0wa-juH4uzaKfMBz4a19fDH5pmGT5DuoP6vVXZweADjzjOQ-V9SYmc6JlP_o3Bh0xyY053OQBJLQaTa6Yj4/s320/pol%25C3%25ADr6.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Akár egy hosszabb bakelit lemez. Egy oldal, harminc perc</td></tr>
</tbody></table>
Szóval ilyen volt, több évtizedes vízkő és oxidréteggel gazdagítva sőt a felület megmunkálásával se voltam elégedett abból kiindulva, hogy legyen minden a lehető legsimább ami a vízzel érintkezik. Ilyen megfontolásból estem neki nyolcvanas papírral, természetesen vizesen csak előtte az ütődéseket fogóval visszahajtogattam vagy reszelővel eltüntettem. Ez a meló váratlanul ért, igazából csak rá akartam nézni az uszonyra, hogy milyen, ebből hoztam össze egy közel órás elfoglaltságot aminek hatékonyabb lett volna bármelyik itthoni csiszológépemmel nekilátni de az eredmény így is lenyűgöző. Pedig jobb híján a nyolcvanas papírt az ezres követte és a kép nem adja vissza de simán, ujjbeggyel lehet érezni a különbséget. A legfaszányosabb egy kiszerelés utáni teljes csiszolás, polírozás lenne de ez szezonban elég nehezen kivitelezhető úgyhogy marad a jól bevált "majd a télen" szlogen amiből szerintem mindnyájan sejtjük, hogy mi lesz.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjT8_b5m6wR3_C9l_iNrDx2fLSenOxVMmkdc-M80m5a5nSMFs7xO8cLyOOD0vfPbAjDSSQqLMtEH1jUf9Hbm0YZ9ZyZwMiKdgfcswb38EXXOK4m6Mgx_E2IGMUuvvOCJmx1s0ZR2oDuRnY/s1600/pol%25C3%25ADr4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjT8_b5m6wR3_C9l_iNrDx2fLSenOxVMmkdc-M80m5a5nSMFs7xO8cLyOOD0vfPbAjDSSQqLMtEH1jUf9Hbm0YZ9ZyZwMiKdgfcswb38EXXOK4m6Mgx_E2IGMUuvvOCJmx1s0ZR2oDuRnY/s320/pol%25C3%25ADr4.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nem csak szebb, simább de 3,8734 grammal könnyebb a hajó</td></tr>
</tbody></table>
Az ilyen melókat több szempontból is áldásosnak tartom. Az esetek nagy többségében minimális ráfordításból kijön, erősíti a hajó és a gazda közti kapcsolatot, napvilágra kerülnek olyan rejtett de jelentős hibák mint a sottkötél elkopása és végül igazolást kapunk arra ha véletlenül megyünk egy jó futamot. Ha meg nem, akkor is mondhatjuk okosan, hogy lám-lám ha nem bángolom annyit a hajót még ez se sikerült volna.<br />
Itt tartok ebben a tikkasztó szélcsendes augusztusban amikor két nap szerelésre mindössze két nap vitorlázás jutott. Ebből az egyiken nem futotta többre négy fordulásnál. Ehh ilyenek vagyunk, soha semmi nem jó. Tihanyban a háborús állapotok miatt háborogtam, most meg emiatt nyavalygok pedig ezen létfontosságú szerelések miatt inkább hálásnak kellene lennem.<br />
"Ha szemezek vele, akkor az a baj. Ha nem szemezek vele, az a baj." <br />
És a sok rizsa után evezzünk más vizekre, hogy ilyen szellemes hasonlattal éljek. Egyrészt újabb rokonszenves követővel bővült a blog igen tekintélyes egyúttal exkluzív rajongótábora, így ti szimpatizálók immáron hat-almas /elnézést a gyenge szóviccért/ csoportot képeztek, másrészt <span style="font-family: inherit;">nagy öröm ért minket finneseket. </span><br />
<span style="font-family: inherit;">Egy magyar legény akinek a neve eddig is csupa nagybetűvel, stroboszkópszerűen villogva jelent meg a világ élmezőnyének rémálmaiban, jól megérdemelten újra beírta magát a vitorlástörténelembe. És hogy az ellenfelei halántékán kidülledő erek ütemes lüktetésbe kezdjenek rögtön jegyet váltott 2020-ra Tokióba és itt nem egy fapados légitársaság járatára gondolok. Amíg valamelyikünk bontott egy sört, Zsombi éppen edzett. Amíg én nyünyögtem a gyenge szél miatt és otthon maradtam vitorlázás helyett, Zsombi éppen edzett. Amíg mindenki meresztette a hátsóját nyaralás alatt, Zsombi éppen edzett. Amíg unottan taperoltuk a telefonunkat valami újabb idióta hír reményében, Zsombi éppen edzett. Amíg a családunkkal voltunk, Zsombi éppen edzett. Amíg ebéd után szuszókáltunk, Zsombi éppen edzett. Amíg edzettünk, Zsombi akkor is edzett. Amíg este szerelmesen hozzábújtunk a párunkhoz, Zsombi éppen... na jó ez már kicsit túlzás, mert mégse vájkáljunk egy tisztes családapa magánéletében de a lényeget gondolom mindenki érti.<br />Szóval ez a srác pár hónappal a kéztörése után, alig hogy kukába hajította a gipszet megmutatta a legkeményebb mezőnynek, hogyan kell ésszel vitorlázva az első helyre behozni egy finn dingit és indokolatlan szerénységgel besöpörni a világbajnoki címet. Nem valószínű, hogy a VB résztvevői olvasnák ezt az oldalt, de saját érdekükben jobb ha megbarátkoznak a helyzettel és szoktatják magukat a gondolathoz hogy a 2020-as olimpiára fel kell kötni a gatyájukat, ha szeretnének valahol Berecz Zsombor közelében vitorlázni.<br />Szeptember a Magyar Bajnokság hónapja is. Tihanyban mérjük össze erőinket és egyetlen OB se sétavitorlázás hiszen a nagyok között még a "gyengébbnek" számító bajnoki dobogós helyezéseket se adták oda puszira, ha ez húsz-harminc évvel ezelőtt történt akkor se, az olimpikonokról, európai szintű és más rangos versenyzőkről nem is beszélve. Szóval nagy királyság ilyen erős, összeszedett mezőnnyel együtt csapatni, hajót pakolni, dumálni és egy pohár bor mellett jókat röhörészni a számtalanszor hallott sztorikon, ám ettől az évtől változik a szitu mert egy világbajnok is velünk tart. Egy világbajnok aki nem csak magának, nem csak a finneseknek, nem csak a vitorlázóknak hanem ennek a maroknyi nemzetnek, azaz mindnyájunknak kiharcolta ezt az aranyérmet. Ehhez az éremhez a szurkoláson és a biztatáson kívül nem sokat tudtunk hozzátenni, de egy cseppet mégis a magunkénak érezzük ezt a páratlan sikert, a vele járó világhírnevet és a dicsőséget amit ezúton is, szerintem mindannyiunk nevében megköszönhetek.<br />És mi, a hátsó sor vitézei ha csak szimbolikusan, de ezzel a világbajnokkal fogunk versenyezni szeptemberben. És ez a nem mindegy, Barátaim! </span>Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5839564490356010375.post-66645714768782809832018-07-30T12:38:00.000-07:002018-07-30T12:38:59.389-07:00Adok még egy esélyt mielőtt felgyújtalak. Addig elmegyek Tihanyba. Meg Csopakra. MajdnemDe úriember vagyok, ezért kettőt is kapott a problémás hurkám. Első -vagyis igazából második- próbálkozásomhoz a hibaelhárításra a vasalót hívtam segítségül, itt az volt a terv, hogy papírral beburkolom a műanyagot így védve a megégés ellen eközben a vasaló belül összeolvasztja, azaz összesüti a két réteget. Hát izé, végül is nem volt ez rossz elképzelés, de nézzük a másikat. Az utolsót mielőtt a szelektív kukában végzi a cucc. Ahogy legelőször, most is a medenceragasztóhoz folyamodtam azzal a különbséggel, hogy előtte ablaktisztító spricnivel lemostam a hurkát mivel az rendkívül jó zsíroldó hatással bír. Ezután megragasztottam, most már nagyobb felületen és amíg elmegyek vitorlázni addig a türelmi zónában várakozik a darab. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnrcLuFuy0zjFg7GHuG_2trAU3yDZ8spj4p5NGqpMDKfvI3WXKxqMiOWilNWDOAfCpCdSaBueHC_741Sh2Sal8iqRq0PkbTvv1Fk2MLmDlaTlyVXgtK70Tn3EvvzMC3q925RJhFZe9QW0/s1600/hurkaragi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnrcLuFuy0zjFg7GHuG_2trAU3yDZ8spj4p5NGqpMDKfvI3WXKxqMiOWilNWDOAfCpCdSaBueHC_741Sh2Sal8iqRq0PkbTvv1Fk2MLmDlaTlyVXgtK70Tn3EvvzMC3q925RJhFZe9QW0/s320/hurkaragi.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Minden kapcsolat legócskább dumája: még egy utolsó esély</td></tr>
</tbody></table>
Két remek verseny reményében lecuccoltam a Balcsira, de a két versenyből egy, azon belül is inkább egy fél lett. Mindegy, így is vitorláztam pár napot és az mindig jó. <br />
Az Olympic Regatta a Tihanyi Hajós Egylet versenye, és itt bizony még nem voltam vagy inkább úgy mondom, hogy még itt se. A kikötő amúgy az Apátság alatt -hol máshol- attól nyugatra közvetlenül a szorosban figyel, szóval elég szar helyen van. Csak megnézzük az ég alját meg az előrejelzést, hogy a nyugati vagy a keleti medencében találunk-e nekünk megfelelő szelet és ettől függően jobbra vagy balra fordulunk a kikötőből. Ennyi. A frissen felújított klubház bázisán még meg se száradt a kőpor és bizony látszik, hogy nem spóroltak.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBwJWmaJYQFUwDfroQEW-uyjDjNfUW5fK0NeWM4KZMqTTv8at12k8W-6aCMId2tN6zUUCBxpce5Tr3Rpn3jEAfeJWcNZuLnTJeWbr2gatRk2T1xIKPNmEAegE8ztrz9OBeTgzp5LOhud0/s1600/tihanyf%25C3%25BCrd%25C5%2591.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBwJWmaJYQFUwDfroQEW-uyjDjNfUW5fK0NeWM4KZMqTTv8at12k8W-6aCMId2tN6zUUCBxpce5Tr3Rpn3jEAfeJWcNZuLnTJeWbr2gatRk2T1xIKPNmEAegE8ztrz9OBeTgzp5LOhud0/s320/tihanyf%25C3%25BCrd%25C5%2591.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nehogy elfelejtsük hol vagyunk. Még itt se </td></tr>
</tbody></table>
Lövésem sincs, hogy nézett ki régen, de most nagyon ott van és mikor egy ilyen helyen a sokmilliós hajók között bandukol az ember, az mindig egy jobb élet lehetőségét tartogatja. Persze minden relatív, mert amikor befutott rocksztárok és világhírű színészek tündöklés helyett önként választják a halált akkor új értelmet nyer a mások által irigyelt, jobb életük. Szóval nincs semmi baj semmivel, főleg ha egy menő tollfosztót birtokolhat az ember amit a lehetőségeknek hála oda vihet ahova csak akar. Most éppen a Balatonra. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuwxRy6m75T5O98WWtK0jT_TK_dx4ia6EDcRt6LcmFGKL-AbkWFBXPlGP5QjjQMIFBKUAwWfUoH4aqNY12V0ORBR3S9FucA9MD2r03VmigEX4FXHghf0dOTgMnb7QJCwd9QXYHNSz8k2s/s1600/t%25C3%25B6megaparton.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuwxRy6m75T5O98WWtK0jT_TK_dx4ia6EDcRt6LcmFGKL-AbkWFBXPlGP5QjjQMIFBKUAwWfUoH4aqNY12V0ORBR3S9FucA9MD2r03VmigEX4FXHghf0dOTgMnb7QJCwd9QXYHNSz8k2s/s320/t%25C3%25B6megaparton.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vitorlaerdő a parton, és én már félúton voltam a sólyához</td></tr>
</tbody></table>
Tehát the és már a nevezők létszámát nézve elakad az ember lélegzete, hiszen nagyjából száz hajó állt rajthoz. Kétféle laser, négyhúsz, négyhetven és persze mi finnesek. Már a vízretétel is feladat elé állította a mezőnyt a rendelkezésre álló két sólyával de a laser viszonylag könnyen mozgatható, és szükség esetén ott is vízre lehet dobni ahol nincs kiépített pálya. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXEkdSAvYWP9j480GG1L20qOGCoIMxbPG-U0zcqxdKyhLqAXb8-b8fbz5sQ7noh_O7crWKhsQFvyEdypB7CJm3xC08dsSFFnHonOuG-kNTa1xPFTVEXv9PqQKwvIcMrCPRnRerWS9MMzw/s1600/laserv%25C3%25ADzre.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXEkdSAvYWP9j480GG1L20qOGCoIMxbPG-U0zcqxdKyhLqAXb8-b8fbz5sQ7noh_O7crWKhsQFvyEdypB7CJm3xC08dsSFFnHonOuG-kNTa1xPFTVEXv9PqQKwvIcMrCPRnRerWS9MMzw/s320/laserv%25C3%25ADzre.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Száz hajót kellett vízre rakni. Ahol volt hely, ott</td></tr>
</tbody></table>
Szombaton kettes-hármas szélben sergettünk három futamot és szívből örültem, hogy nincs az a gyilkos szél, végre lehet egy jóízűt vitorlázni, versenyben. Persze a pályára ki is kell jutni és mivel a rendezők a nyugati medencében láttak több lehetőséget ezért oda vártak minket szeretettel. Gondolhatjátok, hogy a közel száz hajó, ha nem is egyszerre de tingli-tangli hátszélben csordogál át a Tihanyi-szoroson nyár derekán, szombat délelőtt. Amikor a legkisebb a kompforgalom. Mindegy, átértünk de külön köszönet illeti a kompvezetőket a több mint rugalmas útjogkezelés miatt.<br />
Az első futam hozta a papírformát egy elfogadható huszonötödik hellyel -és ezt is megértük Öregem, amikor a huszonötödik hely nálam már papírformának számít- a másodikban meg én hoztam a papírformát mikor taktikusan a második sorból! rajtoltam a nagy variálásoknak köszönhetően. Innen jött a szokásos menetrend: utolsó hely, összeszedem magam, kicsit feljövök vagyis a huszonkilencre, és öröm. De előtte néhányan baráti látogatást tettünk a Szántód-Földvár vonalban fürdőző, vízből versenyt nézegető, csónakázó strandolóknál mert ha az embert elkapja a gépszíj, hogy a déli part fizet, akkor bizony a déli partra kell menni. Még ha nem ért öt forintot akkor is, de ugye mise után okosabb a gyülekezet. <br />
Na, de a harmadik futam! Jó rajt, jó hely, minden fasza egészen az egyik bójavételig amikor az előttem lévő spori más ívben fordult mint ahogy én elképzeltem. A galád. Legalább egyeztetett volna velem a jól kifundált terveimről, de nem. Ugyanis naivan azt hittem, hogy lesz elég hely a bója meg a Pisti között. De nem volt. Én meg jöttem nagy rössel és pillanatok alatt kellett ésszerű döntést hoznom, amiben több szempont is közrejátszott például, hogy messze a közért. Nekem meg reggel nem volt időm elmenni kajáért és amikor Pisti barátom még a készülődés alatt leült mellém, mindenféle kérés és bármilyen ráutalás nélkül megfelezte velem a reggelijét. Tehát most vagy belerongyolok a hajójába és meghívom egy komplett fartükör és kormánygenerálra, emellett véget vetek egy barátságnak is, vagy ehelyett meghívom egy sörre és inkább érintem a bóját leginkább úgy, hogy a helyszűke miatt átgázolok rajta és csinálok egy háromszázhatvan fokos fordulást büntetésből. <br />
Ezzel a bójával ma találkoztam először. Nem mondhatnám, hogy rossz viszonyban vagyunk de az ismeretségünk elég felületes. Akár össze is barátkozhatnánk és a verseny végén a parton közösen elemeznénk ki a napot, de ki tudja? Lehet, hogy nem vagyunk egy hullámhosszon, teljesen más az érdeklődési körünk sőt az elszenvedett munkaköri sérelmek miatt akár utálhatja az összes vitorlázót, ráadásul soha nem osztotta meg velem a reggelijét. És még csak nem is ugyanabban az egyesületben vagyunk tagok. Hát asszem ez eldőlt. Így esélyt sem adva egy bimbózó kapcsolatnak szívtelenül letaroltam a szóban forgó bóját és végrehajtottam a büntit. Buktam legalább négy helyet de tiszta lelkiismerettel nézek mindenki szemébe, bár a bójáét most ne vegyük számításba.<br />
Ha ez nem lett volna elég veszteség belefutottam egy olyan lavórba, hogy majdnem elsírtam magam. Azután még egybe. Ahogy filmforgatáskor mondják: Leállunk! Ááá... egy jó, vagyis magamhoz képest kimagasló futamom lett volna de minden ellenem fordult. Volt ez akkor, de amit a sors az egyik kezével elvesz azt a másikkal visszaadja. No, ha nem is mindig, de most igen. Méghozzá negyedóra múlva amikor már egy másik bójához közeledve a belső helyesek -vagyis útjogos hajók- kábé kilencen összetömörültek mintha valami bizalmas beszélgetésre készülnének. Az ilyen szitukat igyekszem elkerülni, és lehet hogy nem vagyok kellően agresszív a versenyzéshez, de nem konfliktusok vagy veszekedések árán szeretnék pozíciót szerezni magamnak. Épp ezért ezt meghagytam nekik én meg az ő zavart szelükben ugyan de szép lassan legyalogoltam őket. Hoppácska, huszonkettő. Köszi szépen.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-u1xhL5nxrFgNC-dm5Te6shtg01d-pCoLXZkHG_g2z3b6q71eV4KDdnF1xneDIoiws0nuC8f1IM6_3iwAmlEOVthryCSQWYkyrB78aTdYlcoyze_j63g4LiQHfLMceMsJSORMpuSb-Ks/s1600/panor%25C3%25A1mate%25C3%25A1s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="353" data-original-width="1600" height="70" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-u1xhL5nxrFgNC-dm5Te6shtg01d-pCoLXZkHG_g2z3b6q71eV4KDdnF1xneDIoiws0nuC8f1IM6_3iwAmlEOVthryCSQWYkyrB78aTdYlcoyze_j63g4LiQHfLMceMsJSORMpuSb-Ks/s320/panor%25C3%25A1mate%25C3%25A1s.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Egy átlagos reggeli teázás a móló végén </td></tr>
</tbody></table>
És a háromnapos verseny itt véget is ért, pedig az igazi izgalmak még csak ezután következtek. Előttünk állt egy álmos vasárnap ami nem sok jót tartogatott a reggeli esővel majd az azt követő, versenyzésre alkalmatlan széllel. Egy darabig bírtam is a semmittevést majd ebéd után eszembe jutott, hogy Füreden a sétányon óriási gombócok formájában marha finom fagyit mérnek. Nekem meg felírta az orvos, úgyhogy be a csónakba és irány a Yacht Club kikötője. Ez a jó a finn digiben. Most éppen nem az önállóság, hanem ahogy a kikötőben ismeretlenek ismerősként, sőt barátként fogadtak. Nem kívánok nagy csapatok neveivel dobálózni, de persze, kössél le a legjobb helyre nyugodtan, meg kifelé menet kihúzzunk-e a motorossal, és hasonlók. Ez a kis nokedli hajó belépő mindenhova ahol valakinek valami köze van a vitorlázáshoz.<br />
Tihany felé csordogálva fürödtem a sikerben amit ennek a kis tollfosztónak köszönhetek de hétfőre más megvilágításba kerültek a dolgok. Hármas-négyes szélben poroltunk át a szoroson, semmi akadályt nem okozva a kompoknak. Mondjuk egyébként se lennénk azok na de, hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem időközben a szél turbó üzemmódra kapcsolt és utólag megnézve az értékeket bf hatig meg sem állt. Még el se kezdődött a verseny de már sorra borultak a hajók és a nyolcvan centis hullámok nem dobálták vagy lökdösték, hanem gyerekjátékként rakták odébb a finn dingit. A tegnap övező dicsfény pillanatok alatt hullott darabjaira és nem voltam más csupán egy kis seggdugasz egy lélekvesztőben aki próbálja megérteni, hogy mit keres itt a tó közepén, ebben a hülye szélben egy ilyen hajónak nevezett kacatban. Önként. Feleletet nem kaptam a költői kérdésre, de egyébként is hiábavaló lett volna minden próbálkozás a kommunikációra, a viharos szélben még a saját gondolatát se hallotta az ember. Mondjuk itt már nem érdemes semmivel foglalkozni az imán kívül, aki gondolkodott az a partról nézi ezt a cudar valóságot, ám ahogy elkezdem leltározni a sporikat kitűnik, hogy a józan gondolkodás nem jellemző az osztályra. Igazából visszamenni sincs sok értelme mert itt a számtalan mentőmotoros között vagyok a legnagyobb biztonságban. A két rossz közül a kisebbiket választva maradtam a versenyen és azon tűnődtem, hogy vajon hányadik halzolásomkor fogok elvérezni, de erre ma nem kaptam választ. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj86L0kwaXOOcgr7RfTUJW1F1m8sz-Y_mLHYAF3Gm_pK8LBpDVLdJ3nvGrzc5HxmznaFUmSutCfGsCMKVC7BoialIgrAxyE4lenp5FrxHTbXeLNhVii0Dc1F1yniVDOJDI6EDaJo1yjw5A/s1600/tihanyszemes.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="350" data-original-width="510" height="219" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj86L0kwaXOOcgr7RfTUJW1F1m8sz-Y_mLHYAF3Gm_pK8LBpDVLdJ3nvGrzc5HxmznaFUmSutCfGsCMKVC7BoialIgrAxyE4lenp5FrxHTbXeLNhVii0Dc1F1yniVDOJDI6EDaJo1yjw5A/s320/tihanyszemes.png" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez mondjuk Szemesi, de nagy különbség nem lehetett</td></tr>
</tbody></table>
A rajt után a hullámokon pattogva nagy erőkkel csapattunk a bójára, próbáltam a nagyoktól hallott összes erős szeles beállításra belőni a vásznat meg mindent ami a gépsárkányban állítható, de ez a mostani szél és az ehhez tartozó emberes hullámok egy külön fejezet lesz az életemben. A mostani a túlélésé, amikor a kabalasapkám sildjén és a vízhatlan felsőmön elkezd valami kopogni. Az eső az, de kell egy kis idő amíg rájövök mert a kijövetel óta nincs olyan perc, hogy ne terítene be egy hullám és ne löttyintene húsz liter vizet a hajóba. A kopogás egyre erősebbre vált, de megyek igaz nem tudom hova. Csak reménykedem, hogy néhány forduló után megtalálom a pályajelet mert látni semmit se látok. Egy cseppet pontosítva, Örvényes felett az ijesztő aszfaltfekete égboltot amint lavinaként zúdul belőle valami ami se nem fekete, se nem sötétkék, se nem szürke de a színe kezd eggyé válni a tó színével. Abba kell belemenni. Ekkor elkezd ömleni az eső és a rendezőség jóváhagyja virtuális kegyelmi kérvényünket. <br />
A visszaút se volt fájdalommentes. Eleinte az életünkért küzdünk, majd a komphoz közeledve fogy a lendület és mire odaérünk nem tudom mi hajtja a finn dingit de nem a szél. Két motoros beáll segíteni, áthúz egy-egy hajót a szorosból nekem meg nagy bölcsen visszakiabál az egyik, amikor a komp előtt állva várom a szelet, hogy te már ne gyere át. Kösz haver, sokat segítettél. Na mindegy átjutok, de nem a motoroson múlik. Kiérve még mindig esik, hétfő délután egy óra van és úgy érzem egész hétre kivitorláztam magam. Szarrá ázva, a cipőben cuppogva szerelem le a hajót, egyelőre se zuhanyozni, se átöltözni nincs értelme de ha egyszer eljutok az autóig a fűtéskapcsolóval indítok. Mire szétszedem a gépet eláll az eső, feltámad a szél és a rendezőség új futamra ad jelzést. Aha, de nem nekem. Marha jól éreztem magam, de a Moulin Rouge teljes női tánckara nem tudna tovább itt tartani, úgyhogy sziasztok én léptem, sok sikert mindenkinek. Mint utóbb megtudtam időközben a szél elállt, a futam ment a levesbe én meg maradtam a huszonnyolcadik helyen a harmincnégy indulóból. Okés, megegyeztünk. <br />
Mialatt a többiek az eredményes futam reményében vízen voltak én összepakoltam, átmentem Csopakra és a Kereked klubban letámasztottam a hajót, mert annak ellenére hogy három órával ezelőtt egy életre elegendőnek éreztem a finnezést a hétvégi versenyt ki nem hagynám. <br />
És mégis. <br />
Péntek délután favágás közben odacsűrtem az egyik ujjamat ami szombat reggelre kovászos uborka méretűre dagadt és nagyjából annyira is hajlott. A lila köröm csupán a látvány esztétikai értékén ront vagy javít, ám mivel egy kishajós verseny nem babazsúr ezért nem mertem futam közben kockáztatni a körmöm gyors, kommunista rendszert idéző elvesztését. Így hagytam ki a hagyományteremtő Kereked kupa első versenyét. Hétfőn, mikor javuló kézzel a hajóért mentem reménykedtem még egy finom Balatoni vitorlázásban, de közel egy órányi vakarózás után meguntam a szélcsendet és visszaköltöztem Agárdra, ahol egy másfél órás kanyar azért összejött.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj-8FCoyM02InxEbrCcXmuNYWFXMa48exLwJk0wZ7f4RypmuvatEoUhp0K40eVi0cx9gN49FbLOJqjUwCnXtuyv6xd-hTYo2coI8-dlg6_LsaxetN8MaHp8Z5sLkbWFLzCp1srBzXKos0/s1600/z%25C3%25A1r%25C3%25B3k%25C3%25A9p.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj-8FCoyM02InxEbrCcXmuNYWFXMa48exLwJk0wZ7f4RypmuvatEoUhp0K40eVi0cx9gN49FbLOJqjUwCnXtuyv6xd-hTYo2coI8-dlg6_LsaxetN8MaHp8Z5sLkbWFLzCp1srBzXKos0/s320/z%25C3%25A1r%25C3%25B3k%25C3%25A9p.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bárhol lehetne, de újra otthon</td></tr>
</tbody></table>
És mi lett a hurkával? A becstelen továbbra is ereszti a levegőt tehát ott fejezem be a kapcsolatunkat ahol kezdenem kellett volna, a sárga kukánál, mert az örökérvényű igazságokról nem szabad megfeledkeznünk. Szarból nem lehet várat építeni. Csabihttp://www.blogger.com/profile/15126814537793873982noreply@blogger.com0