Papucs

Zsebemben a hajósjogsival mindenképp úgy éreztem, hogy a vitorlázás nem csak jó meg szép, hanem nekem bizony az jár. A hajóbérlés ugyan Gyulabánál a legolcsóbb, de néhány heti bérleti díjból már saját hajóm lehetne.... gondoltam nagy bölcsen és hetekig néztem a hajós oldalakat meg a vaterát, hogy talán felbukkan v.mi hajó, de nem így lett. Amit százezerért árulnak azon általában a fock hiányzik, és a grósz v.mi típusidegen, szép színes szörfvitorlával van helyettesítve.
Péter az oktatónk mindig azt hangsúlyozta, hogy a vitorlázás elegáns sport, tehát ezt a szemléletet kövessük. A kötélnek ugyan mindegy milyen csomó van a végén, de ha az egy hajón van akkor csakis a kötélvég nyolcassal szabad lezárni, ahogy a deckcipő fűzőjét sem szabad "anyóscsomóval" kötni, csakis a tanult "reffcsomóval, nyuszifüllel lezárva" mert egyébként leválik a talpa.  : )
Ebből következik, hogy a vitorla se készülhel el akármilyen tiritarka leértékelt anyagból...
A tanfolyam előtt találtam a Dunapart zárt területén, egy ágakkal, levelekkel és mindenféle szeméttel betakart roncs ladikot. De még a suli után se láttam meg a benne rejlőhajómat, egészen addig míg egy vitorlásokat felsoroló szakkönyvben meg nem a láttam a következő kategóriát: Papucs.

Öregem, ez szinte olyan mint egy ladik csak rövidebb, megy ívesebb kicsit az oldala, meg van rajta árbóc és vitorla, de mi az nekem?!?! Hipp-hopp összedobom, kipofozom, amit kell megjavítom és irány a Balcsi legkésőbb a következő /azaz 2012 / ősszel...
Hogy ez mégsem ily egyszerű, azt aki épített hajót az tudja. Most már én is...