Alig vártam, hogy a frissen vásárolt hajómat élesben is kipróbálhassam -amire ugye Agárdon nincs lehetőség- és lássatok csodát, pont találtam egy szabad helyet az egyik utánfutón szóval irány Tihany az Olympic Regatta amit a Tihany Hajós Egylet rendez, több versenyről is beszámoltam már nektek innen. Szeretjük a helyet, minden marha szép meg komfortos nem mellesleg a tulajdonos házaspár kishajózik is, vicces áron biztosítanak szállást, sokat tesznek a zökkenőmentes lebonyolításért és még lehetne sorolni.
 |
| Szállás idén is az egykori borozóban |
Marha nagy a csend itt is akárcsak Orfűn, nehéz is elaludni ha az ember nincs hozzászokva de azzal sincs baj, a szinte zéró fényszennyezésnek köszönhetően éjszaka nem lehet betelni a csillagos éggel.
 |
| Akadálymentesített kocsma? Nem, rámpa a hajóknak |
A verseny három napjából az első kettőn szívtunk a rohadt meleg miatt a harmadikon meg nem győztünk kapaszkodni a sottkötélbe szóval így vagy úgy de minden perce feledhetetlen volt. Pénteken parti halasztással indultunk aminek marhára örültem de persze titkoltam a többiek előtt. Be kellett szerelnem a gurtnikat meg pár kötél is elég nyomorúságosan volt még akkor bekötve, azokkal kezdenem kellett valamit. Haladjunk fontossági sorrendben, a gurtnit Tomi barátom varrta és általában feketében készül de az nekem elég gyászos meg a hajóhoz se passzol, így ragaszkodtam a szürkéhez.
 |
| "Azért vannak a jóbarátok..." Ispány csomóz |
 |
| Na, alakul ez |
A pályára indulás előtt össznépileg felköszöntöttük Marci barátunkat aki szintén finnes emellett a mostani verseny vezető rendezője és éppen szülinapja volt, szóval kedves ajándék, csodás torták, megható pillanatok.
 |
| Olyan finom volt amilyennek látszik, háttérben Varag mereng |
Torta után irány a víz de a szél nem volt elég pálya felállítására így négy óra aszalódás után elszálltak a remények, egy rajt a végére de az is csak a gyakorlás miatt -mint utóbb megtudtuk- és mára végeztünk. Volna, de hülye leszek kimenni amikor végre vitorlázhatok normális mélységű vízben és nem kell a kormányveret miatt aggódnom meg ezek a csendes Balatoni hullámok is olyan szeretetteljesen simogatják a hajót úgyhogy irány Zamárdi. A strand előtti bója volt a cél aztán irány a cső, utána megint a déli part felé és csak azután, a késő délutáni leálló szélben csorogtam ki a partra. Micsoda nap, köszönöm.
 |
| Egy újabb gyöngyszem, ezúttal Tihanyból |
A gyenge szeles nap rávilágított, a vitorlám helyváltoztatásra igen, versenyzésre viszont egyáltalán nem alkalmas és túlzás volt a vászon árának egynegyedét pluszban vitorlaszámra költeni. Nézzétek ezt a képet, a parton nyugodt körülmények közt készítettem, ilyen amikor kitölti a szél. Már csak az a kérdés, ha egy napon lesz egy rendes vitorlám kire fogom én ezt rávakolni?
 |
| Akár a Sail GP-ben. Profilokból készült vitorla, csak ilyen profil nincs |
A szombat is parti halasztással indult majd a nyugati medencében próbáltunk szerencsét ahol egyetlen futam -végül rövidített pályával- összejött majd órákon át várakozás abban a kurva melegben. Igazából "csak" harminc fok volt de kint a vízen a tűző napon jóval többnek érződött, aztán a rendezőség amnesztiát hirdetett, mehettünk a partra. És minő szerencse, fájdalomdíjként felvett az egyik motoros, köszönöm, életmentő volt.
 |
| Hajóvonták találkozása |
A versenyen Finn, Kalóz meg 470-es hajóosztályok indultak. Pár éve még ennél több osztály kapott helyet de a magas létszám miatt az egyesület két részre bontotta az eseményt és így is egy híján kilencven hajót kellett vízre tenni, partra húzni meg ugye a parton elhelyezni. A kikötői dolgozókon kívül a tulaj de még a vezető versenyrendező is kivette a részét a munkából ami nekünk marha nagy segítség, a következő generációnak pedig példamutatás volt.
 |
| Verseny utáni sorban állás. A parton nyolc-tíz ember (helyiek, versenyzőtársak) húzzák ki a hajókat |
Az izgalmakat a vasárnap hozta el húsz csomó körüli széllel és egy órát várnunk kellett hogy leterjedjen de utána igazi tűzijáték jött. Északi szél lévén Zamárdi és Füred közé állítottak pályát szóval maga az odút is megért egy misét, vágatni a kis tollfosztóval a Balaton közepén, ráadásul legálisan, már megérte felkelni. Azt tudtam, hogy ennek a hajónak a kemény hajótest miatt a nagy hullám az egyik ellensége, ha szembemész vele van hogy szinte megállít, amikor meg lekormányzod róla akkor sajnos negatívot mész így ez, a szar oldalválasztással fűszerezve megalapozta a helyem a hátsó sorban de így is kurvajó volt. Az első futam "barátságos" viszonyaihoz képest a másodikban elharapóztak a dolgok és nem kizárólag az erős szél miatt. Egyszerűen olyan rúgások érkeztek amit nem tudom hogy kezelni vagy megélni volt nehezebb. Szóval hátszélben mikor amúgy is sergetsz, érzed az erősödést és csak nem akar csillapodni tehát kapaszkodsz amibe tudsz és bízol a túlélésben akkor kérlek szépen meglátod szemeiddel a hatalmas hullámok tetején az apró fodrozódásokat, és rögtön tudod erre odafönt még rátettek egy lapáttal. A tizenhat csomóból így lett hirtelen huszonnégy és igen, egyszer valamikor a nem is olyan távoli jövőben bizony halzolnod kell.
Itt már a második hátszeles szakaszban jártunk és megfogadtam, ha épségben beérek erre a napra be is fejezem a versenyzést. (mondjuk ha nem, akkor is) Meg se tudom fogalmazni milyeneket rúgott kis hajómon a szél, komolyan mintha tekernék fel az erősséget és soha nem akarna véget érni, csak megyek az északi partról a délire de mint egy motorcsónak, néha lecsúszva a hullámokról orral bele a tóba, hát beszarás. Túléltem az említett halzolást is amire huszonhat csomós szélben nehéz elcsípni a megfelelő pillanatot és befutottam. Igaz utolsónak de dicsőségesen.
A rendezőhajót megkerülve célbavettem a kikötőt és az igazi jutalom csak most következett. Félszélben, hajóorral a tavat kettészelve vízpermettel beborítva poroltam ezen a gyönyörű tavon, és Tihany alatt járva minden alkalommal megcsodálom az Apátságot, de most valahogy nem futotta rá a figyelmemből. Kicsit mintha ha az életemért is küzdöttem volna és ugyan nincs fedélzeti kamera a hajómon de ha lenne, akkor se tudnám eldönteni hogy a megélt látványt vagy a vigyorgó fejemet osszam meg veletek. A track szerint már korábban, a versenyen értem el csúcssebességet de a mókafaktor itt volt a maxon, a verseny után két nappal még mindig a hatása alatt álltam és igen, minden sportolás után egyfajta felszabadult érzés tölti el az embert, de baszki ezt nem kapod meg sehol.
 |
| Az a vonal amit a kikötőig húztam... |
Szóval túlélés kontra dopamin, szemből jön egy nagy fehér valamilyen hajó és zárójeles megjegyzés: alap udvariassági szabály vitorlás körökben hogy a nagyobb hajó köszön előre a kisebbnek, ami persze nem elvárás meg nem is mindenki alkalmazza, csak az igazi úriemberek. Az ilyen kis tollfosztókat jobbára észre sem veszik ami minket tollfosztó tulajdonosokat egyáltalán nem zavar, mi a parton barátkozunk a vízen harcolunk. Na, szóval a fehér hajó kormányosa (aki szakmabeli lehet) elismerően köszön -meg persze én is vissza-, a többiek csak nézik a műsort a reffelt vitorlák menedékéből, egy másik hajó elcsomagolt vásznakkal motorozik, hat-hét arc méregeti mi a fene az amivel vitorlázni is lehet ebben a szélben, pontosabban így lehet vitorlázni ebben a szélben. Ez van srácok, ilyen kis fostalicskát kell venni.
Brutál gyorsan közeledik a kikötő aminek részben örülök, ugyanakkor kicsit sajnálom is az út végét de a hajóvásárlás után akkor is ez a legnagyobb élményem idén, és ugyan harcosak a viszonyok de majd a hegy takarásában már nyugisabb lesz. Gondoltam naivan de a hegyről leáramló szél itt még erősebb, ami nyilván hülyeség mert a nem a hegyről lefelé gyorsul, lehet hogy csak itt jobban fújt mindenesetre lett kis meglepi amikor az eddigi határozottan kapaszkodós-túlélős üzemmódnál még volt feljebb.
Helyezés: negyvenhárom a negyvennyolcból ami egy kívülállónak nem hangzik acélosan de ez egy erős mezőny kivétel nélkül nagyon komoly technikai háttérrel, szóval ez nekem fülig érő mosoly és csomagolás. Pazar három napot töltöttem vitorlázással, a barátaimmal (akiknek már hiányzott a hülyeségük) ráadásként szombat délután még a család is meglátogatott. Ennyi mindent kaptam pedig csak egy hajót kértem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése