A múltkori bejegyzésről lemaradt egy korszakalkotó újításom ami a műgyantával kapcsolatos. : ) A hajófenék hézagait töltöttem ki, mikor rájöttem hogy egy hígabb keverékkel könnyebben boldogulok. Így ügyesen csak belekanalaztam a résekbe. Ahol túl sok anyag tűnt el a "semmiben" ott utólag egy sűrűbb keveréket használtam.
A hátralévő öt építési napból az elsőt a bummal kezdtem. Normál ötös kést tettem a felsőmaróba, a bumot leszorítottam, és így kilencven fokban elfordítva csináltam meg a nútot. Szokatlan volt így dolgozni, kóválygott kezemben a gép, de az első néhány centin úgy is az etető lesz, aztán meg remélhetőleg belejövök. : )
Ezt a profilkés követte, ami ugyan háromszög alakú, de így is kiválóan megfelel majd az alsó élnek.
/nem a legjobb kép, de annyira figyeltem hogy a szotyi benne legyen.../ : )
A nútot kézzel átcsiszoltam és egy-két helyen a "szálszakadás" miatt sniccerrel is megfaragtam. Próbaképp belehúztam a vitorlát... pöpec lett!
A száraz fa gyorsan beitta a pácot, tehát nem sokkal utána jöhetett a menetrend szerinti lenolaj kétszer, és a mai napba még egy lakkozás is belefért.
Felülbíráltam az orrverettel kapcsolatos érzéseimet. Tettem még egy próbát a hajón, és adtam egy utolsó esélyt magamnak. Hajtogattam, kalapáltam, csavargattam azután a satu helyett fatuskón egyengettem, amíg végre valahára elnyerte a jelenlegi formáját. Egy omegát szegecseltem rá, ami majd a forstágot és a fockkot tartja. Sajnos nem értem el a kívánt hatást, úgyhogy elkerülhetetlen lesz a hegesztés, vagy a csavarozás.
A nejem szerint ez a hajó legrondább része.. nem is értem.. pedig mintha csak ráöntötték volna... : )
Összeillesztettem az árbócfészket,
és felmentem a hajóra, ami bizony kafa hely! Helyére tettem az árbócot / itt lesz még egy kis meló, mivel ha azt szeretném hogy hátrafelé dőljön, -márpedig azt szeretném- akkor az orrfedélzethez csavaroznom kell egy távtartót/ hogy kimérjem a feszítők helyét. Mármint az árbócon, hiszen a hajón adva vagyon. A mostaninál feljebb kell tenni a jelenlegi rögzítési pontot, hogy a négyméteres első élű fock elférjen.
Fúúú.... kezd hajó formája lenni, mi?! A látszat ellenére az árbócot nem a kötél tartja. Párhuzamszorítóval rögzítettem és elmondhatatlanul jó érzés volt, amikor belekapaszkodtam és együtt mozgott a hajóval...
A mérés után gyorsan felhívtam kedvenc hajósboltomat és megrendeltem a drótkötelet. S mintha a méteráru üzletbe telefonálnék, rendeltem két méter latnit is. : )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése