Kiküldött tudósítónk jelenti

Feszült figyelemmel vártam a február közepét, no nem csak a hajókiállítás, hanem a reménykeltő előrejelzések miatt is. Hetek óta ígérgetnek erős fagyot, és a márciusi finnezés előtt talán lesz még lehetőségem arra hogy ismét összeféljem magam egy jégvitorlás tenyérnyi fedélzetén. Lassan kifelé megyünk a februárból és leszámítva a DN-es kalandot a tél szokás szerint szürkén telt, bár egy egyszerre szórakoztató és hasznos könyv vitt némi színt a rövidke nappalok egyhangúságába. Üzleti megfontolásból, vagy csak gesztusként a http://www.vizvonal.hu/ akciós áron kínálja az Egy csomó csomó című kiadványát és egy ilyen lehetőséget hülye lennék kihagyni, szóval nem lesz nehéz kitalálnotok hogy mivel foglalom el magam az esti filmnézések alatt.

Olvasnivalóként is rendkívül élvezetes, tele van faszányos csomókkal és ami rám a legnagyobb hatással volt: végre megértettem a palsteket. Persze eddig is tudtam, és érdekes hogy a suliban tanultakhoz képest Gyulabá teljesen másképp köti, megy is mindkét verzió, de! Mire leszek figyelmes a nyáron, mikor is vitorlacseréknek és kötélbeállításoknak vagyok közeli szemtanúja? Lépten-nyomon számomra ismeretlen típusú csomót kötögetnek a kikötőben, én meg csak pislogok értetlenül. Naná, hogy az emlegetett palstekről van szó és persze hogy nem a csomó más hanem a kivitelezés, mindenesetre mostantól egy akadállyal kevesebbel kell szembenéznem. Egyébként nem olyan ördöngösek ezek a csomók, igazából a könyvet se kellett volna megvenni, elég ha ti is megnéztek otthon a hajszárító, a hajvasaló vagy a botmixer hálózati csatlakozóját. A gyengédebbik nem számtalan ismert és ismeretlen csomót tárol rajta és gyanítom, hogy a szóban forgó könyv írója is innen merített ihletet. : )
Ezen felül újra belevetettem magam a kondicionáló edzésbe merthogy tavaly a jó idő elmúltával -a napi szintű bringázást leszámítva- a testedzés lassacskán elmaradozott. Ugyan nem szándékosan, de erről persze egy szót sem szóltam itt az oldalon, de hát ilyen az ember, mert amit menő dolog elújságolni és talán jobb színben tüntet fel minket mások előtt annak azonnal hírverést csapunk, de a kudarcokat, a félresikerült üzleti fogásainkat, egy-egy elsumákolt edzést már nem is tartunk olyan fontosnak megemlíteni.
Tehát hiába az ígéretes előrejelzések, erős mínuszokkal mert a levegőben már érezni a közeledő tavasz tiszta illatát. Különben is az időjárás jelentés manapság egyre jobban hasonlít egy választási kampányhoz, legalábbis ami az ígéretek megvalósulását illeti, úgyhogy a jégvitorlázással kapcsolatban szőtt álmaim a hétvége közeledtével arányosan kezdtek szertefoszlani, így kizárólag az önös örömszerzést tartva szem előtt belevetettem magam a hajókiállításba.
Gazdasági szempontokat figyelembe véve idén is a pénteki -hajósjogsival ingyenes- napot választottam, és természetesen bringával közelítettem meg a helyszínt. Nagy dolgokra nem is számítottam, illetve amire számítottam az szokás szerint a nagy cégek nagyhajói voltak hiszen egy kis műhely nem biztos hogy megengedhet magának több millió forintot egy hosszú hétvégére, ehhez képest egymás után értek a kellemes meglepetések. Egész pontosan kettő. Először is megpillantottam egy gyanús vitorlaszámú Finn-dingit és ahogy közelebb értem, rögtön felismertem Edző-Bá hajóját, aki -mint megtudtam- dekorációs célra adta kölcsön a Vitorlás Szövetségnek. : ) Természetesen azonnal lefotóztam, csak hogy ne maradjatok kishajó nélkül.

 
A dekorációs cél meg is valósult az árbóc tövébe jó ízléssel elhelyezett cserepes virág közreműködésével. : )
A második meglepi a http://hajoepitok.hu/  jelenléte volt akik rendkívül kedvező lehetőséget kapva a szervezőktől, idén végre tágabb értelemben is megcélozhatták  a nagyközönséget. Már délelőtt komoly érdeklődés mutatkozott a standjukon, úgyhogy senki ne csodálkozzon, ha a kiállítás hatására tavasztól a garázsokból kiszűrődő dekopírfűrész és elektromos gyalu lágy dallamaira írt szimfóniák zengik be az utcákat, a tavainkat, folyóinkat pedig új építésű kishajók lepik el megszállott tekintetű kapitányokkal a fedélzetükön.
Az egyik végletből a másikba vezetett utam és így kerültem -alapos okkal- egy Bavaria harmincvalahányas fedélzetére. Érdekes, hogy csak helyszíni regisztráció után engedték az elkerített területre a vendégeket, szóval csak úgy szájat tátni se lehetett az emailcím megadása nélkül, de ezen ne múljon, a békesség kedvéért odakarcoltam valamit a cetlire. : ) Hát puccos egy hajó az biztos és a kiállítók többször is látványosan végignéztek a kerékpáros öltözetemen, árnyaltan éreztetve hogy kinek hol is a helye a hajósok között, na de honnan is tudhatták volna hogy kizárólag a vitorlázás népszerűsítése vezérelt... : )

OZ Racer. Két m2 hajó, kilenc m2 vitorla!

Ezen felül jobbára a szokásos kiállítók voltak jelen, de jó hír a sportos hajók szerelmeseinek, hogy hoztak néhány komoly verdát is, amikkel nem minden nap találkozhatunk a kikötőben, de talán a közeljövőben bérbe vehetjük őket.

Balta design.

A még közelebbi jövőben a finnezés szerepel, azonban korai lenne elbíznom magam a hirtelen érkezett jó idő miatt, mert a jelenleg két fokos Velencei-tóban szó sem lehet a vitorlázásról, de az idő nekünk dolgozik, az igazi tavasz pedig már itt van a sarkon és ma is egy lépéssel közelebb érkezett hozzánk...