Téli szünet

December ide vagy oda, a vitorlázással kapcsolatos feladatok terén az élet nem állt meg. Ahogy minden egyes vízen eltöltött nap egyben felkészülés is a következő versenyre, úgy minden év felkészülés a következő szezonra és ezt a felkészülést nem lehet elég korán elkezdeni. A fizikai rész mellett a technikait is legalább olyan intenzitással kell csinálni hiszen az elért eredmény rengeteg apró részletből adódik össze. Egyik ilyen, nem is annyira apró küldetés az általatok is ismert vitorlakérdés volt, amit jelentem: sikeresen végrehajtottam, és igen Azt a vitorlát sikerült megvásárolnom ami a múltkori bejegyzésben szerepelt. Előzményként annyit, hogy nyár óta figyelem a vitorlapiacot, de várakozásom ellenére nem bukkant fel egyetlen olyan példány sem ami a képeken látható alakzatot akárcsak megközelítette volna, ezzel szemben ára azért van a használt vászonnak a mögötte lévő öt-hat év ellenére. A Tuss műhelyből kikerült új vitorla persze drágább a levetett daraboknál, de annak a szemet gyönyörködtető formának és a megvásárolható legalább öt év előnyben lévő lehetőségnek nem tudtam ellenállni. A törlesztőrészlet fizetése javában kitart tavaszig, de onnantól nem csak széljegyzetben szerepel a nevem hanem 1/1 tulajdonhányaddal birtokolhatom. Az Agárdi téli tárolással kapcsolatban voltak kétségeim a fűtetlen klubház miatt, de egyrészt a többiek is ott teleltetik, másrészt meg mint megtudtam, ha nem nagyon muszáj tíz fok alatt nem kell erőltetni a fóliavitorla szállítását mert a hidegben rakosgatástól megtörhet az anyag. Így a tavaszi bevetést egy kényelmes ágyban várja a 002-es ügynök. 

Téli álom

Másik, inkább csak esztétikai fejlesztés a vitorlaállító kötelek cseréje lesz. Talán emlékeztek, hogy a szezon előtt a három koszosfehér kötelet gyönyörű, vatta új színesekre cseréltem amikkel végül is semmi baj nem volt. Végül is. Annyi történt mindössze, hogy Edző Bá rávilágított miszerint az új kötelek színe nem egyezik a kokpitben lévő állítókötelekével ami egyáltalán nem probléma csak a piros meghúzásakor a fehér, a kéknél a sárga, a sárgánál a piros dolgozott. Ehhez jött még a vastagság. Kicsit túlméretezve -a funkcióhoz bumfordinak számító- ötös kötéllel szereltem fel hajómat, de év közben a többiek tollfosztóját nézegetve rögtön szembeötlöttek a vékony hármas madzagok és a kecses, kisméretű csigák. Nincs mese, fel kell zárkóznom különösen, hogy a bajnokság óta úgy érzem: én is a nagyok közé tartozom, még akkor is ha ők ezt másképp gondolják. : ) Mellesleg nem csak az esztétika vezérelt. Az állítókötelek kivétel nélkül méretre vannak vágva, hogy ne lifegjenek húszcentis sallangok mindenütt, így a vitorla felrakásához szükséges csomókat egészen a kötélvégre kell kötni és mostantól ez is egyszerűbb lesz.

Színre színt

A kormányhosszabbító veret cseréje szintén esedékessé vált. Még a Fűke hajóhoz vettem egyet, amit a vízben oldódó árbóctalp lebomlása után áttettem a Heinbe, ami viszont a hajóvásárlásom után eltűnt mint az aranyóra. Pedig a saját gépben is elöregedett a gumicsukló, de mentem már viseletesebbel is így alapos okom volt feltételezni hogy kitart novemberig. Kitartott igaz, de az évzáró vitorlázásomon a jéghideg víz felett lógva, a gumi repedéseivel farkasszemet nézve a tavaszi feltételezésnél többet segített az őszi ima.

A hajószállítás is megtörtént minden komolyabb galiba nélkül, ha leszámítjuk hogy az áramtalanított egyesületi Transit két aksija közül csak az egyiket kötöttem vissza. Behúzás a kikötőben, betolás a benzinkúton tankolásra várakozók segítségével, majd minden elindulásnál a lefulladástól való félelem tette emlékezetessé a napot és gondoskodott róla, hogy mostantól mindig leltárt készítsek a motortérben.
A tó akkori állapotában pont alkalmatlan volt mindenféle sportra. A nyílt vízen kellemes kettes szél terelgette komótosan a hullámokat, de a part menti tömbbé fagyott jégtáblák miatt képtelenség volt odáig eljutni, szóval mind a jégvitorlás, mind a hagyományos, mind a kormányosok egy időre a szárazföld marasztaló fogságában maradnak.

Hófödte csúcsok

Idén március nyolcadikán szállítottam Agárdra a hajókat. Ebből, meg az esztendő hátralévő szűk öt napjából kiindulva mindössze két hónapnyi kényszerpihenőt kell kihúzni a youtube-os videók és a http://spiritofhungary.hu/ segítségével, valamint azzal a szerethető élethelyzettel, hogy minden nap láthatok egy vitorlást a kertben.