2012. május 11., péntek

...a Palánk utcában

Miután eleget kínoztam a locsolókannával a két szerencsésen megszerzett deszkát, felszereltem őket. Egyedül! A legnagyobb szorítók se értek le a negyedik palánkig ezért a függőleges feszítést spaniferrel oldottam meg. Az erről készült képeket nagy mellénnyel szerettem volna megosztani veletek, de egy elegáns mozdulattal eltüntettem a gépből, más kincsekkel együtt. Semmi gond, hamarosan az egészet egyben láthatjátok, ugyanis Pityu barátom segítségével felkerült az ötös sor, azaz kis túlzással kész a palánkozás. Mivel negatív fedélzetívvel álmodtam meg finn-ugor dingimet ezért az utolsó palánkon igazítani kellett volna, hogy minden bordánál csak max. két centit lógjon túl, mert így helyenként beleér az "asztalba". De ilyen közel a célhoz nem merek kockáztatni. Egy rossz mérés, vagy a dekopírfűrész elmászó vágása elintézheti az ötöst, és négyméter harminccentis száraz anyaggal nem találkoztam a Tüzépen... Tehát elő a láncfűrészt és lefaragok a raklapból. Gipsz ide vagy oda, ezt a melót nem adhatom ki a kezemből. Helyenként mindössze néhány milliméterre vágtam a bordáktól, úgyhogy jogosan majréztam az akció alatt, de a több éves favágó gyakorlat és a biztos kéz meghozta gyümölcsét.
A körbevágást követően feltettük a legutolsó "sort" és ez a hajó egy olyan gyakorlott építőt mint én : ) váratlan helyzet elé állított. A szorítókkal nem fértem hozzá a bordákhoz, ezért minden kezem és térdem latba vetve rözítettem az orrtőkéhez, mialatt Pityu igyekezett megakadályozni a palánk elmozdulását. Eztán jöhetett az egyes borda /szerintem : ) / és szép sorban ráhajlítottuk a hajóra, szükség esetén a spanifer hálás szolgálatát igénybe véve.
A fartükörnél egy cseppet feszegetnünk kellett és ettől eltekintve gond nélkül felkerült a bal oldal is.
Hát nem gyönyörű..? De igen! Túlvagyok egy fontos fázison, gondoltam, pedig most kell igazán felkötni a gatyát mivel az illesztések nem száz százalékosak. Helyenként átlátva a deszkák között Viktor barátom "rés palánkozás" szavai jutnak eszembe, úgyhogy ide valamit ki kell találnom, ha a vízretétel utáni három napot nem meregetéssel kívánom tölteni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése